Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. június 14.
301173 Összes oltás
A Semmelweis Egyetemhez köthető tudományos eredmények kommunikációjában egyre erősödő szerepe van a tudatos közösségi média használatnak, illetve az egyéb online szolgáltatások által kínált lehetőségeknek. Ezek megismerésére és kiaknázására szervezett az egyetem online ismeretterjesztő előadásokat „Közösségi média a tudománykommunikációban” címmel.

A program célja az volt, hogy azoknak a kutatóknak nyújtson segítséget, akik szeretnék eredményeiket a világháló segítségével még szélesebb körben megismertetni, illetve nyitottak új online platformok megismerésére és használatára. A közel hat órás, a Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatóság, valamint az Innovációs Központ által szervezett webinárium kilenc előadásán a résztvevők gyakorlati tanácsokat is kaptak a közösségi média tudatos használatához, valamint megismerhették a személyes weboldal készítés előnyeit is.

Az egyetemhez köthető tudományos eredményeknek fontos szerepe van a Semmelweis Egyetem rangjának és a rangsorokban elfoglalt helyezésének erősítésében, ugyanakkor ezeket az eredményeket kommunikálni, láttatni is tudni kell – fogalmazott Sági Zenina. A Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatóság igazgatóhelyettese, a képzés egyik ötletgazdája kiemelte, ebben a kommunikációban folyamatosan erősödő szerephez jut a közösségi média, illetve Web 2.0 használat, amely – az intézmény mellett – az egyetemi kutatók tudományos reputációját is erősítheti, illetve az informális hálózatépítésben is egyre hangsúlyosabbá válik. Hozzátette: bár sokan tudnak ezeknek a médiumoknak a létezéséről, mégsem használják őket, ha mégis, akkor nem tudatosan, és ezért nem aknáznak ki minden, a felületekben rejlő lehetőséget. A hátráltató tényezők egy része csökkenthető, és mivel az egyetemnek már rövid és középtávon is előnyt jelent saját kutatóinak erősödő jelenléte, úgy gondoltuk, hogy érdemes intézményi szintű képzéssel támogatni a munkatársak közösségi megjelenését – osztotta meg.

Szepesi Dóra előadásából részlet a visegrádi országok közösségi média használatáról

A közösségi média mára már az orvosok, tudósok, kutatók számára is nélkülözhetetlen marketing eszközzé nőtte ki magát – hangsúlyozta Szepesi Dóra social media manager, a Rektori Kabinetiroda munkatársa. „A Web 2.0 és közösségi média jelentősége – külföldi és hazai körkép” című előadásában bemutatta hogyan és milyen célokra lehet használni a különböző social média platformokat, mint a Facebook, Instagram, YouTube, Twitter, LinkedIn. Kiemelte, hogy ezek helyes és következetes használatával egyszerre több célkitűzés is megvalósítható.

A „Twitter és LinkedIn a tudománykommunikáció szolgálatában” című előadásában dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató arról beszélt, hogy az orvostudomány digitalizálódásával egyre fontosabb szerepe van a közösségi médiának az egészségügyben is, amely mára a mindennapi kommunikáció része lett. Hangsúlyozta, hogy a páciensek természetes igénye az, hogy a betegségükkel kapcsolatban minél több közérthető információt szerezzenek meg, és ezért kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az orvosok is tisztában legyenek azzal, hogy az internet – minden előnyével és hátrányával együtt – milyen lehetőségeket nyújt a tájékozódásra. Szólt arról is, hogy a beteg-orvos viszonyt javító technológiák előtérbe kerülésével a telemedicina lesz az új norma. 

Dr. Fekete Andrea, az SE- MTA Lendület Diabétesz Kutatócsoport vezetője, dr. Bödör Csaba, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa és dr. Maurovich-Horvat Pál, az Orvosi Képalkotó Klinika igazgatója a kutatók szemszögéből világította meg ezt a kérdéskört. „Jó gyakorlatok a Semmelweis Egyetemről” című előadásukban személyes példákon keresztül mutatták be, hogy a közösségi média különböző csatornái hogyan állíthatók a tudomány szolgálatába. Konkrét tanácsokkal is szolgáltak, mire kell figyelni az egyes posztok megtervezésénél; külön kiemelték a Twittert, mint a tudományos kommunikáció egyik legfontosabb csatornáját.

Sági Zenina, a Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatóság igazgatóhelyettese „Személyes weboldal készítése egyetemi rendszerben” című előadásában arról beszélt, hogy egy személyes honlap egyszerre lehet eszköze a tudományos reputáció erősítésének és az informális hálózatépítésnek is. A lehetséges tartalmak vázolása után bemutatta a Semmelweis Egyetem 2015 óta működő szolgáltatását, a Semmelweis Scholar rendszert, amelyben az egyetem kutatói saját, WordPress alapon működő, egyszerűen kezelhető honlapot igényelhetnek. Ehhez csupán néhány adatra és egy profilképre van szükség, az igénylés egy online űrlapon nyújtható be és az egyetemi e-mail címre érkezik a visszaigazolás.

“Social media és a sajtókommunikáció kapcsolata” című prezentációján Kovács Eszter, a Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatóság vezetője azt mutatta be, mennyivel nagyobb célközönség érhető el a tudományos hírek közérthető és emészthető formában történő publikálásával. Kitért rá, hogy ezt a folyamatot hogyan tudja támogatni az igazgatóság; a H-UNCOVER példáján keresztül megmutatta, hogyan vonható be a lakosság egy tudományos eredmény megszületésébe. Szólt arról is, hogy a Facebook miként támogathatja a tudománykommunikációt, illetve kitért az álhírekben rejlő veszélyekre is.

Kiss Tamás digitális tanácsadó, a Grow with Google előadójaként arról beszélt, hogy a keresőoptimalizálás (SEO) miként használható a kommunikáció támogatására. Ahhoz, hogy egy honlap a Google és az egyéb keresők egy-egy kulcsszóra kiadott találati listájának a legnézettebb első oldalán jelenjen meg, reszponzív, keresőbarát illetve keresőoptimalizált weboldalra van szükség – mondta el. Ezáltal a honlapunk jóval több látogató számára lesz elérhető. Előadásában kimondottan SEO szempontú gyakorlati tanácsokat osztott meg egy honlap tartalmi és technikai felépítésére.

Dr. Szigeti Gyula diája azokat a kulcskompetenciákat mutatja, amivel napjaink tudósainak rendelkeznie kell

Dr. Szigeti Gyula, az Innovációs Központ igazgatója külföldi példákon keresztül mutatta be a tudománykommunikáció és az innováció kapcsolatát. Előadásában arra is rávilágított, hogy napjainkban a kutatók, tudósok nem megfelelő módon kommunikálják az eredményeiket, amiből sok probléma adódik, ennek megoldására osztott meg javaslatokat, tanácsokat.

Szluka Péter, a Központi Könyvtár igazgatója „Open Access és ResearchGate” című előadásában ismertette hogyan alakult ki a nyílt hozzáférésű publikálás, majd kitért az ebben rejlő lehetőségekre, következményekre is. Kiemelte a kifejezetten tudományos közeg számára fejlesztett ResearchGate tudományos közösségi oldalt, bemutatva annak előnyeit.

Az utolsó előadást Daniel M. Russell, a Google szenior kutató tudósa tartotta, aki a Google kutatókat segítő szolgáltatásait mutatta be. Prezentációjában kitért a Google Scholar, a Google tudományos keresőjének a helyes és hatékony használatára, valamint beszélt az előnyeiről más hasonló szolgáltatásokhoz képest.

A programra mintegy 170 érdeklődő regisztrált, többségében fiatal kutatók. A webinarium a Semmelweis Polgárok számára VPN hozzáféréssel a Kaltura rendszerben erre a linkre kattintva visszanézhető.

Bódi Bernadett
Kiemelt kép (illusztráció): pixabay

 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.