Klinikai kutatások módszertana címmel indult el az a kötelezően választható kurzus az Általános Orvostudományi Karon (ÁOK), melynek tananyagát a Harvard Medical School egyik nemzetközi e-learning programjának elvégzése után dolgozták ki az egyetem munkatársai a Klinikai Kísérleti Kutató Intézet gondozásában. A két féléves tantárgy célja, hogy a hallgatók képesek legyenek a klinikai témájú tudományos cikkeket kritikusan olvasni, valamint, hogy maguk is minél hamarabb tevékenyen be tudjanak kapcsolódni klinikai kutatómunkába.
A Semmelweis Egyetem a koordinátora egy nagy, a hazai orvosi képzést folytató egyetemeket összefogó EFOP (EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00009) pályázatnak, amelynek célja az orvos-, egészségtudományi és gyógyszerészképzés tudományos műhelyeinek fejlesztése. Ennek a projektnek számos alprogramja van – ismertette dr. Miklós Zsuzsanna, a Klinikai Kísérleti Kutató Intézet egyetemi adjunktusa. Az egyik ilyen, a Klinikai Kísérleti Kutató Intézet által gondozott alprogram célja, hogy elmélyítse a graduális és a doktori képzésben résztvevő hallgatók klinikai kutatásokkal kapcsolatos módszertani ismereteit. Ennek keretében a PhD-hallgatók számára biostatisztikai tanácsadást szerveznek, neves szakértőkkel történő személyes konzultációt biztosítva. Itt iránymutatást kapnak a statisztikai elemzés kapcsán felmerülő nehézségeik áthidalására – mondta el az adjunktus.
Az alprogram graduális képzést érintő ágának célja egy olyan kurzus létrehozása volt, ami széleskörű betekintést nyújt a klinikai kutatások módszertanába. „Mivel ennek a témakörnek az oktatásában nem volt sok tapasztalatunk, szerettük volna megismerni, hogy egy nemzetközi szinten kimagasló intézmény hogyan rendszerezi ezeket az ismereteket. Így találtunk rá a Harvard Medical School nemzetközi programjának egyik kurzusára” – tájékoztatott dr. Miklós Zsuzsanna. Az intézet igazgatója, dr. Benyó Zoltán javaslatára a Global Clinical Scholars Research Training Program (GSCRT) című kurzust az egyetem négy munkatársa végezte el különböző szakterületekről: a klinikai kutatásokat képviselve dr. Szentmártoni Gyöngyvér (Onkológiai Központ), a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetből dr. Veres Dániel biostatisztikus vett részt a képzésen, két fő – dr. Monori-Kiss Anna tanársegéd és dr. Miklós Zsuzsanna – pedig a Klinikai Kísérleti Kutató Intézetből, az alapkutatások területéről iratkozott be a tanfolyamra.
A kurzuson a klinikai kutatások módszertanának számos aspektusa terítékre került, jogi-etikai kérdések, biostatisztika és adatelemzés is szerepelt a tananyagban, valamint tapasztalatot szereztünk arról, hogy milyen módon érdemes mindezt oktatni – számolt be dr. Miklós Zsuzsanna. A kurzus alapvetően e-learning formában valósult meg, a világ minden tájáról érkező hallgatók személyes találkozóira három alkalommal, workshopok formájában került sor (Londonban és Bostonban). „Hallgatótársainkkal több csoportprojektet is el kellett végeznünk, hogy elsajátítsuk, hogyan lehet nemzetközi környezetben dolgozni úgy, hogy lényegében személyesen alig találkozunk, hiszen sok klinikai kutatás manapság így zajlik” – világított rá az adjunktus.
A „harvardos” kurzuson nyert tapasztalatokat is felhasználva indult el a Klinikai kutatások módszertana című tantárgy a 2018/19-es tanév tavaszi szemeszterében. A kötelezően választható kurzust – melynek egyetlen előfeltétele a „Biostatisztika és informatika alapjai” tantárgy sikeres elvégzése – az ÁOK-n vezették be magyar és angol nyelven, két egymásra épülő félévre bontva. A tananyag kidolgozása során alapvető célkitűzés volt, hogy aki elvégzi a kurzust, az rendelkezzen azzal a tudással, ami lehetővé teszi számára, hogy ha elé kerül egy tudományos cikk, akkor azt kritikusan tudja értelmezni – összegezte dr. Miklós Zsuzsanna. „A hallgatóknak ismerniük kell, mi minden kell ahhoz, hogy egy kutatási eredményt olyan evidenciának tekinthessünk, ami alapján adott esetben a klinikai ajánlásainkat is megváltoztatjuk, és fel kell ismerniük, mikor nem bízhatnak meg egy közlemény adataiban” – hangsúlyozta. Cél volt az is, hogy olyan gyakorlati ismeretek birtokába kerüljenek a hallgatók, amelyek alapján ők maguk is részt tudnak venni egy kutatásban: ha valaki például tudományos diákkörösként bekerül egy projektbe, akkor akár azonnal munkába tud állni, mert érteni fogja azokat a szakkifejezéseket, fogalmakat és módszereket, amiket ott használnak – magyarázta az adjunktus, hozzátéve, hogy mindez a publikációs tevékenységet is növelheti.
Az első félévben a Magyarországon gyakoribb megfigyeléses vizsgálatokra koncentrálunk, megmutatjuk ezek tervezésének alapjait, bevezetést nyújtunk a klinikai epidemiológiába, rövid biostatisztikai áttekintést adunk, etikai és jogi kérdésekről is beszélünk, valamint szó esik azokról az analitikai megközelítésekről, amik a megfigyeléses vizsgálatoknál jellemzően jelen vannak – sorolta dr. Miklós Zsuzsanna. Emellett gyakorlatokat is tartanak, ahol a hallgatók például maguk végeznek el probléma orientált elemzéseket anonim betegadatok felhasználásával. A második félévben a beavatkozásos vizsgálatok fognak előtérbe kerülni.
A tananyag fejlesztésébe több szakértőt is bevontak, és folyamatban van a kapcsolódó e-learning tananyag kidolgozása is. Dr. Miklós Zsuzsanna elmondta: a kurzus szükségességét bizonyítja, hogy már első alkalommal is teljes létszámmal indult el az oktatás, és olyanok is látogatják az órákat, akiknek már megvannak a kreditjeik, de szeretnék megismerni a tananyagot. Az adjunktus hozzátette: terveik szerint a következő félévben PhD-kurzusként is felvehető lesz a tantárgy. Addig is minden érdeklődőt várnak, kredit követelménytől függetlenül.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
