A Semmelweis Egyetem 1969-ben vette fel egykori tanárának, Semmelweis Ignácnak a nevét egy hosszú folyamat eredményeként. Az első erre vonatkozó javaslattól számítva 14 év telt el a Semmelweis Orvostudományi Egyetem név felvételét rögzítő törvényerejű rendelet megszületéséig – tájékoztatta honlapunkat dr. Molnár László, a Központi Levéltár vezetője, akit az idei Semmelweis-emlékév kapcsán kérdeztünk a névadás történetéről. A levéltár vezetője a közelmúltban tanulmányt is készített a név felvételének előzményeiről, mely az emlékév kapcsán készülő, ősszel megjelenő „Semmelweis Ignác emlékezetére – 150 évvel halála után” című könyvben jelenik majd meg.
A korábban a Magyar Királyi Pázmány Péter 
Tudományegyetem Orvostudományi Karaként, majd az átnevezés után, 1950 szeptemberétől az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Karaként működő intézmény 1951. február 1-jén vált önállóvá, a szovjet mintára véghezvitt átszervezések után Budapesti Orvostudományi Egyetem néven folytatta működését.
A névváltoztatás kérdése először 1955-ben merült fel, amikor dr. Zoltán Imre, a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója Semmelweis pesti tanárságának 100 éves évfordulója alkalmából javasolta, hogy az egyetem vegye fel Semmelweis Ignác nevét. A javaslatot a Tudományos Bizottság után az egyetemi tanács június 29-i ülésén tárgyalta. Az ülésen zajlott vitán különböző érvek és ellenérvek csaptak össze: Semmelweisén kívül több más név is felmerült mint lehetséges névadó.
Dr. Kiss Ferenc, az Anatómiai Intézet egyetemi tanára ellenjavaslattal élt, miszerint inkább Balassa Jánost válasszák névadónak. Dr. Bálint Péter, az Élettani Intézet igazgatója Korányi Frigyes nevét javasolta, dr. Baló József, az I. Sz. Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézet tanszékvezető egyetemi tanára pedig azt indítványozta, hogy a nézetkülönbségek miatt ne változzon az egyetem neve.
Végül a dékán, dr. Gegesi Kiss Pál is felkarolta az eredeti javaslatot. Így a tanács nagy többséggel úgy döntött, hogy a dékán intézzen felterjesztést a felettes Egészségügyi Minisztériumba az egyetem névváltoztatásáról.
Ennek ellenére nem történt előrelépés az ügyben. Amikor az ötletgazda, dr. Zoltán Imre egy évvel később érdeklődött a dolog állásáról, az immár rektori tisztséget viselő dr. Gegesi Kiss Pál azzal hárította el a kérdést, hogy a javaslatot nem kísérte egyhangú támogatás, ezért nem született még döntés róla, majd kilátásba helyezte annak újratárgyalását. Ám erre az 1956-os forradalom kitörése és az azt követő időszak eseményei miatt évekig nem került sor.
A névváltoztatás ügye hosszú időre lekerült a napirendről. 1964 szeptemberében dr. Törő Imre rektor kérte fel az ÁOK dékánját, dr. Zoltán Imrét, bocsássa szavazásra a kérdést a Kari Tanácsban, mert az 1955 óta elaludt javaslatot szeretné ismét a minisztérium elé terjeszteni, de előtte hasznos lenne felmérni az ügy belső támogatottságát. Felvetése szerint 1965, Semmelweis halálának 100. és 1968, születésének 150. évfordulói jöhetnek számításba. A kari tanács ezúttal egyhangúlag támogatta a javaslatot.
1964 októberében már egy miniszteri leirat rögzítette, hogy a névváltoztatásra az alkalmat az 1968-ban esedékes emlékév adná. Mégis csak egy évvel később, 1969-ben került sor rá: a többszöri elhalasztás után a 200 éves egyetemi jubileum nagyszabású rendezvénysorozatának keretében a Budapesti Orvostudományi Egyetem a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest nevet vette fel. Az ezt rögzítő törvényerejű rendeletről szóló díszoklevelet Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács elnökhelyettese adta át 1969. november 9-én az MTA dísztermében tartott ünnepi ülésen.
A 200 éves jubileum alkalmából több, az egyetem történetének hagyományát és Semmelweis Ignác kultuszát ápoló program is megvalósult. Nagyszabású egyetemtörténeti kiállítást rendeztek az Iparművészeti Múzeumban, megjelent egy jubileumi emlékkönyv, emléktáblát helyeztek el az egykori orvoskari ház helyén, a Semmelweis utcában, tudományos emlékülést szerveztek, emlékérmét adtak ki és elkészíttették az egyetemi tisztségviselők díszruháit.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikk dr. Molnár László: Semmelweis Ignác emlékezete a Semmelweis Egyetemen című tanulmányának felhasználásával készült.
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
