Gyakori, általános panaszokkal jelentkező ritka kórképek álltak a decemberi Rezidens Szalon középpontjában. Mint azt dr. Veres Gábor házigazda, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese bevezetőjében elmondta: pályája kezdetén sokszor okozott neki is nehézséget, hogy egy-egy általánosnak tűnő panasznak mikor kell alaposabban utánanézni. Példaként említette, ha azzal keresik fel, hogy fáj a gyerek lába hetek óta. Ez lehet növekedési fájdalom, de szélsőséges esetben csonttumor is. Legyintsünk rá, vagy rendeljünk el alapos kivizsgálást? – vetette fel dr. Veres Gábor, aki azt kérte az előadóktól, hogy avassák be a hallgatóságot abba, mikor kell ritka kórképekre gondolni.
A programot dr. Dank Magdolna docens, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika onkológiai részlegének vezetője nyitotta meg, aki úgy fogalmazott: a Rezidens Szalon jó alkalom azoknak, akik kézzel fogható tudományra vágynak. Szólt arról is, szeretné, ha minél többen választanák az onkológiát és a gyermekonkológiát, hiszen ez egy nagyon széles látókört igénylő szakterület, ahol számos szakma tudását kell szintetizálni. „És hogy miért kell gondolni mindig a rákra is? Mert úgy megkönnyebbülnek az emberek, mikor kiderül, hogy ránk onkológusokra még sincs szükség” – fogalmazott.
Dr. Kriván Gergely, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának vezető főorvosa, a Semmelweis Egyetem Infektológiai Tanszéki Csoportjának vezetője egyebek mellett az immunhiányos kórképek jellegzetes tüneteiről, a recidív lázról, az infekciók gyakorlati ismereteiről tartott előadást. Szólt arról is, hogy miként kezdett el foglalkozni jelenlegi szakterületével. A nyolcvanas évek közepén a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán dolgozott veleszületett immunhiányos gyerekkel. Itt volt egy betegük, aki elhunyt. Örökletes betegségről lévén szó, a családot gondozásba vették, és később az ő hasonló betegségben szenvedő testvére volt az első, aki 1992-ben csontvelőátültetésben részesült. Az azóta eltelt több mint két évtizedben rengeteget változott a technika és minden más is ezen a területen, amit dr. Kriván Gergely két konkrét eset bemutatásával érzékeltetett. Mint mondta, ma már rengeteg szövődményt meg lehet előzni a megfelelő módszerekkel, új terápiák, gyógyszerek vannak a fertőzések kivédésére. „Alig van, amit ugyanúgy csinálunk, mint annak idején. A szemlélet is változott, nagyobb önbizalommal mondhatjuk a szülőknek, hogy meggyógyíthatjuk a gyermekét” – fogalmazott.
Mint azt dr. Kriván Gergely elmondta, előadásának fő üzenete a fiatalok felé az, hogy folyamatos olvasásra, képzésre, megújulásra van szükség ahhoz, hogy a szakmát magas színvonalon tudják művelni, és mindig törekedni kell arra, hogy az ember kövesse, amit a legújabb irodalom mond. A szakember hangsúlyozta: az őssejt nagyon tág fogalom, felhasználásának egy jól bevált módszere a vérképzősejt, vagyis csontvelőátültetés, mely a világban 1968 óta elismert terület.
Dr. Csóka Mónika, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika docense a gyakorlat oldaláról közelítette meg az előadásának címében is jelzett kérdést: „Miért késik a daganatos kórképek felismerése”. Mint mondta, a gyermekonkológiában ma már a modern diagnosztikus eszközök, kezelések a rendelkezésünkre állnak, ugyanakkor a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a beteg sokszor túl későn érkezik a gyermekonkológiai központba. Ennek oka sokrétű. A serdülőkorú gyerekek rendszerint másként értékelik a rajtuk lévő elváltozásokat, nem jelzik ezeket, nem is tudják, hogy az örökösen változó testükben, amit észlelnek az egy kóros dolog lehet. A szakember olyat is tapasztal, mikor a szülő nem kezeli helyén a problémát, de előfordul az is, hogy a háziorvosnál csúszik el a korai diagnózis, területi ellátóközpontba vagy felnőttellátásba kerül egy típusosan gyermekbetegséggel a páciens, és ezért nem megfelelően indul a kezelése.
Dr. Csóka Mónika több tanulságos esetet is bemutatott, különböző daganattípusokkal, és rámutatott arra, hogy melyek azok a riasztó jelek, amikor azonnal fel kell venni gyermekonkológussal a kapcsolatot. Mint kiemelte, előadásának fő üzenete, hogy nagyon alaposan meg kell vizsgálni a beteget, legyen bármilyen modern diagnosztikai eszköz a kezünkben, az soha nem fogja helyettesíteni az orvos kezét, fülét, szemét. Amint felmerül akár csak gondolatként az onkológiai probléma, azonnal gyermek onkológiai központba kell irányítani a beteget – emelte ki.
Dobozi Pálma
Fotó: Berecz Valter
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
