Néhány éven belül a célzott tumorterápia továbbfejlesztéséhez is hozzájárulhat az a hálózatkutatási projekt, amiben Szalay Kristóf Zsolt, az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet PhD-hallgatója vesz részt. Az eddigieknél komplexebb, hálózatelméleten alapuló program olyan gyógyszercélpontokat lesz képes kijelölni, amik csak a beteg sejteket pusztítják el, az egészségeseket nem – számol be fejlesztéséről a kutató, aki a közelmúltban vehette át a Semmelweis Egyetem leginnovatívabb PhD munkájáért járó Innovációs Díjat.
„Sokáig vacilláltam a gyógyítás és a mérnöki hivatás között, ám mivel a kézügyesség nem erősségem, inkább nem kockáztattam az orvosi pályát. Villamos- és egészségügyi mérnökként ugyanakkor mégiscsak részese lehettem a gyógyításnak” – mondja Szalay Kristóf Zsolt. Akkor döntött a bioinformatika mellett, amikor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi és a Semmelweis Egyetem közös, egészségügyi mérnöki képzését végezve ellátogatott az intézet laborjába. „Annyira megfogott a kutatási téma, hogy végül itt ragadtam és dr. Csermely Péter lett a témavezetőm. Mivel én inkább a technikai részhez értek és a programozást végzem, a kutatás biológiai hátterét ő segít megvilágítani” – fogalmaz.
A PhD-hallgató által kidolgozott program a sejtekben található, nagyjából ötvenezer fehérjéből azokat köti össze, amik egymással kapcsolódnak. Ennek segítségével olyan hálózatot épít fel, amivel jól modellezhetőek a sejten belül zajló folyamatok. A hálózatban kialakulnak ugyanis olyan, az egész hálózat működését meghatározó csomópontok, amiknek a szerepét feltárva előrébb juthatunk a biológiai folyamatok megértésében – hangsúlyozza. Új fejlesztése hozzájárulhat a szív- és érrendszeri, immunológiai és rákbetegségek korai felismeréséhez, illetve a személyre szabott terápiák kifejlesztéséhez. A hálózatos beavatkozás-tervező program segít előre jelezni, hogy melyik gyógyszerkombináció lenne alkalmas az adott beteg gyógyítására, hiszen képes szimulálni a sejtek terápiára adott válaszát.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy megkérdezzük a programtól: mit kell tenni ahhoz, hogy a beteg sejtből egészséges legyen. Erre a program – számos szimuláció elvégzését követően – megmutat néhány olyan gyógyszercélpontot, amit alkalmazni lehet, vagy ha még nincs ilyen, akkor érdemes lenne kifejleszteni – magyarázza. Szalay Kristóf Zsolt szerint a hálózatkutatásban az a csodálatos, hogy ha a kapcsolatok megvannak, egy idő után nem kell magát a folyamatot kikísérletezni.
A programot legfőképp a daganatterápiában szeretnék alkalmazni, hamarosan egy molekuláris onkológiai céggel is együttműködnek majd, így akár néhány éven belül részt vehet az orvosi döntéstámogatásban. A terápián kívül emellett lehet szimulálni társadalmi hálózatokat, banki rendszereket, vagy akár táplálékláncot is, a rendszer ugyanis ezek esetében is képes jelezni, hol lenne szükség beavatkozásra – sorolja a kutató a fejlesztés egyéb felhasználási lehetőségeit. Hozzáteszi: az eredményeket természetesen mindig vissza kell ellenőrizni laboratóriumi, klinikai vizsgálatokkal, de általában nagyon jó találati eredménnyel bejönnek ezek a jóslatok.
Szalay Kristóf Zsolt számára komoly motivációt jelent, ha találkozhat magukkal a betegekkel. Itt az Elméleti Orvostudományi Központban, az informatikai kutatás során egyáltalán nem látunk betegeket, sokat jelent ezért, amikor egy-egy megbeszélés alkalmával ellátogatunk például az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikára – mondja. Ott, a gyerekek között szembesülök csak igazán azzal, miért is tesszük azt, amit, ez pedig rengeteg erőt ad a kutatáshoz – fogalmaz.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
