A pulmonológiai témákat gyermek- és felnőttellátás szempontjából is fókuszba helyező 32. Rezidens Szalont a házigazda dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika docense nyitotta meg. Röviden utalt arra, hogy a köszöntőt mondó dr. Losonczy György, a Pulmonológiai Klinika igazgatója mindkét előadónak a gyakorlatvezetője volt kórélettanból – ez jól mutatja, hogy milyen vargabetűvel érkezett a tüdőgyógyászathoz az igazgató.
Dr. Losonczy György az előadásokat felvezetve felsorolt több tényezőt is, amiért – ahogy ő fogalmazott – fantasztikus manapság pulmonológusnak lenni. Hatalmas fejlődések történtek az elmúlt években például az asztma, a légzési elégtelenség és a tüdőfibrózis kezelésében is – mutatott rá. Az asztma ma már teljesen kontrollálható betegségnek számít, a légzési elégtelenség kezelésében a nem invazív lélegeztetés hozott nagy előrelépést, az idiopátiás tüdőfibrózissal kapcsolatban pedig létrejött az ország első interstitiális tüdőbeteg teamje – sorolta. A tüdőgyógyászatokon jelentős onkológiai tevékenység is folyik, ezen a területen is számos új gyógyszer megjelenése tapasztalható az utóbbi években – tette hozzá.
Az előadók közül dr. Tamási Lilla, a Pulmonológiai Klinika docense az „Asztma – A hosszú távú kockázat kezelése” címmel tartott előadást. Mint mondta, becsült adatok szerint fél millió asztmás van, tehát gyakori betegségről van szó. Ma már ott tart a tudomány, hogy a betegek döntő többsége esetén megoldott a teljes tünetmentesség vagy az ahhoz közeli állapot, az akut, életveszélyes rohamok elhárítása. Jelenleg a jövőbeli rizikók elkerülése a fő cél, vagyis, hogy 20-30 év múlva is változatlan életminősége és élettartama legyen egy asztmás betegnek. Kiemelte a prevenciót, ami a koraszülés, a kis súllyal születés megelőzését és az anyai dohányzás elleni harcot jelenti. Fontos emellett az is, hogy a gyermekgyógyászok által kezelt asztmások jó szervezettséggel kerüljenek át a felnőtt gondozásba.
Dr. Kovács Lajos, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika tanársegédje hozzászólásában egyebek mellett a gyermek és felnőttkori asztma különbözőségeinek jelentőségét emelte ki. A légzésfunkció jellemzésével érzékeltette, hogy a felnőttkori asztma is gyermekkorban kezdődik.
Dr. Krikovszky Dóra, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika tanársegéde „Stridor – mire gondoljak?” című előadásában a felsőlégúti szűkületeket vette górcső alá, és be is mutatott videofelvételről egy kruppban kialakuló stridort, vagyis tipikusan éjszaka kezdődő nehézlégzést, ugató köhögést. Szólt arról is, hogy a krupp kinőhető, általában ez hatéves kor körül történik meg, ahogy nőnek a légutak. Dr. Krikovszky Dóra ezt követően több konkrét esettel kapcsolatos, nem feltétlenül egyértelmű tünetet is ismertetett a megoldással együtt. Felhívta például a figyelmet, hogy a gégébe kerülő idegen test is okozhat krupp-szerű tüneteket.
Dr. Németh Ágnes, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika főorvosa egy érdekes, gyermekkori asztmával kapcsolatos esetet ismertetett. Az asztma diagnózisánál főként ötéves kor alatt teljesen a tünetekre, az anamnézisre van utalva az orvos. Asztmatikus problémák esetén számos betegségre lehet gondolni, ami hasonlít az asztmához.
Dr. Müller Veronika, a Pulmonológiai Klinika igazgatóhelyettese hozzászólásában kitért arra, hogy mennyire nehéz sokszor a betegségek, így például az asztma és a COPD elkülönítése; nem is mindig különíthető el ez a kettő. Fontos utánamenni ezeknek a klinikai kérdéseknek – hívta fel a rezidensek figyelmét.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
