Az Orálbiológiai Tanszék munkatársai, dr. Farkasdi Sándor és dr. Czumbel László Márk nyerték el a leginnovatívabb PhD-munkáért járó 2019-es Innovációs Díjat. Projektjükben a fogorvostudományi, idegsebészeti, fül-orr-gégészeti és egyéb kemény-szövetekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztési beavatkozásoknál használt trepán fúróhoz fejlesztettek reprodukálható, a fúró használatának standardizálását biztosító segédalkatrészeket. Ez a fejlesztés megakadályozza, hogy a fúró a kelleténél mélyebbre hatoljon a szövetbe, ezzel csökkentve a súlyos szövődmények kialakulásának kockázatát, növelve a kiszámítható precizitást, valamint a mintavételt is hatékonyabbá teszi innovációjuk. 

Dr. Czumbel László Márk még TDK-s hallgatóként csatlakozott az Orálbiológiai Tanszéken folyó kutatásokhoz, azóta pedig már PhD-hallgatóként erősíti a csapatot. Itt találkozott az akkor szintén PhD-hallgató dr. Farkasdi Sándorral, aki tavaly szerezte meg a fokozatot, jelenleg az Orálbiológiai Tanszék tudományos segédmunkatársként dolgozik. Az egyetemi kutatómunka mellett Budapesten és Moszkvában is dolgozik fogorvosként, emellett egészségügyi távoktatást és minőségellenőrzést segítő dedikált céleszközrendszert fejleszt.

Kutatásaik keretében különböző csontpótló, illetve a csontképződést segítő farmakológiai szereket vizsgálnak. Mind a fogászatban, mind pedig az ortopédiában használt anyagokat értékelünk, keressük azokat, amelyek a legjobban használhatók és továbbfejleszthetők – osztotta meg dr. Czumbel László Márk. Hozzátette: vannak bizonyos szignalizációs molekulák, melyek serkentik a csontképződést, ezzel kapcsolatban is folynak kutatások. A csontpótlókon túl az implantátumok tulajdonságaihoz kapcsolódó kutatásokat is végeznek, különböző felszínű és anyagú implantátumokat hasonlítanak össze, és azt nézik, hogyan változik a csont és az implantátum közötti kapcsolat az eltérő felszínek és anyagok esetében.

Mindketten nélkülözhetetlennek tartják, hogy a klinikai munka mellett a tudománnyal is foglalkozzanak, folyamatosan frissítve ezzel tudásukat és a klinikai munkából merítve a legindokoltabb kutatási kérdéseket. Az implantációs műtéteknél tapasztalt nehézségekre – mint például, hogy nehezen történik meg a csontosodás, vagy az implantátum körüli szövetben gyulladás kezdődik el – igyekeznek tudományos, evidenciákon alapuló megoldást találni. Így született meg az egyetemi innovációs díjjal jutalmazott ötletük, az általuk trepán stoppernek vagy ütközőnek nevezett találmány. A trepán fúró – melyhez kapcsolódik találmányuk – egy orvostechnikai eszköz, amit nemcsak a fogászatban, hanem az idegsebészetben, az agysebészetben, az ortopédiában, illetve az onkológiában is használnak.

Dr. Farkasdi Sándor az eszköz fogászati alkalmazásáról szólva elmondta: általában a csontmintavételhez vagy implantátumok eltávolításához használják. A probléma az, hogy a trepán fúróval sok esetben nem lehet milliméter pontossággal elérni a kívánt behatolási mélységet, nagyon nehéz kontrollálni, hogy milyen mélyre fúrjunk le az eszközzel, ha a kelleténél mélyebbre hatol a szövetbe, azzal további károsodásokat okozhat – világított rá dr. Farkasdi Sándor. Hozzátette: az általuk kifejlesztett trepán stopper segítségével az említett probléma orvosolható. Fejlesztésükkel teljesen kiszámíthatóvá válik a fúró használata. A kutatócsoport két külön egységet dolgozott ki. Az egyik két gyűrűből áll, egyszerű a felhelyezése, fix ponton lehet rögzíteni és meggátolja, hogy a trepán fúró a kelleténél mélyebbre hatoljon. A másik fejlesztés a szöveti mintavételezést standardizálja; behelyezése a fúró belsejébe lehetővé teszi a fúróban lévő csontminta egyszerű kinyerését – ismertették az innováció lényegét. Eddig ugyanis csak a fúró szétvágásával lehetett hozzájutni a mintához, annak sérülése nélkül. Minden egyes szövetmintavételhez új trepán fúrót kellett alkalmazni, mely plusz költségekkel is járt – mutattak rá.

Galéria

4kép

Mint hangsúlyozzák, a találmány sikeres csapatmunka eredménye. A fejlesztési folyamat elsősorban dr. Varga Gábor tanszékvezető és dr. Blazsek József docens támogatásának köszönhetően tudott elindulni, a sikerhez pedig multidiszciplináris munka kellett, amit mindketten nagyon fontosnak találnak. A csapatnak fontos alapítói között van Pató László és Pammer Dávid egészségügyi mérnökök. Mindezek mellett egy találmány akkor lesz sikeres, ha a piacon is hasznosul. A fiatal feltalálók több hazai és nemzetközi céggel is egyeztetnek innovációjuk hasznosításáról, amiben komoly segítséget jelent az Innovációs Központ munkája. Kantár Tamás technológiai menedzser nemcsak arról gondoskodott, hogy megismerjék a központ szolgáltatásait, de Erkel András szabadalmi ügyvivővel együtt segítették a trepán fúró stopper koncepciónak a használati minta szabadalmi oltalom bejelentését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába. Fontos, hogy ez példaként szolgáljon a többi kutatónak, klinikusnak az egyetemen – mutatott rá dr. Farkasdi Sándor és dr. Czumbel László Márk. – Akinek van egy gondolata egy innovatív, újító megoldás kapcsán, itt az idő és a lehetőség, a Semmelweis Egyetem Innovációs Központ támogatásával, az ötletük és akár prototípusuk levédésére és piaci hasznosítására – hívták fel a figyelmet.

Bódi Bernadett, Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.