„Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika minden szegletét szeretem, az egyetem pedig számomra a Bókay Klinikán keresztül jelenik meg, független attól, hogy az itt eltöltött több mint 35 év mellett voltam egyetemi tisztségviselő, rektor is, ezért számos más izgalmas és figyelemreméltó helyet tudnék említeni” – fogalmaz dr. Tulassay Tivadar rector emeritus, a klinika egyetemi tanára, korábbi igazgatója. Az épület 1882-83-ra készült el, és olyan nagy szellemiségű ősök tevékenységének adott helyet, akiknek a nevét is csak a legmélyebb tisztelettel lehet kiejteni – mondja dr. Tulassay Tivadar, hozzátéve, hogy mentorai többsége is ebből az iskolából került ki.
Az épület szerencsére a történelem során nem pusztult el, és a háborúk, valamint az 1956-os forradalom harcai is csak kismértékben károsították, így a 180 éve őrzött tárgyi értékek ma is mind megtalálhatók. „Felemelő érzés, hogy az ember kézbe tudja venni azokat a dolgokat, amelyekkel Schoepf-Merei Ágost vagy Bókay János foglalkoztak. Ez egy olyan élő múzeum, amely dokumentálja a hazai gyermekgyógyászat fejlődését, és ahol a gyökerek, de a jövő is jelen van” – mondja a klinikáról, amelynek történetéről Az Ötpacsirta utczától a Gólya utczáig címmel könyvet is írt. És hogy mi a leginspirálóbb számára ebben a házban, részletesen megismerve a történelmét? Könnyű lenne mondani, hogy az alapító Schoepf-Merei nagyszerűsége, a Bókayak kitartása, de talán a legmotiválóbb számára Heim Pál, aki az itt töltött rövid idő alatt az egész gyermekgyógyászat alakulását befolyásolta.
Galéria
Dr. Tulassay Tivadar hisz benne, hogy egy helynek nemcsak fizikai megjelenése, története, de szakralitása is van. Ez utóbbit testesíti meg részben a klinika első emeletre vezető lépcsőfordulójában található dombormű, amelyet végül egyik „legkedvesebb helyének” választott. Petrás Mária moldvai csángó származású, Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikus Csángó Madonna című alkotása 2001-ben, dr. Tulassay Tivadar kezdeményezésére került a klinikára, Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök avatta fel. A mai napig sok látogatót, beteg gyermekét kísérő szülőt megérint a szobor, megállnak előtte, sőt régebben arra is volt példa, hogy szerencsehozó pénzérméket tettek be a korona alá – meséli dr. Tulassay Tivadar.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Cikksorozatunkban egyetemi polgárokat kérünk arra, hogy mutassák meg a kedvenc egyetemi helyszínüket. Az alapítás 250. jubileuma alkalmából indított sorozat további részei megtekinthetők a Semmelweis 250 honlapon.
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
