Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. február 26.
62831 Összes oltás
10503 Beoltott Semmelweis Polgár
A Szenior Akadémia 2020-as őszi online szemeszterének hetedik alkalmán a gyógyszerfejlesztéssel ismerkedhettek meg az érdeklődők. Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Farmakológiai és Farmakoterápás Intézet igazgatója többek között bemutatta a legmodernebb gyógyszer-orvostechnikai eszközöket és beszélt a fejlesztés folyamatáról is.

„A gyógyszeripar az egyik legnagyobb hozzáadott gazdasági értéket termelő iparág. Ennek az az oka, hogy az egészség mindennél fontosabb, annak megőrzésében pedig óriási szerepet játszik” – magyarázta „Gyógyszerfejlesztés frontvonalai a 21. században” című előadásában dr. Ferdinandy Péter, hozzátéve: a gyógyszerfejlesztésnek ma gyakorlatilag csak a képzelet szab határt. Szinte minden anyagból előállítható gyógyszer, a legelterjedtebbek azonban a kismolekulákból álló készítmények (pl. aszpirin); a biológiai gyógyszerek, melyek készülhetnek makromolekulákból (pl. inzulin) és lehetnek ún. fejlett terápiás készítmények (ezen belül megkülönböztethetőek gén-, sejt- és szövetterápiás gyógyszerek); mindezek pedig orvostechnikai eszközökkel is kombinálhatóak.

A tudományos és innovációs rektorhelyettes ezt követően bemutatott több, úttörőnek számító gyógyszerfejlesztést is. Ilyen az örökletes genetikai betegséget gyógyító patisiran hatóanyag, vagy az első digitális gyógyszer-orvostechnikai eszköz, mely egy atipikus antipszichotikumból és egy digitális monitorozó rendszerből áll: miután a beteg bevette a tablettát, a gyomorsav aktiválja az abban található érzékelőt, mely jeleket küld a bőrön elhelyezett érzékelő tapaszhoz; egy mobilapplikáción keresztül pedig követhető, hogy a beteg helyesen szedi-e a készítményt. Dr. Ferdinandy Péter ezen kívül bemutatta a génmanipulált baktériumokban rejlő terápiás lehetőségeket; egy, az idegregeneráció felgyorsítását célzó innovációt; valamint a gyógyszerfelszabadulást érintő legújabb fejlesztéseket.

Dr. Ferdinandy Péter Budapesten született 1966-ban. Orvosi diplomáját (Summa cum laude) 1991-ben vette kézhez a Szent-György Albert Orvostudományi Egyetemen, Szegeden. 2001-ben habilitált, 2004-től az MTA doktora.
2004-ben minőségmenedzsment, illetve gazdaság és pénzügy szakirányú MBA oklevelet szerzett. 2011 óta a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, az ott működő Kardiovaszkuláris és Metabolikus Kutatócsoport vezetője. 2018 óta az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese.
Vezetése alatt 20 feletti PhD-hallgató dolgozott, illetve dolgozik; témavezetésével 5 PhD-disszertációt készítettek és védtek meg; TDK-s hallgatóinak száma 50 feletti. Számos tudományos kitüntetés, köztük a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakologiai Társaság Issekutz Díjának; a Semmelweis Egyetem Huzella Tivadar emlékérmének; az International Society for Heart Research „Young Investigator Award” díjának; a Magyar Kardiológusok Társaság Fiatal Kardiológusok Pályázat első díjának; az Apáthy István Emlékéremnek, valamint a Pro Scientia Aranyéremnek is a tulajdonosa. Korábban elnyerte a Szentágothai professzori ösztöndíjat, a Széchenyi professzori ösztöndíjat, az MTA Bólyai ösztöndíjat, az MRC, Canada és Alberta Heritage Foundation for Medical Research posztdoktori ösztöndíját és kutatási támogatását, az Eötvös ösztöndíjat, az OTKA posztdoktori ösztöndíjat és a Köztársasági ösztöndíjat is. Több társaság, köztük a Magyar Kardiológiai Társaság, az International Society for Heart Research, az European Society for Cardiology, Working Group of Cellular Biology és a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológus Társaság tagja. Szakfolyóiratok, tankönyv és tankönyv fejezetek szerkesztője.

Az előadás során az érdeklődők megismerhették a gyógyszerfejlesztés folyamatát is: az első, alapkutatási fázis során laborokban, kísérletek segítségével végzik a gyógyszer fejlesztését; ezt követi az engedélyeztetési folyamat, amikor szigorú követelményeknek megfelelve, több fázison keresztül önkéntes betegeken tesztelik a készítményt. Miután a gyógyszerfejlesztési hatóság és a gyártó cég is meggyőződött biztonságosságáról és hatékonyságáról, piacra léphet a készítmény – az azzal kapcsolatos kutatások azonban ezzel nem érnek véget, ma már nemcsak azt vizsgálják tovább, hogy egy gyógyszer valóban veszélytelen és hatásos, de a gazdaságosságát is.  „Egy új medicina kifejlesztése általában 8-12 évig tart, költsége pedig folyamatosan növekszik, mára az 1 milliárd USD-t is meghaladja. A gyógyszerfejlesztés rendkívül kockázatos, hiszen nemcsak rengeteg erőforrást igényel, de az Európai Unióban egy gyógyszer szabadalmi védettsége mindössze 25 évig tart” – mutatott rá dr. Ferdinandy Péter, hozzátéve: hatalmas a versenyfutás, hogy a cégek ennyi idő alatt vissza tudják nyerni a befektetett összegeket. Ezt követően bemutatta azt is, milyen valós költségekkel jár a gyógyszerfejlesztés. Mint elmondta, a gyógyszeripar hatékonysága romlott az elmúlt 2 évtizedben: a piacra kerülő medicinák száma stagnál, illetve kissé csökken, a kutatás-fejlesztési költségek azonban folyamatosan emelkedtek.

A tudományos és innovációs rektorhelyettes beszélt az amerikai és európai gyógyszeripar különbségeiről és arról is, hogy ilyen hatalmas fejlesztési költségek és gazdasági kockázatok mellett miként készülnek a ritka betegségek elleni medicinák. „Azokat a gyógyszereket, melyeknek használata a társadalom kevés tagját érinti, nem lehet üzletileg fenntarthatóan fejleszteni; ezért fontos hogy az államok és különböző alapítványok segítsék és támogassák az ezekkel kapcsolatos kutatásokat” – fogalmazott, kiemelve: az Egyesült Államokban az elmúlt évben engedélyezett készítmények 44 százaléka ilyen ritka betegségek kezelésével kapcsolatos, ún. orphan gyógyszer.

Dr. Ferdinandy Péter előadásában kitért a gyógyszerfejlesztés sikerarányának fokozására is, melyhez komoly társadalmi összefogás szükséges. „A COVID-járvány idején is láthattuk, hogy a gyógyszeripar szereplői összefogtak, hogy minél hamarabb leküzdhessük a járványt” – mutatott rá, kiemelve mennyire fontos az innovációkban az egyetemek, kutatóintézetek, nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalatok szerepe. Mint elmondta, a gyógyszeripari innovációk közel kétharmada származik az ilyen vállalkozások és az akadémiák, egyetemek, kutatóintézetek összefogásából. Prezentációjában kiemelte a befektetők, K+F szolgáltató cégek, nemzetközi hatóságok, egészségügyi biztosítók, kórházak, orvosok, betegek és betegszervezetek jelentőségét is.

Az egyetem – alapításának 250 éves jubileumára emlékezve – 2019-ben indította el a lakosságnak, főként az idősebb korosztálynak és hozzátartozóinak szóló ingyenes szabadelőadás-sorozatát. A Szenior Akadémián az érdeklődők az egyetem vezető professzorainak tolmácsolásában nyerhetnek bepillantást az orvostudomány legújabb eredményeibe, és kaphatnak hasznos ismereteket a leggyakoribb betegségekről, azok megelőzésétől a felismerésen át a terápiáig.

A Szenior Akadémia előadásai visszanézhetők az egyetem Youtube csatornáján

Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.