Dr. Tulassay Tivadar rector emeritus „A civilizációs betegségekre hajlamosító tényezők felismerése gyermekkorban” című előadásában rávilágított: napjainkban a civilizáció számos betegségért felelős. Mint azt kiemelte, az elmúlt években jelentősen csökkent a fertőző betegségek miatti halálozások száma, azonban helyüket átvették a nem fertőző betegségek, mint a szív- és érrendszeri, a daganatos, a krónikus légzőszervi betegségek, valamint a cukorbetegség, ami világszerte a vezető halálokok között szerepel. Előadásából kiderült, hogy ennek okai sokszor már a gyermekkorra, sőt a születési körülményekre is visszavezethetők.
Galéria
Szólt róla, hogy az 1980-as évek végén egy brit orvos-epidemiológus, David Barker felfigyelt arra, hogy a kis súllyal születetteknél gyakoribb a szívbetegség előfordulása. Vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az elhízás, a magas vérnyomás és a diabétesz – tehát a szívbetegséggel kapcsolatos megbetegedések – is gyakoribbak kis születési súly esetén. Ennek egyik oka a vesében keresendő – mutatott rá dr. Tulassay Tivadar, ami a 36. várandóssági hétre fejlődik ki teljesen, addigra alakulnak ki a vért megszűrő vesetestecskék, utána már csak funkcionális érés történik. Ebből adódóan a koraszülötteknek akár 30 százalékkal kevesebb lehet a nefronszáma, ami később magas vérnyomást eredményez. A stresszhormonnak, a kortizolnak is szerepe lehet a folyamatban, amit egyrészről a magzat mellékveséje és a placenta is termel, de az anya saját szervezetéből is bejuthat. Egy krónikus magzati stresszhelyzet átprogramozza a magzati endokrinszabályozást is, ami pedig emelkedett kortizol szintet okoz, ezáltal kevesebb nefront eredményez: gátolja a nefronképződést, az ér fejlődését, nem lesz olyan szerteágazó az érhálózat, ami szintén hozzájárulhat a magas vérnyomáshoz és a későbbi káros folyamatokhoz – ismertette.
Felhívta a figyelmet, hogy minden 100 újszülöttből 8-9 kis súllyal jön a világra, éppen ezért a természetes megelőzésnek már az újszülött ellátásban meg kell kezdődnie. Kitért a késői köldökzsinór elvágás, a szoptatás és az azonnali anya-újszülött kapcsolat fontosságára, ami fokozza a lelki kötődést, ezáltal pedig javul a stressztűrő képesség, jobbak a kognitív funkciók is – mutatott rá, hozzátéve, hogy serkenti a tejelválasztást és elősegíti a hasznos bélbaktériumok megtelepedését is.
Szólt az egyén felelősségéről, rámutatva az egészségtudatos öngondoskodás fontosságára. Kitért a glükóz és fruktóz közti különbségre, kiemelve a fruktóz negatív hatásait. Nagy mennyiségű fogyasztása elősegíti az elhízást, a II-es típusú diabétesz és a zsírmáj kialakulását. Az egyik leggyakoribb ízfokozó adalékanyagról, a nátrium-glutamátról szólva elmondta: hatására fokozódik az étvágy, nő az elfogyasztott étel mennyisége. Felhívta a figyelmet, ha napi öt gramm glutamátnál többet fogyasztunk, az súlyos kárt okoz, mert obezitást, inzulinrezisztenciát és krónikus gyulladást eredményez.
Az egészség- és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító 12 alkalmas előadás-sorozatra, amelynek a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előadóterme ad helyet – a meghirdetést követően napok alatt beteltek a helyek. A Szenior Akadémia idei utolsó alkalma december 16-án lesz, ahol dr. Kolev Kraszimir, az Orvosi Biokémiai Intézet igazgatóhelyettese „Véralvadás: vérzéscsillapítás vagy trombózis?” címmel tart előadást.
A teljes előadás diasora ide kattintva letölthető (pdf).
A Szenior Akadémia honlapja itt érhető el.
Bódi Bernadett
Fotó: Adrián Zoltán
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
