COVID-ellátás a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán

„A COVID egy nagyon alattomos vírus, ami számtalan formában megjelenhet”

Dr. Becker Dávid, igazgatóhelyettes, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika

Mióta vesznek részt a COVID-betegek ellátásában? Emlékszik-e az első esetre?

Az első valószínűsíthető eset a klinikánkra még a járvány kitörése előtt került: egy 50-es éveiben járó, három hete lélegeztetett nőbeteget hoztak át hozzánk egy másik intézményből, akinek kétoldali kiterjedt tüdőgyulladása volt, a szívelhalást jelző marker emelkedettsége pedig infarktus-gyanút jelzett. Akkor, tavaly február végén még csak az irodalom alapján tájékozódhattunk, de egy abszolút típusos esetről volt szó, akinek mint utóbb kiderült, kínai kontaktja is volt. Elkülönítve, a megfelelő védőfelszerelést és higiénés szabályokat alkalmazva láttuk el őt, annak ellenére, hogy a PCR-tesztje ekkor már negatívnak bizonyult. Sajnos a beteget befolyásolhatatlan légzési elégtelenségben később elveszítettük – ő lehetett az egyik első hazai koronavírusos páciens.

A vírus hazai megjelenése, azaz tavaly március óta látunk el COVID-gyanús és igazoltan koronavírusos betegeket. A fertőzés egyik megnyilvánulási formája lehet valamilyen tromboembóliás esemény, akár infarktus is – tavasz óta egyre többször fordul elő, hogy az ilyen problémákkal hozzánk érkező páciensekről kiderült, hogy a COVID áll a háttérben. A magyarországi fertőzések növekedésével nálunk is egyre több olyan beteg jelent meg, aki a koronavírust követően akut szívsebészeti vagy kardiológiai ellátásra szorult.

Mi a feladatkörük a COVID-19 betegek ellátása terén?

Szakmaspecifikus COVID-ellátást végzünk, azaz fertőzés-gyanús, vagy igazoltan fertőzött szívsebészeti és kardiológiai ellátásra szoruló betegek érkeznek hozzánk. Már a járvány korai időszakában több koronavírusos pácienst szállítottak klinikánkra pl. a Dél-pesti Centrumkórházból (Szent László Kórházból), többek között aorta disszekció miatt, akiket szívsebész és aneszteziológus kollégáink sikerrel megoperáltak, elláttak. Egyre nagyobb számban érkeznek az olyan heveny szívinfarktusos betegek is, akik egyúttal koronavírus-fertőzésben is szenvednek. Ezekben az esetekben elképzelhető, hogy az infarktust kiváltó plakk-ruptúrát a vírusfertőzés okozza. A kardiovaszkuláris betegség ellátása mellett magát a koronavírus-fertőzést és szövődményeit is kezelnünk kell, az itt ellátott páciensek jellemzően olyan súlyos társbetegségekben szenvedő, vagy épp idős betegek, akikre különösen veszélyes a COVID-19.

Mennyire volt szükség a munka átszervezésére?

Mint ahogy sehol máshol a világon, úgy alapvetően nálunk sem úgy épült fel a klinika, hogy nagyszámú beteg ellátására alkalmas, teljesen szeparált vörös, szürke vagy épp zöld zónák állnak rendelkezésre – épp ezért szükség volt átalakításra és nagyfokú alkalmazkodásra is. Izolációs kórtermeket hoztunk létre, megteremtettük kollégáink számára a beöltözéshez szükséges lehetőségeket és biztosítottuk a megfelelő védőfelszereléseket és higiéniás körülményeket.  Az elmúlt hetek drámai esetszám-emelkedése, és ezen belül a súlyos, gépi lélegeztetéssel sem tartható betegek számának növekedése miatt a Városmajori Klinikán a korábbi egy-két esetről a maximális lehetőségek kihasználásával, a klinika struktúrájának teljes átalakításával jelenleg a lehető legnagyobb számú ECMO-kezelés folyik. A betegek között kismama, vagy épp fiatal, egyébként kifejezetten sportos emberek is vannak – sajnos a vírus tényleg nem válogat! Ezt az óriási erőfeszítést igénylő ellátást elsődlegesen az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika Városmajori Klinikai részlegének munkatársai végzik, természetesen a klinika többi munkatársainak teljes támogatásával. A Városmajor teljes profiljának sürgős ellátását biztosítandó,  a lehetőségekhez optimalizált mátrix-ellátás formájában dolgozunk, pl. a szív- és érsebészeti betegek aneszteziológiai ellátásába bekapcsolódtak az aneszteziológus-kardiológus kollégák, és természetesen nővéreink, illetve minden munkatársunk is ott segít, ahol tud.       

Az osztályon dolgozva hogy látja, mi a különbség az első, a második és a mostani, harmadik hullám között?

Külföldi adatokból látszik, hogy az első hullám idején kevesebb infarktusos beteg került be a kórházakba – mi is megvizsgáltuk a jelenséget, és ugyanez volt a helyzet Magyarországon is: annak ellenére, hogy hazánkban a járvány tavasszal kevésbé volt súlyos, mint Olaszországban vagy Spanyolországban, itt is 20-30%-kal lecsökkent a bekerülő infarktusos páciensek száma. Vélhetően az idősebbek féltek a fertőzéstől, ezért nem kértek segítséget és nem fordultak orvoshoz – a nyári, békésebb időszakban aztán megszűnt a különbség az előző évek számaihoz képest, a második hullám idején viszont ismét kevesebb ilyen beteg került kórházba. Ez azért is veszélyes, mert a kezelés nélküli infarktus rendkívül súlyos kimenetelekkel járhat. Épp ezért a klinika ellátási stratégiája, hogy automatikusan minden szív-érrendszeri panasszal bíró beteget fogadunk, hogy a mentőknek, háziorvosoknak vagy más kórházban dolgozóknak ne kelljen mérlegelniük, szüksége van-e a páciensnek ellátásra – küldjék ide, mi pedig minden vizsgálatot elvégzünk. Szerencsére ma már a helyszínen is megbízható antigén tesztet lehet végezni, a beteg esetleges izolálásához. Ezt a stratégiát a jelenlegi, drámai harmadik hullámban is fenntartjuk.

Milyen fontos tanulságokkal, később is használható tapasztalatokkal szolgál ez a jelenlegi helyzet?

A COVID egy nagyon alattomos vírus, ami számtalan formában megjelenhet. Az elmúlt időszakban megtanultuk, hogy folyamatosan figyelni kell nemcsak a tipikus, de az aspecifikus jelekre is – kétoldali tüdőgyulladás esetén ma már automatikusan koronavírusra gondolunk, de egyéb tüneteknél is gyanakodnunk kell, legyen szó hasmenésről vagy mélyvénás trombózisról. Szerencsére a koronavírus betegség kezelése is fejlődik, antivirális kezelés. monoklonális antitest terápia alkalmazása segíti a betegek gyógyulását. A járvány több dologra is megtanított bennünket, az egyik legnagyobb tanulságot a higiénés szabályok fokozott betartása jelentette: korábban talán mosolyogtunk azokon a távolkeletről érkezett turistákon, akik maszkot hordtak, mára azonban megtanultuk, mennyire fontosak az ilyen elővigyázatossági szokások. Gondoljunk arra, hogy eltűnt az influenza-járvány, meggyőződésem, hogy ez a kényszerű maszkhordásnak köszönhető.

Nagyon bízom benne, hogy sikerül legyőznünk a koronavírust, ám a fokozott higiénés szabályokat továbbra is tartanunk kell, hiszen azok mindnyájunk hasznára válnak. És amit ebben a nehéz időben nagyon jó volt látni: a klinika igazgatójával  az élen a kollégák, nővérek, asszisztensek, orvosok összefogását. Mára szerencsére mindenki oltott vagy korábbi fertőzése miatt védett, így biztonságban, még inkább a betegekre koncentrálva tudjuk végezni a munkánkat.

Galéria

6kép

„A megfelelő higiénés intézkedések nemcsak a betegeket, de az egészségügyi dolgozókat is védik”

Törökné Kádár Judit, részlegvezető főnővér, Kardiológiai Intenzív Osztály/ Invazív Kardiológiai Osztály

A szakdolgozói, ápolói feladatok tekintetében mi az a legnagyobb változás, amit a COVID-helyzet hozott?

A klinikán transzplantációkat is végzünk, így természetesen eddig is maximálisan odafigyeltünk a higiénés szabályokra, és munkánk része volt a megfelelő beöltözés. A koronavírus azonban még inkább felhívta a figyelmet ennek fontosságára és talán arra is, hogy hasonlóan oda kell figyelni saját magunk védelmére is. Mivel a covidos betegeket egy izolált kórteremben, az elkülönített vörös zónában látjuk el, nem lehet csak úgy beszaladni hozzájuk, vagy kilépni onnan, ha valamit elfelejtettünk. Át kell gondolnunk a teljes ápolói folyamatot és minden feladatot, ez azonban jelentősen megnehezíti a személyzet munkáját.

Mennyiben igényelnek más ellátást ezek a betegek ápolási szempontból?

A koronavírus nagyban érinti a szív- és érrendszerünket, mi pedig ezek betegségeiben szenvedő pácienseket látunk el a klinikán. A legnagyobb nehézséget a védőruházat jelenti: nem könnyű három gumikesztyűn keresztül megtalálni egy vénát vagy egy artériát, ilyen körülmények között minden beavatkozás nehézkessé válik.

Miként változtatja meg a védőöltözék viselése a folyamatokat, a betegekkel való kapcsolatteremtést?

Az ápolószemélyzet FFP maszkot, védőszemüveget és overált is visel saját öltözete felett – ilyen felszerelésben nemcsak lélegezni nehéz, de olyan érzés, mintha búvárruhában próbálnánk ellátni a betegeket. Tavaly tavasz óta hozzászoktunk, hogy hangosabban, és a megszokottól lassabban, tagoltabbak kell beszélnünk, hogy a páciensek megértsenek bennünket. Nagyban segíti a munkánkat az, hogy kamerákat szereltek fel a kórterembe, hiszen így kintről is látjuk, mi történik a betegekkel, ráadásul azt is könnyebb észrevenni, ha egy bent tartózkodó ápolónak van szüksége segítségre. Szintén jó hasznát vesszük a Semmelweis Kft.-től kapott walkie-talkieknak, melyek megkönnyítik az egymás közötti kommunikációt.

Milyen fontos tanulságokkal, tapasztalatokkal szolgál ez a jelenlegi helyzet?

Ismét előtérbe került az aszepszis-antiszepszis betartása, ami az egészségügyi ellátás egy rendkívül fontos része. A pandémia felhívta a figyelmet az állandó és folyamatos kézfertőtlenítésre, valamint a maszkhasználatra is. A megfelelő higiénés intézkedések nemcsak a betegeket, de az egészségügyi dolgozókat is védik. Mindannyian nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogyan, miként és milyen védőfelszerelésben végezzük a munkánkat, ez pedig várhatóan a jövőben is megmarad. A pandémia harmadik hulláma rendkívül nagy terhelést jelent az egészségügyi szakszemélyzet és az orvosok számára is, az esetszámok emelkedése miatt osztályokat kellett átszervezni, szakdolgozókat átirányítani. Továbbra is kiemelt feladat a hozzánk érkező betegek szűrése, a pozitív esetek izolálása. Fontos azonban, hogy az itt dolgozók védetten végezheti a munkájukat, hiszen mindannyian megkaptuk az oltást.

Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem