Dr. Banczerowski Péter, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti Tanszékének vezetője, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet idegsebészeti szakmai igazgatója „Új lehetőségek a gerincsebészetben” című előadásában kiemelte: az idegsebészet az orvostudomány legdinamikusabban fejlődő területe, amely az elmúlt években robbanásszerű technikai fejlődésen ment keresztül. Mint arra rámutatott, a gerincbetegség mára népbetegséggé vált, a gerincfájdalom a második legyakoribb betegség hazánkban. Nagyjából 3500-4000 műtét történik gerinccsatorna szűkület miatt – emelte ki. Rövid történeti áttekintésében kitért rá, hogy kezdetben egy gerincműtét során nagyméretű vágást kellett ejteni a beteg testén, nagy izomleválasztásra volt szükség, mely során a gerinc tartószerkezete sérült, a gyógyulás folyamata elhúzódott, az esztétikai eredmény is kedvezőtlen volt, sok esetben kiterjedt hegesedés alakult ki. Ma már úgynevezett minimálisan invazív technikákkal ezek megelőzhetők. Példaképp említette a kulcslyuk sebészetet, mely során egy egész kis metszéssel elvégezhető a beavatkozás, lehetővé válik a tumorok eltávolítása az érintett szervek funkciójának megtartásával – világított rá.
Galéria
Napjainkban a minimálisan invazív technikák csúcsát az endoszkópos gerincsebészeti módszerek képezik. Ilyenkor két apró 1-2 cm-es metszést ejtenek a megfelelő gerincszinten, ezen keresztül vezetik be az eszközöket a kívánt területre; a sebész tulajdonképpen egy monitoron keresztül nézi a képet. Az endoszkópos technika révén kiküszöbölhető az izomzat kiterjedtebb roncsolása, leválasztása; a nagy felbontású kamera pedig biztosítja a teljes műtéti terület beláthatóságát, biztonságossá teszi a gerinccsatornán belüli manipulációt – ismertette az eljárás előnyeit. Hozzátette: jelenleg világszerte csak néhány helyen alkalmazzák rutinszerűen ezt a műtéti típust, pedig ezzel a módszerrel a gerincbetegségek döntő többségét alkotó porckorongsérvek, gerinccsatorna szűkületek és a csigolya elcsúszások nagy része megoperálható lenne. Tudnunk kell azt is, hogy a daganat eltávolításakor várható-e valamilyen funkciókiesés, mely bénulással járhat a beteg számára. Ebben nyújt segítséget az elektrofiziológiai vizsgálat, melyet rendszeresen használnak a műtétek során – mutatott rá.
Dr. Banczerowski Péter előadásában szólt róla, hogy azokban az esetekben amikor nem alkalmazhatók ezek a minimálisan invazív technikák, kombinált sebészi feltárásra, több szakma együttműködésében egyfajta team munkára van szükség. A gerinc területén vannak speciális régiók, melyek kihívást jelentenek az idegsebészek számára, ilyen például a craniocervicalis (az agy és a nyaki gerincvelő közötti) átmenet – tette hozzá. Kitért a népbetegségnek számító oszteoporózisra (csontritkulás) is, mely az összeroppant csigolyatesteken túl jelentős gerinccsatorna szűkületet, illetve magának a gerincvelőnek az összenyomását okozhatja. Ezekben az esetekben műtéti megoldásra van szükség.
Szólt még a neuronavigáció szerepéről, mely tulajdonképpen egy 3D virtuális valóságot hoz létre; kitért a 3D nyomtatásra, mely már betört az idegsebészetbe is, illetve beszélt a jövőt jelentő robotsebészetről is.
Az egészség- és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító 12 alkalmas előadás-sorozatra – mely a nagy érdeklődés miatt új helyszínen, a Nagyvárad téri Elmélet Tömbben folytatódik, amely a korábbinál kétszer annyi, közel 600 fő befogadására alkalmas – a meghirdetést követően napok alatt beteltek a helyek. A kurzus szakmai vezetője dr. Nagy Zoltán professor emeritus. A Szenior Akadémia következő alkalma február 10-én lesz, ahol dr. Dr. Kovács Gábor, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója „A gyermekonkológia új perspektívája” címmel tart előadást.
A teljes előadás diasora ide kattintva letölthető (pdf).
A Szenior Akadémia honlapja itt érhető el.
Bódi Bernadett
Fotó: Dimény András
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
