A koronavírus okozta járványhelyzet miatt rendhagyó módon webinar formájában került sor a Semmelweis Egyetem Kutatói Szalon nevű programsorozatának májusi eseményére. A forma azonban tökéletesen illeszkedett a tartalomhoz, ugyanis a szoftverek és számítógéppel megvalósított találmányok iparjogi és szerzői jogi védelmének orvostudományi aspektusairól hallgathattak előadásokat az érdeklődők.

Az esemény elején dr. Szigeti Gyula Péter, a Semmelweis Egyetem Innovációs Központjának igazgatója köszöntötte a résztvevőket, aki elmondta: az idei évtől az egyetem Innovációs Központja felelős a Kutatói Szalon rendezvénysorozatért. „Ez is mutatja, hogy az egyetem új utakra merészkedett a kutatás, fejlesztés és innováció területén, az Innovációs Központ feladatköre ugyanis jelentősen kibővült. Új egyetemi innovációs ökoszisztémát építünk” – hangsúlyozta. A Szenátus ugyanis elfogadta a Szellemi tulajdon kezelési szabályzat módosítását, amely létrehozta az Innovációs Bizottságot. A bizottság egyedinek számít a magyar felsőoktatási rendszerben, ezt jelzi az is, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Semmelweis Egyetem törekvéseit pozitív példaként állította a többi felsőoktatási intézmény elé. A testület létrejötte utáni első félévben három-négyszeresére emelkedett a szellemi tulajdon-kezelési befogadások, illetve szabadalom, védjegy és formatervezési minták száma az egyetemen. Épp ezért ezzel kapcsolatban szükséges minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtani a kutatóközösségnek – indokolta dr. Szigeti Gyula Péter a Kutatói Szalon témaválasztását.

Kuthy Árpád, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) Villamossági osztályának iparjogvédelmi szakértője a szoftvervédelem iparjogi szempontjairól tartott előadást. Prezentációja elején bemutatta, miért problémás az orvostudományi felfedezések szabadalmi kérdése. „Ha valakin elvégezhető egy olyan műtét vagy beavatkozás, amely megkönnyíti vagy megmenti az életét, nem lenne etikus bármilyen formában korlátozni annak használatát, például szabadalmi licenszdíj vagy engedély formájában” – mutatott rá. A jogszabály azonban az eljárásokban alkalmazott termékekre és vegyületekre, valamint azok keverékére nem vonatkozik, így a gyógyszergyárak és vállalatok mégis profitálhatnak a felfedezésekből. Kuthy Árpád ezután bemutatta, mit tehetnek mégis a kutatók szabadalmaik védelmében, majd áttért a számítógéppel megvalósított szabadalmakra: bemutatta, ezek a felfedezések hogyan illeszkednek a jogszabályi környezetbe, mi az, ami levédethető közülük és mi nem, valamint konkrét példákat is hozott a SZTNH-ból.

Dr. Csősz Gergely, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályának szerzői jogi szakértője prezentációjában a szoftverek szerzői jogi védelméről beszélt. Mint elmondta, szerzői jog ugyan részesíthet oltalomban szoftvert, de számtalan speciális rendelkezés, különleges jogértelmezés és bírósági gyakorlat fűződik a területhez. „Egy operációs rendszer, egy weblap, egy drón kontrollszoftvere is lehet számítógépes programalkotás” – hozott néhány példát arra, hogy már maga a szoftver kifejezés is milyen tágan értelmezhető. A jogalkotás szempontjából azonban oltalom alatt egyedül a számítógépes program kódja, mint szoftver állhat. „Az ember által megalkotott program szakirodalmi alkotásnak tekinthető, ennek egyéni jellege alapján állhat fenn az oltalom” – magyarázta dr. Csősz Gergely, aki speciális eseteket is említett, illetve beszélt a grafikus kezelőfelületek és a funkcionalitás védelméről is.

Az online formában megtartott előadásokat nagyszámú hallgatóság követte, a prezentációk után pedig számtalan kérdés elhangzott, amelyre az SZTNH szakértői válaszoltak. Amint dr. Szigeti Gyula Péter az esemény megnyitóján elmondta, a jövőben várhatóan a Kutatói Szalon további rendezvényeit is megtartják majd, előfordulhat, hogy ismét webinar formájában.

Szabó Ádám
Kiemelt kép (illusztráció): Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.