Miként vált a lenézett, elmegyógyintézetbe száműzött Semmelweis Ignác ikonikus alakká, az „anyák megmentőjévé”? Vajon miért tartották modern kori Arkhimédésznek őt kortársai? És mikor mondjuk, hogy valaki Semmelweis reflexszel reagál? Többek között ez is kiderül a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár tizenegy óriásplakátból álló tárlatából, ami a Semmelweis Emlékév kapcsán közel hetven országba jut el, a Nagyvárad téri Elméleti Tömb aulájában pedig október 12-ig látogatható. 
„A gyermekágyi láz kóroktanát és megelőzését 1847-ben felfedező Semmelweis Ignác élete azóta az orvostörténelem fő kérdései közé tartozik, amióta 1865-ben egy elmegyógyintézetben véget ért” – indít a tudós halálának 150. évfordulója alkalmából létrehozott Semmelweis Ikon című kiállítás. Plakátjai sorra veszik gyermekkorának fontosabb történéseit, felfedezésének elméletét, kortársaival folytatott vitáinak hátterét, illetve halálának körülményeit. A látogató emellett azt is megtudhatja, mekkora hatása van a mai orvosi gondolkodásra, vagy hogy milyen irodalmi, zenei és filmművészeti alkotások őrzik emlékezetét. Az egyik plakát tanulsága szerint, bár a hullaméreg-fertőzés okozta gyermekágyi lázról szóló felfedezése eredményesnek bizonyult, számos kritikusa akadt, amit ő képtelen volt elviselni. Saját unokaöccsének, Müller Károly bárónak 1880-as évekbeli emlékiratai szerint Semmelweis „egyre fokozódó hévvel fejtegette úton-útfélen az ő tanának csalhatatlan helyességét, és aki látta őt, amint nagy panamakalapját állandóan a kezében tartva az utcán állította meg kartársait, hangos szóval cáfolta ellenfeleit és bizonyította saját tanának helyességét, annak önkéntelenül is Arkhimédész jutott eszébe, amint heurékát kiáltva mezítláb futott végig Siracusa utcáin.” Ezt követően nyilvánították elmebetegnek és orvostársai arról határoztak, hogy az Alsó-Ausztriai Kerületi Elmegyógyintézetbe szállíttatják, ahol két héten belül szepszis következtében el is hunyt. 
Halálát követően még évtizedekig tartott, amíg felfedezése jelentőségét végleg elismerték, sőt az hozzájárult az orvosi gondolkodás új irányzata, az úgynevezett bakteriológiai vagy virológiai forradalom kialakulásához is. Magyarországon a fordulatot a Semmelweis Emlékbizottság 1891-es megalakulása hozta, ami célul tűzte ki a tudós munkásságának feltárását, népszerűsítését és nemzetközi elismertetését. Az 1800-as évek végére a félreértett, áldozatos tudós jelképévé vált és anyák millióinak megmentőjeként emlegették. A kordokumentumokkal alátámasztott visszaemlékezéseket követően a kiállítás érdekességeket is felsorakoztat. Az egyik plakátról például kiderül: az 1990-es évek eleje óta használatos a Robert A. Wilson, New yorki újságíró alkotta Semmelweis reflex kifejezés. Ez arra az ösztönös reakcióra utal, amellyel minden olyan tényt vagy feltételezést elutasítunk, ami nem egyeztethető össze bevett hiedelmeinkkel vagy paradigmáinkkal. 
Varga Benedek múzeumigazgató honlapunknak elmondta: a 2013-ban bemutatott tárlat eredetileg egy műtárgy kiállítás, ami a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban egy éven keresztül volt látható, majd bemutatták a Római Magyar Akadémián is. Ekkor derült ki azonban, hogy utaztatása igen körülményes és drága, így a Külügyminisztérium kérésére készítettek belőle egy roll up sorozatot, amin a szöveges dokumentumok mellett a műtárgyak fotói is szerepelnek. A plakátok mára hét nyelven: a magyar mellett angolul, németül, franciául, spanyolul, oroszul és lengyelül viszik a tudós hírét szerte a világon. A tárlat idegen nyelvű változatai többek között a New yorki ENSZ székházban, Koppenhágában a WHO központban és számos külképviseleten volt eddig látható. „Célunk, hogy a Semmelweis Emlékév kapcsán minél több helyre eljusson, de terveink szerint utaztatása jövőre is folytatódik, így összesen közel hetven országba kerül majd el az Egyesült Államoktól a Távol-Keletig. Miután pedig körbejárta a világot, a múzeumban fog megpihenni” – ismertette az igazgató. Hozzátette: a népszerűsítésre azért van szükség, mert bár a tudós nevét sok helyen ismerik, történetével nem feltétlenül vannak tisztában. A tárlat pedig azt járja körbe, hogy Semmelweis hogyan vált ikonikus alakká, az egyetlen olyan orvos alakjává, aki világszerte megérinti az embereket. Nemes-Mozer Mária Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
