Kézfertőtlenítési technikájuk hatékonyságát is ellenőrizhették az Egészségtudományi Karra (ETK) érkezők a Kézhigiénés Világnapon. A kar első alkalommal rendezett egész napos programot a világnap alkalmából, melyen versennyel, előadásokkal és filmvetítéssel várták a hallgatókat. A rendezvénnyel a kézmosás és kézfertőtlenítés fontosságára akarták felhívni a figyelmet, hangsúlyozva ennek szerepét bizonyos fertőző betegségek megelőzésében.
A rendezvényre érkezők az aulában felállított UV-lámpa segítségével ellenőrizhették kézfertőtlenítési technikájuk eredményességét, majd a különböző szakirányok hallgatói egy verseny során mérhették össze kézhigiénés, illetve védőeszközhasználati ismereteiket. Legjobban a mentőtiszt hallgatók teljesítettek, másodikként a népegészségügyi ellenőrök, harmadikként pedig az ápolók csapata végzett.
A hallgatók a versenyt követően Infekciókontroll Fórumon vehettek részt, aminek előadásaiból kiderült, mekkora hatással van a kézhigiéne az élettartamra, milyen a budapesti kórházak higiénés állapota, de az előadók ismertették a hosszú ápolási idejű intézményekben végzett kézfertőtlenítési vizsgálataik eredményeit is. A második szekcióban a hazai és nemzetközi járványügyi kihívásokról, a különféle kórházi fertőzésekről, az influenzaszezonról, valamint az ebolajárványról számoltak be, illetve szó volt arról is, hogyan továbbíthatják a kórokozókat a mobil kommunikációs eszközök. A világnap zárásaként a résztvevők egy Semmelweis Ignác életét bemutató, 1939-es filmet nézhettek meg, ami érzékelteti az anyák megmentőjének küzdelmét a kézmosás jelentőségének elfogadtatásáért.
Az ÁNTSZ Kézhigiénés Világnap kapcsán kiadott közleményéből kiderül, hogy néhány óra alatt akár ezer baktérium is megtelepedhet a tenyéren és az ujjakon, szennyezve azokat a felületeket is, amelyekhez hozzáérünk. Egyes baktériumok órákig, sőt hetekig képesek életben maradni és fertőzni, leggyorsabban így légúti fertőzések, hasmenéses megbetegedések és bizonyos típusú májgyulladások terjednek. A megelőzés legjobb, legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköze a szappanos kézmosás, ezzel a hasmenéses megbetegedések fele, a légúti fertőzések negyede megelőzhető. A kézmosásnak különös jelentősége van az egészségügyi ellátóhelyeken, szociális intézményekben, de kiemelt feladat az is, hogy Semmelweis örökségét folytatva ne csak az egészségügyi dolgozók ismerjék a kézhigiéne jelentőségét, hanem a betegek és hozzátartozóik is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009-ben indította „Ments életeket: Moss kezet!” című kampányát, azóta pedig minden évben május 5-én szervezik meg a Kézhigiénés Világnapot, amihez a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara idén csatlakozott.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
