A Semmelweis Egyetemhez kötődő anatómusok munkásságának és sírhelyeinek bemutatásával emlékezik az orvosképzés elindulásának 250 éves jubileumára a Nemzeti Örökség Intézetének kisfilmje. Dr. Réthelyi Miklós rector emeritus, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet professor emeritusa mesél a Semmelweis Egyetem sírkertben nyugvó nagyjairól.
A film fókuszában az egyetem történetének kiemelkedő anatómusai állnak. Az intézet lényegében egyidős az egyetemmel, az alapításkor létrehozott első öt tanszék egyike volt az anatómiai. A Nemzeti Örökség Intézetének kisfilmje ismeretterjesztő igénnyel készült, szakmabelieknek és laikusoknak egyaránt érthető nyelvezettel és érdekességekkel szolgál az orvosszakma történetének jeles alakjairól.
1834 és 1932 között a Semmelweis Egyetem számos oktatóját és kutatóját helyeztek örök nyugalomra a sírkertben. A magyar orvostörténet olyan szakmai kiválóságainak síremléke található itt, mint Balassa János, a korszerű sebészeti oktatás megteremtője vagy a Bókai- (más családtagok esetében Bókay írásmódban) és Korányi család orvosprofesszorai. Korábban Semmelweis Ignác földi maradványai is itt nyugodtak, mielőtt a szülőházából kialakított, a nevét viselő Semmelweis Orvostörténeti Múzeum udvarán az oldalfalban helyezték el a hamvakat. Ma már csak síremléke áll a Fiumei úton.
A sírkertben sétálva felfedezhetjük többek között az egyetemi Anatómiai Múzeumot létrehozó Lenhossék Józsefnek, illetve a dinasztia másik tagjának, Lenhossék Mihálynak a sírját. Utóbbi 1922-ben megjelent háromkötetes anatómia tankönyve ma is az anatómiaoktatás egyik alapdokumentuma. Itt található Mihalkovics Géza nyughelye is, akinek szobra a Tűzoltó utcai Anatómiai Tömb kertjében áll, illetve az ő nevét viselte korábban a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjének otthont adó Nagyvárad tér.
Borbély Zsuzsa
Fotó és videó: Nemzeti Örökség Intézete
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
