Kihirdette a Lendület pályázat idei győzteseit Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke: a kiválósági program keretében idén 12 új kutatócsoport alakulhat egy-egy kimagasló teljesítményű fiatal kutató vezetésével. Köztük van dr. Tory Kálmán is, az I.Sz. Gyermekgyógyászati Klinika adjunktusa is.
Dr. Lovász László az MTA székházában rendezett szerdai ünnepélyes eredményhirdetésen hangsúlyozta: a Lendület program kivételes sikerességét nemcsak a támogatásban részesült kutatások minősége bizonyítja, hanem a különböző kutatócsoportokban dolgozó fiatal és tehetséges kutatók magas száma is.
Dr. Tory Kálmán gyermekgyógyász, genetikus a Lendület program keretében alakíthatja meg önálló kutatócsoportját a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján. Mint mondta, a gyermekorvosoknak az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy ismeretlen eredetű betegségek kórfolyamatát megértsék. A klinikán most is számos olyan gyermeket gondoznak ugyanis, akik ismeretlen eredetű betegségben szenvednek.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedben a genetikai vizsgálatok rohamos fejlődésével már lehetőség volt egy-egy betegségnél a mutáns gének azonosítása. „Ez egy nehéz folyamat, tű keresése a szénakazalban, de ha sikerül megtalálni, az mérföldkő az adott betegség megismerésében, hiszen a gén azonosításával megismerhetjük a fehérje funkcióját is” – hangsúlyozta, hozzátéve: ez a fő célja a munkájának.
A kutató kitért arra: a súlyos betegségben szenvedő gyerekek gyakran azért betegek, mert mindkét szülőjüktől örökölnek egy-egy mutációt – ezek a recesszív kórképek. A tavalyi év folyamán mutattak rá arra egy ritka recesszív vesebetegségnél, hogy a szülőktől örökölt mutáció egymásra gyakorolt hatása lehet olyan jelentős, hogy akár azt is meghatározza egy gyermeknél, hogy beteg lesz vagy sem. „Ez volt az első ilyen példa a humángenetikában” – szögezte le. Kiemelte: ez a másik fontos terület a munkája során, mert hasonló interakciókat szeretne keresni más recesszív kórképeknél is.
Felidézte: amikor az első ilyen recesszív interakcióra felfigyelt 3 évvel ezelőtt a hazai klinikai munkája során, akkor még külföldre kellett mennie azért, hogy ennek a kérdésnek a végére járjon és bizonyítani tudják az interakció szerepét. A Lendület program azt a lehetőséget adja, hogy a kutatást itthon folytathassam – fogalmazott. Dr. Tory Kálmán szavai szerint külföldi munkája során csak az zavarta, hogy a sikereket nem Magyarországon érte el. „Ez a lehetőség most megadatik” – vélekedett, jelezve, hogy tudja azt is: jelentős felelősség részt venni a Lendület programban.
Az MTA a 12 új kutatócsoportot 2015-ben összesen 400 millió forinttal támogatja. A 2009-ben alapított Lendület program célja – melyben több Semmelweises kutató is alapíthatott kutatócsoportot a korábbi években – a magyar kutatók elvándorlásának visszaszorítása, a tehetség-utánpótlás biztosítása, a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítése, valamint az akadémiai kutatóintézetek hálózatának és az egyetemek versenyképességének növelése. Az idei nyertesekkel együtt a Lendület program keretében működő kutatócsoportok száma összesen 109-re nőtt.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotók: Kovács Attika – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
