A tömbigazgatósági rendszernek mint a hálózatirányítás egyik alappillérének megerősítése, illetve a klinikai tömbrendszer kibővítése keretében minden tömbben új igazgatói pályázati eljárást folytattak le az elmúlt hónapokban. Mint arról már beszámoltunk, a Belső Klinikai Tömbben október 1-jétől, míg a Külső Klinikai Tömbben várhatóan jövő év elejétől működik az egyetemi struktúrában már jól ismert szervezeti forma. A tömb elven alapuló működés a Városmajori, a Kútvölgyi, a Nagyvárad téri Tömb, valamint az Elméleti Orvostudományi Központ esetében már korábban létrejött.
Ben Andrea, a Belső Klinikai Tömb igazgatója 1981 óta dolgozik az egészségügyben, javarészt
a Semmelweis Egyetemen. Osztályvezető ápolóként kezdett el foglalkozni a finanszírozással, 2003-ban a kódoló csoporthoz került, amelynek a neve ugyan többször változott, a feladat végig ugyanaz volt. Finanszírozási osztályvezetőként alapfeladata volt az egyetemi betegellátó tevékenységek finanszírozásának koordinációja, illetve a betegellátásból származó bevételek tervezése, elemzése, visszajelzés a klinikáknak és szükség esetén szakmai támogatás nyújtása számukra. Ezt a feladatot cserélte 2014-ben a Transzplantációs és Sebészeti Klinika gazdasági vezetői posztjára. Ezzel párhuzamosan lett idén nyáron megbízott tömbigazgató a Belső Klinika Tömbben, október 1-től pedig már kinevezett vezetőként kizárólag ezzel foglalkozik. A tömbigazgatósághoz tartozik hat klinika és egy intézet, valamint a központi igazgatóságok nagy része. Ben Andrea elmondta, korábban itt nem működött tömbigazgatóság, ezért a feladat óriási. „Elsődleges célom egy olyan strukturált feltételrendszer kialakítása és folyamatos biztosítása, amely lehetővé teszi a tömbszerű gazdálkodás új kihívásainak, valamint jogszabályi környezetnek megfelelő eredményes, sikeres gyakorlatát” – fogalmazott, hozzátéve: ehhez szükséges és kiemelten fontos terület a rendszeres, pontos, gyors és kölcsönös információáramlás megteremtése.
Lengyel-Herczeg Andrea, a Külső Klinikai Tömb (KKT) igazgatója korábban a Központi Gazdasági Osztály vezetője volt. Mint hangsúlyozta, kilenc éve dolgozik az egyetemen, ugyanakkor minden tekintetben új kihívást jelent számára, hogy míg korábban a központi szervezeti egységekkel dolgozott együtt, most a klinikummal került szorosabb kapcsolatba. A tömbigazgató a közös munkát tartja a legfontosabbnak már a Külső Klinikai Tömb szervezetének, működésének kialakítása során is, éppen ezért rendszeresen egyeztet az érintett klinikák gazdasági vezetőivel, akikre – mint hangsúlyozza – nagyon számít, hiszen ők ismerik leginkább a helyi problémákat, működési nehézségeket. Vallja ugyanakkor, hogy az egységes, tömb felépítéssel az üzemeltetést érintő számos területen hatékonyabbak lehetnek a klinikák közösen, mint egyenként. A Külső Klinikai Tömbben a legnagyobb feladatot jelenleg a Korányi projekt lezárása és a Központi Betegellátó Épület működésének beindítása jelenti. Éppen ezért itt a tömbigazgatási rendszer várhatóan 2016. január elsejével indul el. Jelenleg az előkészítő munka folyik, melynek során az október 1-je óta működő Belső Klinikai Tömb tapasztalataiból is meríthetünk – mondja Lengyel-Herczeg Andrea. A tömb alapvetően területi alapon szerveződik, de a KKT-hoz tartozik az I. Gyermekgyógyászati Klinika is.
Hegedűs Judit 2000 óta dolgozik a Semmelweis Egyetemen, 2008-ban az Elméleti Orvostudományi Központ (EOK) átadásakor tagja volt az új épület gazdasági működését megszervező csapatnak, később tömbigazgatóként dolgozott az épületben. 2013 októberétől egy rövid ideig a Ferenc téri Tömböt és szervezeti egységeit vezette, majd 2015 áprilisától kancellári biztosként tért vissza az EOK-ba, melynek 2015. július 1-jétől ismét tömbigazgatója. Azóta az EOK-ban már a napi gyakorlat szintjén működik az új tömbigazgatási rendszer, vagyis a tevékenység kiegészült a szervezeti egységeknél lévő gazdasági és üzemeltetési feladatokkal. Ezzel egy kézbe került az EOK-ban lévő egységek – így például az 5 intézet és a 4 akadémia kutatócsoport – gazdálkodása. A tömbigazgató a munkáltatója a korábban az egységeknél ezzel foglalkozó szakembereknek, akik az új rendszerben a pályázati koordinációban és gazdálkodásban tudnak több szerepet vállalni. Hegedűs Judit kiemelte: számára a legfontosabb a lehető legmagasabb szintű minőségre való törekvés, melynek érdekében napi szinten egyeztet az egységekkel, tájékoztatókat készít az őket érintő, adminisztrációval, gazdálkodással összefüggő egyetemi szabályokról, ennek hatékonysága és átláthatósága érdekében több ellenőrzési pontot is beépített a gazdasági folyamatokba. A túllépés elkerülése érdekében hetente aktuális tájékoztatást ad a bér- és dologi keretek állásáról az egységek vezetőinek, jelenleg pedig az EOK-tömb minőségbiztosításán dolgozik munkatársaival együtt.
A Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET) tömbigazgatói feladatait augusztus elejétől Kóra Erzsébet látja el, aki 2007 óta az egyetem munkatársa, az elmúlt öt évben a tömb gazdasági és üzemeltetési igazgatójaként tevékenykedett. Honlapunknak elmondta: bár az új pozícióval járó felelősség lényegesen nagyobb terhet ró rá, ez azonban nem újdonság számára, hiszen feladatai már április közepe óta jelentősen kibővültek. Tavasszal ugyanis dr. Szász Károly kancellár nagyobb hatáskörruházta fel r annak érdekében, hogy a tömb igazgatásával járó feladatokat hatékonyabban elláthassa. „Korábban négy intézet gazdálkodását felügyeltem, mostanra tizennégyért felelek, maga a feladat tehát változatlan, mindössze kibővült a felelősségi kör” – fogalmazott. Bár a hozzá tartozó legtöbb szervezeti egység, például az Általános Orvostudományi Kar bizonyos intézetei a NET épületében vannak, olyanokért is felel, ami máshol található. Ilyen például az Alumni Igazgatóság vagy az Elnök utcai Óvoda is. Mint mondja, ez jelenti számára a legnagyobb kihívást, hiszen sokkal szélesebb látókört igényel ennyiféle intézményt és azok szakmai tevékenységét, pályázatait átlátni. „Azért is komoly feladat Budapest legmagasabb épületéért felelni, mert mindennaposak a kérések, hogy a tetőről szeretnének forgatni vagy fényképezni. Sajnos azonban ezekre általában nemet kell mondanom, a tető ugyanis igen balesetveszélyes” – hívta fel a figyelmet az új tömbigazgató.
A rugalmas problémamegoldást tartja a legfontosabbnak Kovács Péter, a Városmajori Klinikai Tömb igazgatója, akit 2015. augusztus 1-jével erősítettek meg ismét pozíciójában. Mint elmondta: 1991 óta dolgozik a Városmajorban különböző posztokon, 2003-tól az Ér- és Szívsebészeti Klinika gazdasági vezetője, míg 2007 óta foglalkozik igazgatói minőségben a tömbben található szervezeti egységek üzemeltetési ügyeivel. A feladat ugyanaz, csak a lépték változott – jegyezte meg. Jelenleg a tömbhöz tartozik a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, három tanszék: a kardiológiai, az érsebészeti és a szívsebészeti, a Mellkassebészeti Klinika, valamint a Tudományos Diákkör. A tömbben egyébként a legnagyobb gondot a helyhiány jelenti, mivel a szakmai fejlődésnek, az oktatás és a betegellátás kiteljesedésének köszönhetően kezdik kinőni az itteni intézmények a rendelkezésre álló infrastruktúrát – mondja Kovács Péter. Éppen ezért – tette hozzá – az egyik legaktuálisabb feladatok közé tartozik egy komplex ingatlanfejlesztési projekt kidolgozása és elindítása, melynek mind a kreatív, mind a megvalósításról szóló részében szerepet vállal. Az ilyen nagyobb volumenű feladatok mellett ugyanakkor minden hozzá tartozik, ami az üzemeltetés területét érinti, legyen szó akár gazdasági, műszaki, beszerzési, informatikai vagy adminisztratív betegforgalmi kérdésről. Mint kiemelte, munkája során azt tartja szem előtt, hogy a klinikum problémáira érzékenyen, rugalmasan reagáljon, a tömbbe tartozó szervezeti egységek napi működési gondjait orvosolja, és megoldjon minden olyan problémát, ami az alaptevékenységüket, az oktatást, a gyógyítást vagy a kutatást akadályozza.
Lengyel László, a Kútvölgyi Klinikai Tömb igazgatója október elseje óta a Semmelweis Egyetem munkatársa. Ezt megelőzően a Szent János Kórházban kontrolling vezetőként, korábban pedig a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban SAP Program vezetői pozícióban dolgozott. Mostantól a Kútvölgyi Klinikai Tömb szervezeti egységeinek gazdálkodási és üzemeltetési feladatait látja el, illetve a tömbigazgatóság gazdálkodási rendszerét működteti, irányítja és ellenőrzi. Mint azt honlapunknak kiemelte: ez nem egyszemélyes feladat. „Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a tömbigazgatósággal egy olyan összeszokott csapat irányítását vettem át, akik jól ismerik a Semmelweis Egyetemet és ezen belül a Kútvölgyi Klinikai Tömböt, annak struktúráját, működését, szervezeti felépítését” – fogalmazott. A legnagyobb kihívást számára, mint mondta, az energetikai korszerűsítési pályázathoz kapcsolódó feladatok, problémák megoldása jelenti. A külső nyílászárók cseréjét és a hőszigetelő réteg beépítését ugyanis úgy kell megvalósítani, hogy közben a betegellátás és az oktatás folyamatosan működjön. Terveire vonatkozóan kifejtette: legnagyobb feladatának azt tartja, hogy a Kútvölgyi Klinikai Tömb stabil gazdálkodási egyensúlyba kerüljön, melyben nem csak a működésre, üzemelésre jut erőforrás, hanem a hosszú távú jövőt megalapozó fejlesztésekre is.
Dobozi Pálma, Nemes-Mozer Mária, Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
