Olyan igazgatóságot vizionálok, ahol végigvezetjük a kutatókat az ötlettől az innovatív és piacképes termék, szolgáltatás kifejlesztéséig és piacraviteléig tartó úton – mondja Balogh András, az Innovációs Igazgatóság új vezetője. Mint hangsúlyozta: a szolgáltató szemléletet szeretné tovább erősíteni az igazgatóságon, ahol azért dolgozik a csapat egyik fele, hogy az egyetemi kutatókat sikeres pályázatokhoz segítsék. Emellett nagy potenciált lát az iparági szereplőkkel való szorosabb együttműködésben, amihez az egyetem tőkevonzó képességét kell tovább erősíteni.
Balogh András augusztus 10-től áll az Innovációs Igazgatóság élén. A közgazdász, külkereskedelmi és európai uniós külügyi szakértő végzettségű szakember korábban dolgozott pályázatkiíróként és pályázatíróként is a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, valamint annak előd szervezeténél, a gazdasági tárcánál a közlekedési, valamint a környezet és energia operatív programokkal foglalkozott, de gyűjtött tapasztalatokat a versenyszférában is projektmenedzserként. 2011-2013 között Horvátországban Twinning szakértőként dolgozott a Regionális Fejlesztési Minisztériumban. 2014 óta pályázati bírálóként tevékenykedik a Horizont 2020 programban.
Az új igazgató szerint elsősorban a nemzetközi pályázatok tekintetében kell erősítenie az egyetemnek, hiszen fel kell készülni a hazai pályázati források szűkülésére, másrészt a versenyszférával szükséges széleskörűbb együttműködést kialakítani.
A terveivel kapcsolatban elmondta: az eddiginél is nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni arra, hogy az Innovációs Igazgatóság egy „szolgáltatás típusú” egységgé váljon. A cél az, hogy minél több potenciális pályázó forduljon az igazgatósághoz. Éppen ezért szeretnének elindítani egy innovációs teadélután sorozatot, melyre karonként hívják meg a kutatókat, hogy bemutassák, milyen speciális dolgokra kell a pályázatoknál figyelni, mi a szabadalmaztatás folyamata, és hogyan lehet a szabadalmakat hasznosításba vinni. Az igazgatóság munkatársai személyre szabottan a megfelelő pályázati kiírás, illetve egyéb forrás (kockázati tőke, nemzetközi kiírások, alapítványi források) megkeresésében is segítenek. Ezt szolgálja az innovációs hírlevél, de akkor is érdemes felkeresni az Üllői 26. tetőterében működő igazgatóságot, ha ebben nincs megfelelőnek tűnő kiírás. Balogh András egy olyan igazgatóságot vizionál, ahová, ha valaki bejön egy ötlettel, nem kell üres kézzel távoznia.
Az egyetemi kutatók feladata a tudományos munka, a mi csapatunk pedig azért van, hogy segítse a sikeres forrásszerzést – ezt szeretné minél inkább tudatosítani Balogh András. Mint hozzátette: az eredményes pályázathoz ma már nem elég egy jó kutatási program, hanem számos üzleti és adminisztratív szempontot is át kell gondolni. Sőt, később, amikor az ötletből egy termék, szolgáltatás vagy prototípus kezd kialakulni, a piacra lépéshez be kell tudni hozni a tőkét. Az innováció jelentése piacképes termékek és szolgáltatások fejlesztése, tehát az Innovációs Igazgatóságnak a teljes folyamatban, az ötlettől az „üzletig” segítenie kell a kutatókat. „Az innovatív kutatásokat az ötlet stádiumától felkaroljuk és közösen kidolgozzuk. Az ötletgazdák mellé állítjuk a megfelelő szakembereket, akik különböző szempontokból segítik, hogy az alapgondolat piacképes termékké, szolgáltatássá fejlődjön – vázolja terveit. Meglátása szerint az egyetemnek aktívan részt kell vennie az adott szabadalmakra épülő vállalkozások létrehozásában is, vagyis abban, hogy kikerüljön az eredmény a „piacra”. Ez minden szereplő közös érdeke, és a betegeket is az szolgálja, ha az új termékek mielőbb elérhetők lesznek a gyógyításban.
Mindehhez egy innovációs ökoszisztéma létrehozására van szükség, vagyis a vállalkozók, befektetők és az egyetem, valamint a kutatók koncentráltabb együttműködésére. Balogh András szerint nagy potenciál van az iparági szereplőkkel való együttműködésben, mind a kutatások, mind az infrastruktúrafejlesztés tekintetében, ehhez azonban szükség van az egyetem tőkevonzó képességének erősítésére. Ezt szolgálnák az új igazgató terveiben szereplő befektetői fórumok, melyeken az iparági szereplők megismerhetik az egyetem által támogatott kutatási projekteket.
Az igazgatónak egyébként van egy saját, adatvédelemmel összefüggő start up vállalkozása, mely segítségével saját bőrén lépésről lépésre megtapasztalta, hogy miként válhat egy ötletből termék, mellyel ki lehet lépni a piacra. Mint mondja, az ezzel kapcsolatos tapasztalatait is hasznosítani tudja itt az egyetemen. Számára az egyik legnagyobb tanulság éppen az volt, hogy kell egy csapat ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeressé válhasson.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
