Dr. Poór Gyula, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára „A mozgásszervi betegségek színes világa” című előadásában rávilágított: a mozgásszervi kórképek száma folyamatosan nő; hazánkban kétmillióan küzdenek porckopással, 150 ezren pedig valamilyen ízületi gyulladással. A csontritkulás mintegy 900 ezer főt érint, Magyarországon évente százezer csonttörés következik be a csontritkulás talaján, és nagyjából 17 ezer a különösen veszélyes csípőtáji törések száma – ismertette az adatokat. Hozzátette: a combnyaktáji töréseket követő egy éven belül a betegek 20 százalékát elveszítik. Hazánkban a leggyakoribb mozgásszervi kórkép a derékfájás – hangsúlyozta.
Mint kitért rá, a porckopásnál megkülönböztetünk ízületi porckopást (artrózis), ha pedig ez a folyamat a gerincben zajlik, akkor diszkopátiáról, vagyis a gerinc kopásos megbetegedéséről beszélünk. Az előbbi az egyik leggyakoribb oka a rokkantságnak is – emelte ki dr. Poór Gyula. Az ízületi porckopásban szenvedő betegeknél az ízületeket borító porc elvékonyodik, töredezetté válik, majd lassan felszívódik. A porc eltűnésével az ízületi végek csontjai közvetlenül érintkeznek egymással, ami a csontfelszínek dörzsölődéséhez és ezáltal csontkárosodáshoz és fájdalomhoz vezet – ismertette. A betegség kialakulásánál fontos faktor az életkor mellett az elhízás is. Minél nagyobb a testsúly, annál nagyobb eséllyel alakul ki porckopás, ami különböző mechanikus hatásokra fiatal korban is megjelenhet – mutatott rá, külön kiemelve a versenysport káros hatását a porcokra. Kitért még a lumbágóra és az isiászra is, illetve szólt a gyógytorna és egyéb fizioterápia szerepéről.
Dr. Poór Gyula előadásában rámutatott, hogy a gyulladásos ízületi betegségeknél az ízületi porc és a csontszövet elpusztul és egyéb gyulladásos szervi elváltozások is kialakulnak. Minden ízületi gyulladás komoly kardiovaszkuláris, szív-és érrendszeri faktort jelent – figyelmeztetett. A sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz) az ízületek idült gyulladásos megbetegedése, az ízületek közül elsősorban a csuklóban, a kéz és a lábujj ízületeiben, a bokában alakul ki. A fájdalmas helyeken az ízületek megduzzadnak, nyomásra érzékenyek – sorolta a tüneteket. Ez jellemzően a fiataloknál és a középkorú nőknél alakul ki, de előfordulhat gyerekkorban is. A terápiás lehetőségek közül kiemelte a biológiai terápiát, mint leghatékonyabb kezelési módot.
A kórképek harmadik nagy csoportját alkotják a metabolikus (anyagcsere) hátterű mozgásszervi betegségek. Ha ez a csontozatban zajlik, akkor csontritkulásról (oszteoporózis), ha pedig az ízületekben, akkor köszvényről beszélünk. A csontritkulásról szólva elmondta, teljesen tünetmentesen zajlik, ezért kiemelt fontosságú a csontsűrűség vizsgálat elvégzése. Vannak bizonyos tényezők, amik növelhetik a csontritkulás esélyét, ilyen például a pajzsmirigy vagy a mellékvesekéreg túlműködése, az 1-es típusú diabétesz, a krónikus vese-, bél- és májgyulladás, de bizonyos gyógyszerek szedését is ide sorolta. Az oszteoporózison belül is több típust különböztetünk meg: a menopauza utáni csontritkulást, illetve az időskori csontritkulást – emelte ki.
A köszvény az ízületi gyulladás rohamokban jelentkező formája, amelyet a szervezet magas húgysavszintje okoz. Ilyenkor a húgysavkristályok kicsapódnak, amelyek gyulladást provokálnak az ízületben. Ez jellemzően a középkorú férfiak betegsége, amely az ízületi problémák mellett belgyógyászati szövődményeket is okoz: vesekövet, húgysavkövet, krónikus vesegyulladást, de a szív-és érrendszeri betegségek, az infarktus, a stroke, a hipertónia gyakorisága is nagyobb náluk – hangsúlyozta előadásában dr. Poór Gyula. Megfelelő kezeléssel azonban a beteg tünet- és fájdalommentesen élheti az életét – tette hozzá.
Az egészség- és orvostudomány iránt érdeklődő lakosságot megszólító 12 alkalmas előadás-sorozatra, amelynek a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előadóterme ad helyet – a meghirdetést követően napok alatt beteltek a helyek. A Szenior Akadémia következő alkalma november 18-án lesz, ahol dr. Karlinger Kinga „Az MRI, a modern diagnosztika alapja”címmel tart előadást.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.