Mióta vesznek részt a COVID-ellátásában? Emlékszik-e az első esetre?
A Labormedicina Intézetben az országban elsők között szereztük be azokat az eszközöket, amelyekkel a vírust ki lehet mutatni. Kezdetben kutatási céllal kértünk és kaptunk engedélyt a vizsgálatokra, majd Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020. március közepén hivatalosan is kijelölte intézetünket a vírus kimutatását végző diagnosztikai centrumként. Nem emlékszem, hogy pontosan mikor diagnosztizáltuk az első pozitív esetet, de arra az érzésre igen, hogy ez megerősített minket abban, hogy működik a rendszerünk.
Mi a feladatkörük az egyetemen belül a COVID-19 ellátás terén?
A laboratórium szerepe nagymértékben felértékelődött a járvány alatt, hiszen a betegség elleni védekezésben kulcskérdés, hogy ki az, aki fertőzőképes, ki az, aki átesett a fertőzésen. Az ezzel kapcsolatos diagnosztika a fő feladatunk. Emellett, természetesen egyéb, korábban is végzett rutinvizsgálatokkal szintén támogatjuk a COVID-betegek ellátását.
Galéria
Az intézet tekintetében hogy látja, mi a különbség az első és a mostani, második hullám között?
A járvány előtt a laborunk mindössze naponta 5-10 PCR-technológián alapuló vizsgálatot végzett (a módszert, bár kevésbé kiemelt gyakran, de más vírusok kimutatására is alkalmaztuk), kis túlzással, már épp le akartunk mondani a PCR vizsgálatokról. Aztán az első hullám kezdetén napi 3-400-ra ment fel a vizsgálati szám, majd 1000-re, szeptember elejére pedig elérte a napi 3000 mérést. A COVID-diagnosztika még ma sem mondható standard feladatnak, hiszen mindig jönnek újfajta tesztek, és változnak a klinikusi igények. Mikor az első hullám során a PCR-tesztek nem voltak kellő számban elérhetők, fókuszba kerültek a gyors antitest vizsgálatok, majd a vérből való ellenanyag kimutatás, később a betegágy mellett végezhető, vírusfehérjét kimutató tesztek, most pedig a labor újabb feladata valószínűleg a védettség kialakulásának mérése lesz. A diagnosztikában ugyanakkor a PCR-vizsgálatok még ma sem megkerülhetők. Ezek terén is történtek fontos technológiai fejlesztések, ősszel a Semmelweis Egyetem is részt vett egy új, egylépéses PCR-teszt vizsgálatában és bevezetésében, amely egyszerűsítette a munkafolyamatokat.
Mennyire volt szükség a munka átszervezésére?
A jelentősen megnövekedett feladatok miatt alapvetően át kellett szervezni a labor munkarendjét. Az alapkapacitásunk napi 3-400 PCR-vizsgálat, ehhez képest volt olyan időszak, amikor ennek a tízszeresét kellett teljesítenünk. Nagy segítséget jelentettek számunkra az orvostanhallgatók, akiket bevontuk a mintaelőkészítésbe, az adminisztrációba, alkalmanként a vizsgálatok kivitelezésébe is. Volt olyan időszak, hogy párhuzamosan 6-7 orvostanhallgató segített nekünk; havonta összesen 80-an fordultak meg nálunk. Az egyetem más szervezeti egységeinek munkatársai is besegítettek, így a Mikrobiológiai Intézettől, valamint a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika Kutatólaboratóriumától is kaptunk és kapunk támogatást. Hatalmas köszönet illeti a munkatársaimat, akik a frontvonalban harcolnak és a munka dandárját viszik, én a küldetésemnek azt tartom, hogy számukra teremtsem meg a megfelelő hátteret.
Milyen fontos tanulságokkal szolgál, később is használható tapasztalatokat ad ez a jelenlegi helyzet?
A járványhelyzet következtében az orvostanhallgatók közelebbről megismerkedhettek a labor munkájával, és abban bízom, ez többeket ösztönöz majd arra, hogy rezidensként ezt a szakmát válasszák. Fontosnak tartom, hogy a járványnak köszönhetően sikerült kialakítani egy olyan diagnosztikai hátteret és eljárásrendet, amellyel egy esetleges következő kihívást még gyorsabban és rugalmasabban fogunk megoldani. Pozitív hozadék az is, hogy ez az éles helyzet a technológiai cégeket is hihetetlen eredményekre sarkallja, a kutatás és a klinikai alkalmazás nagyon hamar összeér.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
