A szervezetben leggyakrabban előforduló fehérvérsejteknek, a neutrofil granulocitáknak kulcsszerepe lehet a gyulladásos betegségek, de a legújabb eredmények szerint akár a daganatok, áttétek kialakulásában is. Éppen ezért, mint potenciális terápiás célpontok is a kutatók fókuszába kerültek az elmúlt időszakban. A gyógyszerfejlesztés legrangosabb nemzetközi folyóirata, a Nature Reviews Drug Discovery a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének munkatársait kérte fel a közelmúltban a neutrofil granulociták működésében rejlő terápiás lehetőségek összefoglalására.

A neutrofil granulociták (neutrofilek) a szervezetben legnagyobb számban keringő fehérvérsejtek, melyeknek alapvető szerepe van a bakteriális és gombás fertőzések elleni védekezésben. A neutrofilek ugyanakkor „kétélű kardként” viselkednek, nem megfelelően szabályozott működésük jelentősen hozzájárul a számos gyulladásos és autoimmun betegség során megfigyelhető szöveti károsodás létrejöttéhez is. A legújabb kutatási eredmények ezen túlmenően arra utalnak, hogy a neutrofilek a daganatok fejlődésében és áttétképzésében is fontos szerepet játszanak. Mindezek miatt az elmúlt években jelentősen megnőtt a neutrofilek mint lehetséges gyógyszerterápiás célpontok iránti érdeklődés.

A gyógyszerfejlesztés legrangosabb nemzetközi folyóirata, a Nature Reviews Drug Discovery felkérésére készített összefoglaló közlemény központi témája a neutrofil granulociták gyulladásos betegségek kialakulásában játszott szerepe volt, amiben az Élettani Intézet munkatársai, köztük dr. Németh Tamás egyetemi adjunktus és dr. Mócsai Attila egyetemi tanár – a közlemény első és utolsó szerzői – nemzetközileg is kiemelkedő tudományos eredményeket értek el; ezeket is összegezték a nyomtatott lap áprilisi számában megjelent publikációban.

Az Élettani Intézet Gyulladásélettani Kutatócsoportjának munkatársai különböző transzgénikus, vagyis genetikai módosításon alapuló megközelítésekkel évek óta vizsgálják a neutrofilek szerepét az autoimmun betegségek kialakulásában. Ennek keretében állatkísérletekben igazolták a neutrofilek részvételét az autoimmun jellegű, gyulladásos bőr- és izületi betegségek kialakulásában. További vizsgálataikban igazolták számos sejten belüli jelátvivő fehérje (elsősorban a tirozin-kinázok és azok szubsztrátjai) szerepét kísérletes modellekben a gyulladásos folyamatok létrejöttében. Legújabb kísérleteikben pedig egy különleges genetikai megközelítés, az úgynevezett feltételes géntörlés segítségével az egyes sejttípusokban külön-külön vizsgálják a jelátvivő molekulák szerepét a gyulladás kialakulásában, ami a gyógyszertámadáspontok még precízebb, sejtszintű azonosítását teszi lehetővé.

Dr. Mócsai Attila a közlemény kapcsán hangsúlyozta: a gyulladásos betegségek – köztük az azok jelentős részét kitevő reumatológiai kórképek – még jobb megismerése és terápiája érdekében elengedhetetlen az alapkutatók és a klinikusok együttműködése. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az összefoglaló közlemény első szerzője, dr. Németh Tamás az intézet adjunktusi feladatai mellett a Budai Irgalmasrendi Kórház reumatológus szakorvosa is.

Az Élettani Intézet és a vezető budapesti reumatológusok együttműködésének további motorja dr. Nagy György, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet és a korábbi Reumatológiai Tanszéki Csoport egyetemi tanára. Ez a kapcsolat tette lehetővé a Semmelweis Egyetem részvételét a kísérletes reumatológia legnagyobb európai kutatási projektjében, az EU H2020 programja által támogatott RTCure projektben is. A Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszék megalapítása – amely a Szenátus döntése alapján 2020. október 1-jével jön létre – várhatóan még szorosabbra fűzi és magasabb szintre emeli az elméleti és klinikai kutatók együttműködését a reumatológia területén – mutatott rá dr. Mócsai Attila.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.