Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. november 28.
465042 Összes oltás
Az Orvosi Képalkotó Klinika a fertőzés magyarországi megjelenése óta részt vesz a COVID-ellátásban, ők adják ugyanis a betegellátásban elengedhetetlen diagnosztikai hátteret. A COVID-ellátásban érintett szervezeti egységeket bemutató cikksorozatunk következő részében dr. Maurovich-Horvat Pál igazgató beszél a tapasztalatokról.

Mióta vesznek részt a COVID-ellátásában? Emlékszik-e az első esetre?

Diagnosztikával foglalkozó szervezeti egységként az Orvosi Képalkotó Klinika (OKK) a vírus magyarországi megjelenése óta részt vesz a COVID-ellátásban. Világosan emlékszem az első CT-képre, ami egy jellegzetes, koronavírusra utaló tüdőgyulladás-mintázatot mutatott. A Sürgősségi Betegellátó Osztályról érkezett fiatal férfibetegé volt még 2020. márciusában – akkor még kuriózumnak számított a megbetegedés, a külföldi kórházakból érkező információból és az interneten tájékozódva találkoztunk csak vele.

Mi a feladatkörük az egyetemen belül a COVID-19 ellátás terén?

Az OKK adja a Sürgősségi Betegellátó Osztály és a teljes Külső Klinikai Tömb diagnosztikai hátterét. Mivel a COVID-19 egyik leggyakoribb szövődménye a tüdőgyulladás, különösen nagy szerepe van az ezzel kapcsolatos ellátásban a diagnosztikának, főleg a CT-nek. A vírus megjelenésekor párhuzamos diagnosztikai folyamatot és betegellátást alakítottunk ki – egymástól biztonságosan elkülönítve folyik a normál, zöld zónás és a koronavírusos megbetegedéseket érintő vörös zónás radiológia.

Az egyetemen minden COVID-gyanús páciensről készül legalább egy röntgen, ha pedig a fertőzés gyanúja igazolódik, akkor egy CT is. Ezeken a felvételeken világosan látszik a koronavírus okozta pneumonia és a  gyulladás pontos kiterjedése is megítélhető. Az utánkövetés általában szintén CT-vel történik, ezzel monitorozzuk a terápia hatékonyságát is, de a beteg állapota a meghatározó abban, milyen képalkotó eljárásokat használunk.

A 2D CT képeken a sötét tüdőrész mutatja a légtartó területeket, amely a 3D képeken lila részekként ábrázolódik. A világos területek a vírus-tüdőgyulladás által érintett területek láthatók.

Az intézet tekintetében hogy látja, mi a különbség az első, második és a mostani harmadik hullám között?

Eszközök és felszerelésekben egy megerősített arzenállal vártuk a második illetve a harmadik hullámot: 16 szeletes CT-eszközünket egy modernebb, 128 szeletesre cseréltük, high-tech robot-röntgent és ultrahang-berendezést szereztünk be. Mindezekre nagy szükségünk is volt, ugyanis a második hullám sokkal inkább igénybe vette az egészségügyet és a Semmelweis Egyetem betegellátását is. Az őszi hullámban már több volt a súlyos beteg, ahogy pedig azóta bebizonyították, a COVID növelte a tromboembóliás eltérések, a stroke-ok számát is – ezt mi is tapasztaltuk a Sürgősségi Radiológiai Részlegen. Nagy segítségünkre van az egyetem és a 77 Elektronika Kft. támogatásával Dániából beszerzett önjáró fertőtlenítő robot – többek között ennek is köszönhető, hogy az OKK szakdolgozói nem betegedtek meg a vírustól az első két hullám alatt. Most, a harmadik hullámban a terhelés várhatóan még nagyobb lesz. Új mobilröntgeneket állítottunk csatasorba, valamint néhány hete a Pulmonológiai Klinikán is átadtunk egy modern, 128 szeletes CT-berendezést. Nemrég átléptük az egy nap alatt elvégzett 120 akut CT-vizsgálati számot. Ez azt jelenti, hogy vannak időszakok amikor órákon keresztül 3-5 percenként készül új CT-vizsgálat. Mindehhez a teljesítményhez a csúcsberendezéseken kívül természetesen szükség van az itt dolgozó kiváló szakdolgozókra és orvosokra. Fontos pozitívum azonban a járvány első két hullámához képest, hogy a betegellátásban résztvevők átoltottsága miatt munkatársaink kisebb veszélynek vannak kitéve.

Mennyire volt szükség a munka átszervezésére?

A munka jelentős átszervezésére volt szükség, csúsztatott műszakokat vezettünk be és a graduális oktatást nagyrészt online platformra állítottuk át. Ebben szerencsére segítségünkre voltak új módszerek, például a teleradiológiai rendszerünk. Emellett odafigyeltünk a távolságtartásra, leletezéskor pedig térben és időben is igyekeztünk elválasztani a munkafolyamatokat. Az OKK egy viszonylag friss, 2019-ben létrejött szervezeti egység, amelynek megalakulása után néhány hónappal máris szembe kellett néznie a pandémia jelentette kihívásokkal – azonban azt gondolom, három tanszékünk, a Radiológiai Tanszék, a Nukleáris Medicina Tanszék és a Neuroradiológiai Tanszék remekül összekovácsolódott, mindig ki tudtuk segíteni egymást.

Galéria

10kép

Milyen fontos tanulságokkal szolgál, milyen később is használható tapasztalatokat ad ez a jelenlegi helyzet?

A koronavírus számos olyan változást hozott, ami a járvány után is velünk marad majd. Nagyon felgyorsult a mesterséges intelligenciára épülő diagnosztikai algoritmusok fejlesztése, ebben klinikánk is részt vesz: egy Los Angeles-i kutatócsoporttal olyan mesterséges intelligenciára épülő, a COVID okozta pneumonia súlyosságát kvantifikáló platformot fejlesztettünk, amely nagy pontossággal képes előre jelezni, ki kerül lélegeztetőgépre és milyen valószínűsége van a betegség rossz kimenetelének. Emellett felgyorsult a hasonló elven alapuló, stroke-diagnosztikában használatos applikációk fejlesztése, vagy a tüdő-nodulus felismerését lehetővé tevő platformokkal kapcsolatos kutatások is – ezekben egy magyar konzorciummal együtt szintén szerepet vállaltunk. A klinikán is számos fejlesztés valósult meg: járványbiztos recepciós pultot alakítottunk ki és egyetemi támogatással átalakítottuk a belső udvarokat is. Utóbbi részeként okosasztalokat helyeztünk ki, így modern közösségi terek jöttek létre a Központi Betegellátó Épületben, amelyek külső tanteremként is használhatóak, így biztonságosabb módon, a szabadban van lehetőség gyakorlatokat tartani, konzultálni és beszélgetni. Az is a célunk volt, hogy hallgatóbarátabbá varázsoljuk a Külső Klinikai Tömböt. Talán a legpozitívabb változás, hogy a tavalyi szemeszterben létrehoztunk egy reggeli előadás-sorozatot: a járványhelyzet miatt a reggeli referálókat és az ezt követő továbbképző előadásokat Zoomon keresztül, online rendeztük meg, és úgy gondoltuk, hogy ezeket megnyitjuk a teljes ország és a határon túli magyar anyanyelvű rezidensek számára is. Azóta számos rezidens 8:05-kor az OKK „rezidensi rádiójával” kezdi a napját – az Európai Radiológus Társaság kurrikuluma mentén haladva minden héten egy témakör köré csoportosulnak a 20-25 perces előadások. A pozitív visszajelzések miatt azt tervezzük, hogy a járvány után is folytatjuk ezt az online képzést.

Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem; Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika Facebook-oldala

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.