A 2017-es pécsi XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) első helyezést ért el a bioinformatika szekcióban Góg István tudományos diákköri (TDK) hallgató, aki dr. Szigeti Krisztián mentorálása mellett a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetben végez kutatómunkát. Érdeklődési területe a kinetikus képalkotás lehetőségei az angiográfiában.
A közös munka még 2015-ben kezdődött, amikor Góg István dr. Szigeti Krisztián és kutatótársai folyamatban lévő, az Alzheimer-kór és stroke kapcsán az agyi oxidatív károsodásokat vizsgáló kutatásához csatlakozott, ahol egy állatkísérletes mérésben vett részt – idézte fel a hallgató. Ezt követően találta meg azt a témát, amivel azóta sikeres egyetemi TDK (II. helyezés), és OTDK (I. helyezés) eredményeket ért el, egy érsebészeti konferencián másodszerzős posztert mutatott be, és a már elkészült elsőszerzős cikke számára jelenleg a megfelelő megjelenési helyet keresik. A kinetikus képalkotás során a röntgenből kiszedett képsorozatokból számoljuk ki a kinetikus képeket – magyarázta. Ennek újszerűsége, hogy a mozgási információt próbáljuk megjeleníteni, amire eddig zajként, zavaró tényezőként tekintettek a képalkotásban – tette hozzá. A TDK-s szereplésekre készült anyagok olyan méréssorozat alapján készültek, amely a kinetikus képalkotás angiográfiában való felhasználhatóságát vizsgálta a mindennapos diagnosztikában – mondta Góg István. Kiemelte, hogy a kinetikus képalkotásnak sok potenciális felhasználhatósága lehet a jövőben, például akár a kontraszt- és sugáranyagok dózisának csökkentésére is alkalmas lehet, mivel a mozgási információ megjelenítésével a mozgó objektumok a hagyományos diagnosztikai képekhez képest más kontrasztviszonyok szerint jelennek meg a kinetikus képeken.
A kinetikus képalkotás azonban egy olyan képfeldolgozási módszer, amely – reményeink szerint – forradalmasítani fogja a röntgendiagnosztikát nagyon széles területen – mondta dr. Szigeti Krisztián. Az In Vivo Képalkotó Laboratóriumban a képalkotáson belül – a kinetikus képalkotáson túl – arra koncentrálunk, hogy olyan újdonságokat találjunk, ami új aspektusból mutatja meg a világot. Hozzátette, hogy a hallgatók érdeklődésüktől függően tudnak bekapcsolódni a munkába: a vegyészek inkább a molekulagyártásban, a klinikum iránt érdeklődők az orvosi képalkotásban tudnak részt venni, és vannak, akik a számolásokkal foglalkoznak szívesen. Mindez annak is köszönhető, hogy multidiszciplináris területről van szó, ami a fizikát, kémiát, biológiát ötvözi – tette hozzá. Mint elmondta, az elmúlt 8 évben több mint 40 TDK-s fordult meg itt, akik hosszabb ideig maradnak, kedvelik a kutatási területek változatosságát. Tapasztalatai szerint egyes hallgatók nagyobb terhelést bírnak, például egy kötelezően feldolgozandó cikk helyett tízet olvasnak el; István is olyan ember, aki nagy mélységéig gondolja végig a dolgokat – számolt be tapasztalatairól.
Góg István szavai szerint szabadidejében is sokat foglalkozik a kutatással, a projekt folytatásának ütemezése már többé-kevésbé összeállt. Mint mondta, mérnöki beállítottságúnak tartja magát, ugyanakkor az orvosi pálya is érdekli, ezt a két szemléletet igyekszik ötvözni. Mivel angiográfiáról van szó, az alapkutatás szorosan kapcsolódik a betegellátáshoz. A hallgató elmondása szerint dr. Szigeti Krisztiántól vidámságot és emberszeretet lehet tanulni. Hiába beszélgetünk alapvetően szakmai témákról, mégis lelkesítően hat, soha nem láttuk még fáradtnak vagy kedvetlennek – mondta. A mentor pedig úgy véli, épp az az egyik legfontosabb feladata, hogy képes legyen motiválni a többieket. Leszögezte ugyanakkor, hogy úgy nem lehet valaki zászlóvivő, ha senki sem követi az illetőt; vagyis adó és vevő egyaránt szükséges az eredményes munkához.
A biofizikus szerint, amikor valaki TDK munkába fog – ami a kutatói pálya első, de legfontosabb lépcsőfoka – már akkor látnia kell, hogy a cél valamilyen hasznos felfedezést tenni. Ahogy abban Góg Istvánnal egyetértettek, az alapkutatóknak is egyre inkább olyan eredményekre kell törekedniük, amelyek a mindennapi orvosi gyakorlat során is hasznosíthatóak. Dr. Szigeti Krisztián úgy látja, a tudomány célja, hogy jobbá tegyék általa az emberek életét, és minden innovációnak közvetlenül vagy közvetve ez kell legyen a lényege.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.