Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. május 05.
224051 Összes oltás
14128 Beoltott Semmelweis Polgár
Ünnepélyes szalagátvágással adták át a Semmelweis Egyetem új, VEKOP-pályázat keretében beszerzett AnyScan™ PET-CT-jét. A több mint 400 millió forintos fejlesztés eredményeként olyan, ma még gyógyíthatatlan kórképek, illetve azok kóroki tényezőinek széleskörű feltérképezésére nyílik lehetőség, mint az agresszív daganatos megbetegedések, kardiovaszkuláris és központi idegrendszeri keringési rendellenességek. A nagy érzékenységű és felbontóképességű képalkotó berendezés funkcionális képalkotást tesz lehetővé, és a gyártóval való együttműködés eredményeként a világon egyedülállóan egy háromdetektoros SPECT modult is tartalmaz.  

Az egyetem 404 865 000 Ft-ot nyert el uniós és hazai támogatással a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében. Ebből egy AnyScan™ PET-CT beszerzése, valamint az ehhez szükséges speciális épületi környezet kialakítása történt meg. Az „Innovatív nagyállat-modellek a klinikai terápiás kutatás szolgálatában” projekt a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet vezetésével az Orvosi Képalkotó Klinika Nukleáris Medicina Tanszékén valósult meg.

A fejlesztés és a projekt kiemelkedő példája a transzlációs kutatásnak, amely a betegágy mellett közvetlenül felhasználható eredményekkel jár

– mutatott rá dr. Merkely Béla rektor a járványhelyzet miatt szűk körben megszervezett átadón. A berendezésben ötvözött három különböző képalkotó technológiának – SPECT/PET/CT – köszönhetően a legösszetettebb tudományos kérdések válaszolhatók meg, a vizsgálatok során a funkció és a legapróbb részletek is láthatók, így lehetővé válik az új terápiás készítmények és diagnosztikus eljárások transzlációja a pre-klinikai kísérletekből az emberi alkalmazásra.

Egy több mint 10 éves álom valósul meg, hiszen ezzel a berendezéssel válik teljessé képalkotás szempontjából a Semmelweis Egyetem „Molekulától az emberig” transzlációs kutatási lánca – emelte ki dr. Kellermayer Miklós, a projekt vezetője, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója, az Általános Orvostudományi Kar dékánja. Ennek során a betegágy mellett megfogalmazott problémát az egyedi molekulák szintjén tudjuk vizsgálni, követve a folyamatokat kis- és nagyállatmodelleken, valamint emberben, majd eredményeink ismét a betegágy mellett hasznosulhatnak – fogalmazott a dékán. Utalt arra, hogy ez a szemlélet valósul meg például a koronavírussal kapcsolatos aktuális vizsgálatukban, amely során a problémát az egyedi víruspartikulumok szintjére vitték le, annak érdekében, hogy megérthessük a kórokozó természetét és a betegség patomechanizmusát.

„A projekt azt a hosszú távú célunkat szolgálja, hogy az élő emberi szervezet minél kisebb térfogateleméről minél sokrétűbb, egymással térben és időben összefüggő információhoz jussunk, ezáltal minél pontosabban megérthessük az élő emberi szervezetben zajló normális és patológiás folyamatokat” – mondta dr. Kellermayer Miklós.

A projektben már eltervezett konkrét kutatásokban a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet és a Nukleáris Medicina Tanszék mellett több egyetemi intézet, az Urológiai Klinika, a Neurológiai Klinika, valamint a Kísérletes és Sebészeti Műtéttani Tanszék is részt vesz.

Az új, molekuláris érzékenységű, nagyállatmodellek vizsgálatát lehetővé tevő infrastruktúra ma még gyógyíthatatlan kórképek, illetve azok kóroki tényezőinek széleskörű feltérképezéséhez járul hozzá. A fő kutatási területek közé tartoznak a kardiovaszkuláris, illetve agyi érrendszert érintő megbetegedések, agresszív daganatos megbetegedések, továbbá a legújabb farmakonok kipróbálására is módot ad az eszköz.

Az intézetek közötti valódi interdiszciplináris együttműködés létrejöttét segíti az új infrastruktúra – hívta fel a figyelmet dr. Maurovich-Horvat Pál, az Orvosi Képalkotó Klinika (OKK) igazgatója. A projekt kiteljesítése egybeesett az egységes OKK létrehozásával, így még szélesebb spektrumát tudjuk a klinikai kutatásnak végezni, még szorosabbá vált a közös munka a különböző diszciplínák (pl. nukleáris medicina, radiológia) között – tette hozzá. Mint hangsúlyozta, a projekt jó példája az ipar és az egyetem közötti együttműködésnek, amelynek köszönhetően a legújabb fejlesztések folyamatosan megjelenhetnek ebben az eszközben.

Dr. Györke Tamás, a Nukleáris Medicina Tanszék vezetője emlékeztetett arra, hogy az egyetemi nukleáris medicina elmúlt évtizedben lezajlott fejlődésének a mostani infrastruktúra az egyik kicsúcsosodása. 2011-ben került telepítésre az első SPECT-CT, ez volt az első kombinált modalitás az egyetemen, majd a következő jelentős lépés a humán vizsgálatokat szolgáló PET-CT bevezetése volt 2016 végén. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a mostani új készülék elsősorban a kutatást szolgálhatja, amihez különösen előnyös a három modalitás megléte, ugyanakkor a betegellátás keretében végzett diagnosztikus vizsgálatra is alkalmas.

A projekt a PET és CT modulok beszerzését tette lehetővé, a berendezés gyártójával, a Mediso Kft.-vel kötött kutatási-fejlesztési együttműködés keretében ugyanakkor SPECT komponenssel is kiegészült. “Nemzetközi szinten egyedülállónak számít, hogy mindhárom modalitás együtt van ebben a csúcskategóriás AnyScan™ TRIO SPECT/CT/PET berendezésben, és a három SPECT detektort úgynevezett Multi-PinHole kollimátor egészíti ki. Ezzel a technológiával a SPECT-el is a PET-el analóg felvételi technikát és képminőséget lehet megvalósítani. A projekt pedig egy újabb példája a szoros partneri kapcsolatnak a Mediso és a Semmelweis Egyetem között” – emelte ki Bagaméry Gergő, a cég preklinikai üzletágának termékfejlesztési igazgatója.

A SPECT modalitás az orvosi kutatások mellett jelentős mérnöki, fizikai és ipari kutatás-fejlesztésre is lehetőséget ad, így dinamikus SPECT vizsgálati módszer kidolgozására is sor kerül a Semmelweis Egyetem, az ipari partner (Mediso Kft.), a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az ELTE együttműködésével – hangsúlyozta dr. Kári Béla, a Nukleáris Medicina Tanszék mérnök-fizikus tudományos munkatársa, hozzátéve, hogy a fejlesztési munka során egyebek mellett cél az egyre jobb képminőség elérése az új felvételtechnikai eljárások kidolgozása alapján.

A széleskörű kutatási munka segítése érdekében a nagyállat-modellek vizsgálatára megvalósult kutatólaboratórium ”közkinccsé” tétele is a tervek között van, vagyis ún. core laboratóriumként a kutatási infrastruktúra megfelelő szabályzók alapján az egyetem egésze számára használható lesz, illetve elérhetővé tesszük a hazai vállalatok és kutatóhelyek számára is.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem