Szakmai rendezvény keretében adták át az Anatómiai Tömbben a Semmelweis Egyetem új 3D Központját, amelynek célja, hogy egyre jobban elterjedjenek az új technológia adta lehetőségek a mindennapi kutatásban, az oktatásban, valamint a betegellátásban. A központban jelenleg kilenc nyomtató áll rendelkezésre 3D modellek létrehozására, amelyek akár személyre szabott sebészi döntéstámogató eszközként is alkalmazhatók, vagy sablonként használhatók. Az orvos- és fogorvosképzésben ezzel párhuzamosan szabadon választható tárgyként jelenik meg a digitális medicina.

Informatika, mérnöki és orvostudomány – e három terület találkozásából született meg a Semmelweis Egyetem 3D Központja – mutatott rá a központ megnyitása alkalmából rendezett eseményen dr. Merkely Béla rektor. A központ célja a modern számítástechnika nyújtotta lehetőségek oktatása, kutatása orvosi szempontból, illetve az így megszerzett tudás felhasználása a betegellátásban. Mint azt dr. Merkely Béla hangsúlyozta, a központ azon különleges helyek közé tartozik az egyetemen, amely bárhol helyet kaphatott volna, hiszen ez a technológia számos diszciplína eredményeit támogathatja, az oktatás, a kutatás és a betegellátás terén egyaránt. A két helyiséget, mely jelenleg a központ területe, a benne található modern technika és az ott dolgozó fiatal kollégák elkötelezettsége, tudása teszi különlegessé – fogalmazott. A rektor szólt arról is, hogy az anatómia az egyetem öt első tanszékének egyike volt, így a központ Anatómiai Tömbben való elhelyezésével az egyetem legfiatalabb és az egyik legrégebbi, 250 éves múlttal rendelkező szervezeti egysége találkozott. Dr. Merkely Béla kiemelte a folyamatos változás, fejlődés jelentőségét, amely elengedhetetlenül szükséges, ha meg akarunk felelni napjaink társadalmi és gazdasági kihívásainak, a legkorszerűbb ismeretekkel felvértezett szakembereket akarjuk képezni, és célunk a Semmelweis Egyetem innovációs bevételi forrásainak jelentős bővítése.

Dr. Barabás János Imre, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika szívsebész rezidense, az új egység vezetője előadásában a 3D Központban jelenleg elérhető technológiákról, lehetőségekről beszélt. Ismertette a két 3D nyomtatótípust. Ezek egyikével – fused deposition modeling (FDM) – készült az a munkájuk, amelyből megszületett az első, 3D nyomtatás alkalmazásával összefüggő egyetemi publikáció 2017-ben. Ennek során egy, az előzmények miatt komplikált esetnek számító beteg szívét modellezték le a műtét előtt. A páciens mellkasát a korábbi beavatkozás során fémdrótokat egyesítették, amelyek között aneurizma alakult ki. A CT-felvétel alapján készített 3D modell megmutatta a fémlemezek elhelyezkedését, az aneurizmát, az aortát, ami segített a műtétre való felkészülésben, a terület pontos feltárásában. A technológiai segítségével pontosan látható a különböző struktúrák anatómiai elhelyezkedése, amit a műtét során a 3D-ben kinyomtatott modellen akár tapinthat is a sebész. Ma már egyébként arra is van lehetőség, hogy előre elvégezhessék a műtéti lépéseket a személyre szabott modelleken, mivel vágni is lehet ezeket az anyagokat – jegyezte meg.

Galéria

9kép

A központban rendelkezésre álló kilenc darab 3D nyomtató jelenleg különböző típusú műanyagot tud nyomni, illetve rendelkezésre áll ezek között néhány műgyantás nyomtató is (Stereolithography, SLA). Ez utóbbiakkal orvosi felhasználásra alkalmas anyagok állíthatók elő, melyek műtéti környezetben is használhatók, akár sebészi sablonként, vagy maximum 3 hónapra beültethető implantátum készíthető segítségükkel. Középtávú cél orvosi fémből, titániumból nyomtatott, beültethető protézisek létrehozása.

Dr. Palkovics Dániel, a Parodontológiai Klinika szakorvosa, PhD-hallgatója, a 3D Központ fogorvosi részlegének vezetője elmondta: a cél, hogy a 3D technológiát az oktatásban, kutatásban, betegellátásban az egyetem hármas pillérére építve alkalmazzák, minden diszciplínának elérhetővé téve, ahol ezt a technológiát használni tudják. Éppen ezért az első lépés a közösségépítés, annak feltérképezése, hogy mely területeken, kik alkalmazzák a 3D-t az egyetemen belül. Jelenleg elsősorban az oktatás, kutatás és innováció kiszolgálása a cél – emelte ki, hozzátéve, hogy a betegellátásban az egyedi implantátumok előállítása egy nagyon előremutató terület. Szólt arról, hogy az oktatásban már fontos előrelépés történt, mivel az orvos- és fogorvosképzésben szabadon választható tárgyként megjelenik a mostani tanév második szemeszterétől a digitális medicina. A kutatás terén egy olyan rendszerhez szeretnének eljutni, amely keretében a klinikákkal, az ott dolgozó szakemberekkel közösen végezhetnek klinikai és alapkutatásokat.

Dr. Palkovics Dániel a 3D technológiát azért kezdte el alkalmazni, hogy az egyes műtéti technikákat jobban meg tudja tervezni, mivel – mint magyarázta – egy virtuális modell nagy segítséget ad a bonyolultabb, nagyobb kihívást jelentő defektusok kezelésében. Példaként említette, hogy egy maxillofaciális beavatkozásnál hasadékos páciens rehabilitációja során a hiánynak megfelelően 3D-vel modellezett egy csontblokkot, amelynek a csípőből történő eltávolításához 3D nyomtatott sablont alkalmaztak.

A 3D technológia nem a jövő, hanem a jelen, ezért a végső cél, hogy az egyes szakterületek oktatásába is beépüljön ez a digitális technológia – emelte ki.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.