„Csak úgy tudunk eredményeket elérni, ha együttműködve, csapatként látjuk el a feladatokat”
Reif Lászlóné igazgató, Pénzügyi Igazgatóság
A járvány hazai megjelenésére az Egyetemnek azonnal kellett reagálnia. Haladéktalanul gondoskodni kellett a megfelelő védőeszközök beszerzéséről, amelynek természetesen pénzügyi vonzata is volt. A pandémia a mi munkánkat is az első pillanattól kezdve jelentősen befolyásolta, hiszen a járványban a kollégák is érintettek lettek, újra kellett minden szinten szervezni az ügyviteli folyamatainkat – mondta el Reif Lászlóné, a Pénzügyi Igazgatóság vezetője. A napi munka mellett a megnövekedett mennyiségű díjbekérők, előlegek kifizetésével a soron kívüli beszerzéseket is támogattuk. A Beszerzési Igazgatósággal együttműködve a mentesítési eljárásokkal kapcsolatos ügyintézésben is részt vállaltunk – tette hozzá az igazgató.
A rendkívüli helyzet miatt az Igazgatóság munkavégzésének ritmusa is megváltozott. Nem csak a beszállítók alkalmazottai közül betegedtek meg sokan vagy kényszerültek otthoni munkavégzésre, nekünk is hasonló, eddig nem tapasztalt nehézségekkel kellett megküzdenünk.
A számlák nem a megszokott rendben érkeztek hozzánk, így például ehhez is igazodnunk kellett. Jelentős többletfeladatot rótt ránk, hogy a különféle adatszolgáltatási kötelezettségek mellett a COVID-dal kapcsolatban felmerülő költségeket is külön adatbázisban kellett és kell a mai napig vezetnünk.
A határidők figyelembevétele, a pénzügyi és számviteli szabályok betartása ugyanakkor a megváltozott körülmények között is elengedhetetlen
– emelte ki az igazgatónő.
A pandémia alatt több olyan változtatást is bevezettek, amelyek a későbbiekben is támogatják az Igazgatóság és az Egyetem munkáját. Az SAP-rendszer fejlesztése mellett nagy lépést tettek például a papírmentes iroda irányába, számos olyan elektronikus megoldást is rendszeresítettek, mint például a számlák digitalizálása.
Az Egyetem többi szervezeti egységével való hatékony közös munkának, valamint a Magyar Államkincstár együttműködésének köszönhetően minden felmerülő problémát sikerült megoldaniuk. A pénzügyi igazgató emellett külön kiemelte a hálózatirányítási igazgatóságokkal, valamint a Vagyongazdálkodási Igazgatósággal való szoros együttműködést.
„Ez az időszak megtanított minket az összefogás fontosságára, hiszen csak úgy tudunk eredményeket elérni, ha együttműködve, csapatként látjuk el a feladatokat. A külső támogatás mellett köszönettel tartozom igazgatóságunk minden kollegájának, akik nélkül ez nem valósulhatott volna meg” – emelte ki Reif Lászlóné.
„A kiszolgáló egységek akkor működnek jól, ha nem kerülnek előtérbe”
Rosengart Béla igazgató, Vagyongazdálkodási Igazgatóság
A 2020 márciusától bekövetkező pandémiás időszak rendkívüli kihívások elé állította az egyetem valamennyi szervezetét, elsődlegesen a klinikumot, valamint a gyógyító tevékenységet támogató kancellári terület szervezeti egységeit is. Ez a vagyongazdálkodási területen kiemelten a Központi Raktárt és az ott dolgozókat érintette – mondta el Rosengart Béla, a Vagyongazdálkodási Igazgatóság vezetője. Az ezzel járó bővülő teendők kapcsán – a kezdeti humánerőforrás hiányt is kezelve – jutottunk el a feladatok sikeres teljesítéséhez, sokszor túlórával, vagy rendkívüli hétvégi munkavégzéssel biztosítva az egyre növekvő és új jellegű kihívásoknak való megfelelést – fogalmazott. Meglátása szerint az előző évtizedekben eddig ismeretlen járványhelyzet jelentette próbatétel világított rá a készletgazdálkodási terület kiemelt fontosságára. Többek között ez a felismerés vezetett oda, hogy szükségessé vált az igazgatóságon belül a készletgazdálkodási osztály létrehozása, a vezetői feladattal pedig egy azonos területen szerzett kiemelkedő, 17 éves szakmai tapasztalattal rendelkező kolléganőt bíztak meg, Mohl Eszter személyében 2021 februárjától.
Az igazgató kitért arra is, hogy komoly kihívást jelentett a nagy mennyiségű és helyigényű COVID védőeszköz elkülönült raktárbázison történő elhelyezése is, amelyet az MNV Zrt. bevonásával sikerült biztosítani. Jelenleg is megközelítőleg 1 700 m2-en raktároznak 70-80 különböző típusú, fertőzés elleni védekezéshez szükséges anyagokat és eszközöket – emelte ki. Az egyetem klinikáinak és intézményeinek ezekkel kapcsolatos igényei az Egészségügyi Irányítási Igazgatósághoz érkeznek be az Egészségügyi Hálózat-irányítási Igazgatóság közreműködésével, akik szakmai szempontok szerint ellenőrzik és hagyják jóvá a kéréseket, amelyeket ezt követően továbbítanak a Vagyongazdálkodási Igazgatóság készletgazdálkodása felé. „Munkánk eredményességét igazolhatja, hogy nem volt példa reklamációra, a raktárkészletből kollégáink folyamatosan ki tudták elégíteni a felmerülő igényeket. Ebben az egyetem több egységének összehangolt munkája mellett nagy segítséget jelent az Országos Kórházi Főigazgatóság támogató közreműködése is, amelynek keretében heti rendszerességgel érkeznek a védekezést segítő anyagok” – fogalmazott.
Vezérmottónk, hogy az olyan kiszolgáló egységek, mint amilyen a készletgazdálkodás és ezen belül a Központi Raktár, akkor működnek jól, ha nem kerülnek előtérbe – ez ugyanis azt jelenti, hogy probléma felmerülése nélkül, hatékonyan végzik a munkájukat.
– foglalta össze Rosengart Béla, aki szerint mindez csak hatékony szervezéssel, összefogással, nagyon komoly háttérmunkával valósítható meg.
„Növekedett a munkavédelmi tudatosság az egyetemi polgárokban”
Molnár-Dzurek Anita osztályvezető, Biztonságszervezési Osztály
„Már az első hullám megtanított bennünket arra, hogy az új típusú koronavírus kapcsán miként változtassuk meg a gondolkodásunkat” – mondta Molnár-Dzurek Anita. A Műszaki Főigazgatóság Biztonságtechnikai Igazgatóságának Biztonságszervezési Osztályának osztályvezetője felidézte, hogy már a járvány elleni védekezés kezdeti két szakaszában is fontos feladatuk volt munkavédelmi szakemberekként a megfelelő – komfortos, szabványos és biztonságos – egyéni védőeszközök kiválasztásának segítése, és azóta is folyamatosan ellenőrizik, hogy a beszerezett eszközök megfelelnek-e az előírásoknak. A COVID-ellátásban illetve a PCR-tesztelésben részt vevő szervezeti egységek számára munkavédelmi témájú tájékoztató anyagokat, plakátokat állítottak össze, például az egyéni védőeszközök típusairól és helyes használatukról – mesélte, kiemelve, hogy az első hullám kezdete óta speciális feladatot jelentett a klinikai COVID ellátó területeken dolgozók biztonságos munkavégzésének segítése, támogatása is. Részt vettek a különböző – vörös, szürke, illetve a zöld – betegzónák területén a munkavédelmi szabályoknak megfelelő biztonságos munkakörnyezet kialakításában, továbbá szakmai tanácsokkal támogatták az ott dolgozók munkáját.
Kidolgoztak egy kimondottan COVID specifikus kockázatértékelést, mely magában foglalja a munkahelyi-biológiai-kémiai-pszichoszociális kockázatok értékelését. Hozzátette: azóta is, folyamatosan végzik a kockázatértékelések felülvizsgálatát együttműködve a klinikákkal, a Kórházhigiénés Osztállyal és a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálattal.
Kiemelte, hogy az első hullám után szinte azonnal megkezdték a felkészülést egy esetleges következő hullámra. Ennek keretében a Biztonságtechnikai Igazgatóság – szakterületenként átgondolva – összeállított az egyetem részére egy úgynevezett „M” zárolt készletet (így hívják a mozgósítás vagy hadiállapot esetére félretett anyagokat). Ebbe olyan eszközök kerültek, amelyek rendkívüli esemény során – így a járvány esetében is – soron kívül felhasználhatók. A készletből biztosították az oltópontok kialakításához szükséges kordonokat, kábeltaposókat, a veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló badellákat és tűzoltó készülékeket – ismertette, hozzátéve, hogy a készlet tartalmát folyamatosan monitorozzák, szükség esetén kiegészítik újabb eszközökkel. Molnár-Dzurek Anita az egyik legnagyobb kihívásának nevezte az oltópontok kialakítását, és azok működtetését. Mint mondta, az oltóanyagok hőmérsékletének kiemelkedő szerepe miatt társosztályuk, a Vagyonvédelmi Osztály olyan eszközöket épített be, amik lehetővé teszik, hogy távolról is felügyelhessék a fagyasztókat, hűtőgépeket. Az oltópontok kialakításával kapcsolatos tűzvédelem is plusz feladatokat jelentett: az átalakítások miatt több helyen módosítani kellett a menekülő útvonalakat, a tűzriadó tervet, valamint új, kézi tűzoltó berendezések elhelyezésére is szükség volt – sorolta. Molnár-Dzurek Anita kiemelte, a Biztonságtechnikai Igazgatóság munkatársai nap, mint nap azon dolgoznak, hogy segítsék és megkönnyítsék az oltások lebonyolítását: hétvégente plusz feladatokat vállalva a betegútvonalak, kordonok kialakításával, az érkezők útbaigazításával, a papírok kitöltésében nyújtott segítséggel, az oltásra érkezők koordinációjával támogatják az oltópontok működését.
Az osztályvezető a járvány egyértelmű hozadékának tartja, hogy jelentősen növekedett a munkavédelmi tudatosság az egyetemi polgárokban, előtérbe került az egyén felelőssége, a személyes példamutatás fontossága, a fegyelmezett magatartás. „A pandémia emlékeztetett bennünket, hogy a munkavédelem legfontosabb eszközét a megelőzést, valamint a kockázatok értékelését komolyan kell vennünk” – fogalmazott.
Bódi Bernadett, Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
