Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. szeptember 26.
392349 Összes oltás
A Szenior Akadémia 2021-es tavaszi online szemeszterének utolsó alkalmán dr. Gellér László, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Elektrofiziológiai részlegének és Egynapos Kardiológiai Osztályának vezetője „Szívritmus, ritmuszavarok korszerű ellátása” címmel tartott előadást. Ebben bemutatta a ritmuszavarok fajtáit, kitérve a pitvari és a kamrai szívritmuszavarra, azok kezelési módjára, valamint a különböző típusú pacemakerekre és sajátosságaikra is. A szemeszter zárásaként azok, akik minden előadásra regisztráltak, digitális emléklapot kaptak e-mailben.

Dr. Gellér László előadásában kiemelte, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Európa egyik legnagyobb teljesítményű kardiológiai centruma, ahol a szívbetegségek kezelésének valamennyi modern gyógyszeres és eszközös lehetősége elérhető. Elmondta, hogy a szívritmuszavarok számos, eltérő okokkal és tünetekkel rendelkező formában jelentkezhetnek. Eredetük alapján pitvari vagy kamrai szívritmuszavarról, a szívfrekvenciára gyakorolt hatásuk alapján pedig tachycardiáról (gyors szívverés) vagy bradycardiáról (lassú szívverés) beszélhetünk – magyarázta. Felhívta a figyelmet, hogy a ritmuszavar lehet időleges vagy állandóan fennálló, de szívritmuszavar előfordulhat ép szív mellett is, valamennyi szívbetegség előidézheti, de számos esetben szíven kívüli ok áll a héttérben, mint például a pajzsmirigybetegség, a szervezet oxigénhiánya vagy a stressz. Ilyen esetekben nem magát a ritmuszavart, hanem a kiváltó betegséget kell kezelni – mutatott rá.

Kiemelte, hogy a szívritmuszavarok kezelésében a gyógyszeres terápia mellett a beültethető készülékek (pacemakerek) egyre nagyobb szerepet kapnak. Ezek az elektronikus berendezések folyamatosan ellenőrzik a szívritmust, és amennyiben túl lassú szívműködést érzékel, elektromos impulzusok leadásával képes a megfelelő pulzusszámot biztosítani, más, speciális típusok a szív gyors, rosszindulatú szívritmuszavarait is képesek megszüntetni, ezeket hívjuk beültethető cardioverter-defibrillátor-pacemakereknek (ICD).

A beültethető cardioverter-defibrillátorokat kamrai tachycardia vagy a kamrafibrilláció kialakulása után, vagy annak megnövekedett kockázata esetén alkalmazzák. Ezt a kulcscsont közelébe ültetik be, a készüléktől egy vagy két vezeték fut a vénákon keresztül a szívbe, amely folyamatosan monitorozza a szívműködést. Ha kamrai tachycardiát, vagy kamrafibrillációt észlel, akkor alacsony, vagy nagy energiájú kisülést indít el, ezáltal visszaállítva a szívben a normális ritmust. A készülék segítségével csökkenthető a végzetes kimenetelű szívritmusavarok kockázata – mutatott rá.

Megint más pacemaker típus a szívelégtelenség során a szív bal kamrájának a különböző részei között kialakuló szinkronitás zavart szünteti meg, és ezzel a szívelégtelen betegek kb. 30 százalékánál kínál nagyon hatékony kezelési lehetőséget (CRT terápia). Ezeknél a készülékeknél speciális pacemaker-elektródok közvetítik a szív elektromos jeleit az eszközhöz, és amennyiben szükséges, ezen keresztül jutnak el a szívet összehúzódásra serkentő jelek a pacemakerből a szívhez – ismertette.

A gyors ritmuszavarok (tachycadiák) legnagyobb részénél úgynevezett katéter ablációs eljárást alkalmaznak, ilyenkor a kóros ingerképző gócot vagy ingervezető pályát rádiofrekvencia által generált katéteres hőkezeléssel tudják megszüntetni. A katétert a megfelelő szívterületre helyezzük, és a katéter végét a rádiofrekvencia által a szövetben generált hő felmelegíti, ezáltal a magas hőmérséklet miatt az adott pontban a szívritmuszavarért felelős sejtcsoportok elhalnak – magyarázta, hozzátéve, hogy a másik módszernél a katéter hegyét lehűtik, ezáltal megfagyasztják a kórosan működő területet (cryoabláció). Mivel az abláció mindig csak egy kicsi, meghatározott szívizomterületet érint, a későbbiekben sem befolyásolja negatívan a szív összehúzódó képességet.

A pitvari szívritmuszavar egyik gyakori fajtájaként emelte ki a pitvarfibrillációt, amikor a pitvarok nagyon gyorsan és rendszertelenül vernek. Általában idősebb embereket érint, 60 éves kor felett magasabb a kialakulásának kockázata. Mint mondta, a pitvarfibrilláció ritkán veszélyezteti az életet, azonban huzamosabb ideig fennállva növeli bizonyos betegségek, így a stroke kockázatát. Dr. Gellér László felhívta a figyelmet, hogy fizikális vizsgálattal a ritmuszavar az esetek nagyrészében, EKG vizsgálattal az esetek döntő többségében felismerhető, ezért nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálat.

Dr. Gellér László 1996-ban diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán, majd 2003-ban PhD fokozatot szerzett, 2005-ben belgyógyászati szakvizsgát, 2008-ban kardiológus szakvizsgát tett, ezt követően a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Egynapos Kardiológiai Osztályának vezetője lett. 2016-ban Bolyai plakettet vehetett át, 2017-ben egyetemi tanári kinevezést kapott, továbbá a Semmelweis Egyetem Kiváló oktatói díjával tüntették ki. 2012- től a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Elektrofiziológiai laboratóriumának és 2015-től az Egynapos Kardiológiai Osztály vezetője. Specialitása a szívritmuszavarok, szívelégtelenség, koszorúér-betegségek kezelése, amelyekkel kapcsolatos beavatkozásokat már több tízezer betegen végzett el. Tudományos klinikai munkássága új módszerek, eljárások kidolgozására is kiterjed, folyamatosan publikál, több lapban lát el tudományos bírálói tevékenységet. Több mint 15000 katéteres koszorúér tágítást, több mint 8000 pacemaker, defibrilllátor-pacemaker (ICD)/ reszinkronizációs PM/ICD beültetést, több mint 3000 konvencionális és 4000 pitvarfibrilláció ablációt, valamint több száz kamrai tachycardia ablációt végzett.

Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.