Tóth Pitya István munkáiból nyílt tárlat a Semmelweis Egyetemen. A járványügyi biztonsági szabályok betartása mellett megtartott megnyitón dr. Alpár Alán nemzetközi képzésekért felelős rektorhelyettes köszöntötte a résztvevőket, majd a képzőművésszel a Munkácsy-díjas festőművész, Varga-Amár László beszélgetett.

A kiállítás megnyitóján dr. Alpár Alán, nemzetközi képzésekért felelős rektorhelyettes személyes példákon keresztül idézte fel, hogy a művészet és a tudomány gyakran fonódik össze egymással.

„Az alkotás elsősorban a lélek és a jellem munkája” – véli Tóth Pitya István, aki grafikusi és képzőművészeti tevékenysége mellett a tanítást tartja másik nagy szenvedélyének. Saját módszereivel, könnyed, játékos technikákon keresztül a rajzolás szeretetét igyekszik átadni diákjainak. Az országban elsőként tanított divatrajzot a Pécsi Művészeti Gimnázium grafika és textil szakán.

Galéria

12kép

A kiállítás megnyitóján a Munkácsy-díjas festőművész, Varga-Amár László kiemelte: a jelenleg grafikusként, illusztrátorként, valamint divat- és rajztanárként tevékenykedő Tóth Pitya István a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában kezdte művészeti tanulmányait, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán diplomázott. Mint mondta, iparművészeti végzettségét nagyon jól tudja hasznosítani a képzőművészetben is; az a fajta szakmai alázat, kötelességtudat, precizitás és pontosság, amit ott tanult, ma is jellemző a munkáira – fogalmazott.

Tóth Pitya István kísérletező típusnak tarja magát, egy-egy kép elrontásából mindig újabb és újabb ötletek és technikák születnek; tanítványait is erre buzdítja, hogy merjenek kísérletezni és ne féljenek „elrontani” a munkájukat. Számomra az alkotás egyfajta terápia is, mely segítségével „kirajzolom” magamból a problémákat és a feszültséget – osztotta meg a művész, aki már ötödik osztályos korától kezdve rendszeresen illusztrálta az elolvasott könyveket. „Egész életemet a vonalaknak szenteltem, amikor épp nem grafikát készítek, hanem festek, azt veszem észre, hogy az is előbb-utóbb átalakul vonalakká” – fogalmazott. Elmondása szerint a képzőművészetet mindig a saját maga kedvéért csinálta, az illusztráció ezzel szemben viszont egy alkalmazott műfaj. Beszélt a különböző reklámügynökségeknél szerzett tapasztalatairól is, valamint kitért a művésztelepekre, melyek mindig fontos szerepet töltöttek be az életében, sok rangos külföldi és hazai művésztelep rendszeres, meghívott alkotója.

 A tárlat megnyitóján Dráfi Kálmán Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Zeneakadémia egyetemi professzora zongorajátékával színesítette a programot.

Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.