Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. november 27.
463717 Összes oltás
A Szenior Akadémia 2021-es tavaszi online szemeszterének hetedik alkalmán dr. Németh Zsolt egyetemi docens, az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinika intézetvezetője, a Fogorvostudományi Kar (FOK) dékánhelyettese tartott előadást a szájüregi daganatokról. Többek között beszélt a betegség kialakulásának okairól és arról is, mit tehetünk a megelőzés érdekében.

A „Szájüregi daganat, az elkerülhető rémálom” című előadásának kezdetén dr. Németh Zsolt röviden bemutatta az általa vezetett Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinikát: a Mária utcai épület 1908-ban épült és ez volt Európa első stomatológiai klinikája, vagyis olyan intézménye, ahol szájbetegségeket kezeltek, köztük szájüregi daganatokat is operáltak. Később ez lett a Fogorvostudományi Kar bölcsője is – a hazai fogorvosképzés 1955-ben indult, előtte általános orvosok látták el a fogászati feladatokat.

A jó- és rosszindulatú daganatok is akkor keletkeznek, ha bizonyos sejtek a szervezetben felszaporodnak – emelte ki dr. Németh Zsolt, hozzátéve: az ilyen sejtek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a normál működésűektől ellentétben nem pusztulnak el, hanem szaporodni kezdenek. Ha ez a szabályozatlan növekedés a szervezet kárára van, akkor beszélünk rosszindulatú daganatról. Daganatos sejtekből mindenki testében naponta több száz keletkezik, azonban ezeket a szervezet hibajavító rendszerei kezelik – ha ez a rendszer károsodik, például alkohol vagy dohányzás hatására, akkor a sejtek túlélnek és daganatszövetté állhatnak össze – magyarázta a klinikaigazgató.

A daganatkeltő hatások hátterében, melyek a szervezet genetikai állományát károsítják, 90-95%-ban külső tényezők állnak, míg a daganatok körülbelül 5%-a genetikai eredetű. Dr. Németh Zsolt felsorolta a tumorok kialakulása mögötti tényezőket:

  • dohányzás
  • alkohol (azon belül is kifejezetten a tömény szeszek)
  • vírusok (HPV, EBV, HIV)
  • az immunrendszer működését gátló kezelések
  • sugárzás (nap, sugárkezelés, RTG)
  • kémiai rákkeltők és kemoterápiás szerek
  • A-vitamin hiány

Ezek közül is kiemelte az alkohol és a dohányzás szerepét. Utóbbiról elmondta: évente átlagosan 13,5 liter tiszta szesznek megfelelő alkoholfogyasztás jut egy magyar lakosra, ehhez mérhető mennyiség pedig csak öt uniós országban jellemző. A dohányzást tekintve szintén az „élbolyban” vagyunk: a magyarok 30%-a dohányzik, míg az uniós átlag 27%; a népességszámhoz viszonyítva pedig a legtöbb szájüregi, légcső- és tüdőrákot nálunk derítik fel a térségben. Évente közel 30 ezer ember hal meg itthon dohányzás által okozott betegségekben, míg a passzív dohányzás áldozatainak száma 2300.

A szájüregi daganatos betegek döntő többsége erős dohányos. Akik egy sikeres kezelés vagy műtét után sem hagynak fel káros szenvedélyükkel, azoknál hatszoros az esély egy újabb daganat kialakulásához. Tévedés azt hinni, hogy a pipázás vagy szivarozás alacsonyabb rizikóval jár, mint a cigaretta – fejtette ki az igazgató, hozzátéve: egyes kultúrákban az ún. „reverse smoking” (amikor a cigarettát a parázsló végükkel veszik a szájukba) felelős a szájpadi tumorok felénél. Dohányzás esetén a rizikó nagysága dózisfüggő, a dohányosoknál azonban nemcsak a szájüregi és tüdődaganatok, hanem a szív-és érrendszeri betegségek, méhnyak-, emlő-, hólyag-, tüdő- és gégedaganatok kialakulásának esélye is nagyobb.

Aki nem ápolja megfelelően a fogait és nem jár fogorvoshoz, annál folyamatos gyulladások lehetnek a szájban, és lehetséges, hogy észre sem veszi a daganat kialakulását, növekedését – hívta fel a figyelmet dr. Németh Zsolt. Magyarországon a statisztikák szerint lakosonként évi egy fogkefe és egy tubus fogkrém fogy, ami nagyon kevés. Nálunk rosszabb szájhigiénével csak néhány európai ország lakosai „dicsekedhetnek” – a magyar lakosság 7-8%-a soha vagy csak alkalmanként mos fogat, az emberek többsége pedig csak akkor megy fogorvoshoz, ha már csillapíthatatlan fájdalmai vannak – tette hozzá.

Az igazgató szólt arról is, hogy Magyarországon évente közel 34 ezren halnak meg daganatos megbetegedés miatt, közülük körülbelül 1500 halálesetet jelentenek az ajak- és szájüregi tumorok. A magas halálozási arányt mutatja, hogy évente 3400-3500 új, szájüregi daganatos beteget diagnosztizálnak. A leggyakoribb tünetek közé tartozik többek között a nem gyógyuló fekély, a látható duzzanat, a nyirokcsomó megnagyobbodása, a nehezített beszéd, rágás és nyelés vagy a fogak indokolatlan meglazulása.

Dr. Németh Zsolt úgy véli, ez a daganattípus kevesebb figyelmet kap mint más, adott esetben ritkábban előforduló onkológiai elváltozások. Szerinte ez annak is köszönhető, hogy a szájüregi daganatokban szenvedők többsége erős dohányos és alkoholfogyasztó, aki rossz szociális körülmények között él, és nincsenek közöttük ismert emberek, akik felhívnák a figyelmet a betegségre.

Itthon azért különösen gyakori a megbetegedés, mert a magyarok kevésbé figyelnek oda egészségükre, rossz minőségű alkoholt és dohányárut fogyasztanak, a magas halálozás oka pedig hogy betegek pedig túl későn jelentkeznek az orvosnál – fejtette ki dr. Németh Zsolt.

A betegséggel kapcsolatos lehetőségeinkről az igazgató elmondta: az elsődleges megelőzés közé tartozik

  • a rákkeltő anyagok kiküszöbölése,
  • a dohányzás, alkoholizmus visszaszorítása
  • és az egészséges életmódra nevelés.

A másodlagos megelőzés a már kialakult daganatok korai felismerését jelenti. Ide tartozik a tünetmentes egyének szűrése, melyet a fogorvos végez, aki kezeléskor rutinszerűen végrehajtja a szájüregei daganat szűrést is. A harmadlagos megelőzés nem más, mint a korán felimert daganatok kezelése, majd a páciensek rehabilitációja.

Dr. Németh Zsolt az orvosi pályát példaképe, édesapja, dr. Németh György onkológus professzor javaslatára választotta. 1988-óta dolgozik a Semmelweis Egyetemen, jelenleg egyetemi docensként. 2016. áprilisában tanszékvezetői megbízást kapott, 2021. március 1-óta már a 2. ciklusban vezeti az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinikát. 2013-óta a Fogorvostudományi Kar dékánhelyettese.
Szakvizsgát szerzett Fog- és Szájbetegségekből, Szájsebészetből, Klinikai Onkológiából, Arc- Állcsont- Szájsebészetből, Orális Implantológiából. 2000-ben, a skóciai Edinburgh-ban európai szakvizsgát tett (EBOMFS). PhD fokozatát 2006-ban, a habilitációt 2013-ban abszolválta.
1996 és 2012 között főtitkára, 2012 és 2018 között a Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság elnöke. 2009-óta képviseli hazánkat Brüsszelben az UEMS ülésein (Board and Section representative).
Fő szakterülete az arc- állcsont- szájsebészet, ezen belül elsősorban az onkológia. Főbb, tudományos érdeklődési területei: rosszindulatú szájüregi daganatok kezelésekor jelentős prognosztikus és prediktív faktorok; fiatal betegek rosszindulatú szájüregi daganatainak etiológiai, prognosztikai faktorai (HPV); a szájüregi daganatok etiológiájának népegészségügyi vonatkozásai.
Klinikai munkája és oktatói tevékenysége során elnyerte a Semmelweis Egyetem ”Kiváló oktatója” és “Kiváló dolgozója” elismeréseket. 2016-ban felkérték az Arc- Állcsont- Szájsebészeti Grémium elnökének. 2017-2021-ig az Arc-Állcsont-Szájsebészeti Szakmai Kollégium Tanácsának elnöke, jelenleg a Tagozat tagja.

Az előadás diasora ide kattintva nézhető meg.

Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Az egyetem – alapításának 250 éves jubileumára emlékezve – 2019-ben indította el a lakosságnak, főként az idősebb korosztálynak és hozzátartozóinak szóló ingyenes szabadelőadás-sorozatát dr. Nagy Zoltán professor emeritus szakmai vezetésével, amely a járványhelyzetben online folytatódik. A Szenior Akadémián az érdeklődők az egyetem vezető professzorainak tolmácsolásában nyerhetnek bepillantást az orvostudomány legújabb eredményeibe, és kaphatnak hasznos ismereteket a leggyakoribb betegségekről, azok megelőzésétől a felismerésen át a terápiáig. 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.