A Semmelweis Egyetem részvételével folyó bionikai kutatások eredményeivel ismerkedhettek meg az áprilisi Kutatói Szalon résztvevői, akik egyúttal sok mindent megtudhattak a most épülő Bionikai Innovációs Központról is. Dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes köszöntőjében hangsúlyozta: a Bionikai Innovációs Központ, melynek alapkövét alig néhány napja helyezték el, a Semmelweis és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) egyik legnagyobb közös kutatás-fejlesztési projektje.
A bionika a biológia és a mérnöki tudományok házassága – idézte dr. Molnár Mária Judit a központ létrehozását kezdeményező, múlt évben elhunyt dr. Roska Tamást, a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karának alapító dékánját. Mint mondta, az áprilisi Kutatói Szalon előadásai megvilágítják, milyen tartalom fogja megtölteni a most épülő központot.
Több mint egy évtizede, Európában elsők között Magyarországon merült fel a bionika képzés elindítása, ami végül 2006-tól valósulhatott meg – idézte fel dr. Mátyus Péter, a Bionikai Innovációs Központ tudományos igazgatója. A rendezvény házigazdája, aki kezdetektől részt vesz a projektben, elmondta: már akkor úgy tervezték, hogy a két egyetem összefogásával olyan curriculumot hoznak majd létre, ami valóban képes lesz új gondolkodásmóddal felruházni a hallgatókat. Az pedig, hogy hosszabb távon szükség lesz egy központi épületre is, már akkoriban megfogalmazódott, hiszen ez – számos előnye mellett – a hazai bionikai ipart is erősítheti.
Az igazgató leszögezte: a Bionikai Innovációs Központ egyértelműen képes lesz megfelelni a jövő kihívásainak, létrehozása pedig nem csak a két egyetemen, hanem azokon messze túlmutatva is nagyívű projekteket indíthat el. A bionika jellegéből adódik ugyanakkor, hogy az új központban több tudományterületnek kell majd együttműködnie. „Az egyik legfőbb stratégia – dr. Roska Tamással teljes egyetértésben – az volt, hogy már az intézmény fizikai megléte előtt olyan projekteket indítsunk el, melyek eredményeikkel a hosszabb távú fennmaradást is megalapozzák” – emlékeztetett, hozzátéve, hogy egyre bővülő hazai és nemzetközi kapcsolataik is ezt erősítik.
Az esemény második felében két kutató számolt be a jelenleg futó bionikai projektek eddig elért eredményeiről.
Dr. Dér András, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont adjunktusa beszélt az integrált optikai bioszenzor fejlesztéséről, amit a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének kutatóival együttműködve végez. A fejlesztéssel várhatóan a jelenleginél jóval gyorsabban tudnak majd baktériumokat azonosítani bizonyos testfolyadékokból. „Bakteriális fertőzés esetén a pontos diagnózishoz ma elengedhetetlen a baktériumok kitenyésztése, ami időigényes folyamat, ezért határoztuk el, hogy alternatív módszert dolgozunk ki” – fogalmazott az előadó, hozzátéve, hogy a testfolyadékot komplex elemzéseknek teszik ki, majd a diagnózis felállítását követően a terápiás eljárásra is javaslatot tesznek.
Dr. Iván Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának docense a Lab-on-a-chip eszközök fejlesztésében elért eredményeiket mutatta be. A Corvinus Egyetem Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszékének munkatársaival közösen végzett kutatás célja egy olyan élelmiszerbiztonsági gyorsdiagnosztikai eszköz kifejlesztése, amely hordozható, gyors és megbízható. Hosszú távú terveik között többféle kórokozó vizsgálata szerepel, emellett a detektálási módszerek tökéletesítését, majd a szabadalmaztatást szeretnék megvalósítani.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
