Több mint száz PhD-hallgató mutatta be legújabb kutatási és klinikai vizsgálatainak eredményeit hét előadás és két poszter szekció keretében a Nagyvárad Téri Elméleti Tömbben megrendezett PhD Tudományos Napokon. A jelenlévőket dr. Rácz Károly, a Doktori Tanács elnöke köszöntötte.
Dr. Szél Ágoston rektor nyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy az 1993-ban hatályba lépett felsőoktatási törvény használta először a PhD-doktori képzés fogalmát, ez pedig akkor óriási előrelépést jelentett. Az orvostudományok kandidátusa címet felváltva ugyanis meghatározta a követelményrendszert és azt, hogy a PhD-fokozatot az egyetem ítéli oda, szemben a kandidátusi címmel, amit a tudományos minősítő bizottság adományozott. Mint fogalmazott, az egyetemeknek eleve feladatuk a tudásszint mérése, így akinek a PhD-fokozatot odaítélik, nyugodt lelkiismerettel mondhatja, hogy megdolgozott az elismerésért, eredményei pedig összehasonlíthatóak a korábbi PhD követelményeivel is. A tudományos felfedezés csodálatos élmény, kívánom, hogy ebben valamennyien osztozhassunk – zárta szavait a rektor.
A kétnapos program nyitóelőadásait a tavalyi évben Kiváló PhD-oktató címmel kitüntetett professzorok tartották.
Dr. Papp Zoltán, az I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika professor emeritusa a kutatás etikai kihívásairól beszélt. Felidézte, amikor 1967-ben egy magzat nemét kellett meghatároznia, elsőként Magyarországon. A magzatvíz-sejtekben is megtalálható nemi kromatin vizsgálatával meg tudta ugyanis állapítani, hogy a születendő gyermek fiú vagy lány, ami egy vérzékenységet hordozó édesanya számára kulcsfontosságú kérdés. Később a magzat kromoszómájának vizsgálatára is lehetőség nyílt, így a magzatvíz-sejtekből meg tudtak határozni bizonyos kromoszóma-rendellenességeket. Mint arról beszámolt, hazánkban 1973 óta működik genetikai tanácsadás, azóta pedig súlyos genetikai rendellenesség esetén a terhesség megszakítható.
Dr. Matolcsy András, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet igazgatója „A tudományos pályafutás mérföldkövei” című előadásában kifejtette: ahhoz, hogy valakiből kutató váljék, empirikus gondolkodásmód és rengeteg válaszra váró kérdés szükséges. Hogy a számos tudományterület közül jól válasszunk, elsősorban jó mestert kell találni, én is így lettem végül patológus – osztotta meg az igazgató. A kutatási téma kiválasztása kapcsán pedig elmondta: a legidézettebb cikkek mindig a metódusokon alapulnak, a módszertan ugyanis fontos mozgatórugója a tudománynak. A sikerhez persze az is fontos, hogy egy kutató élvezze, amit csinál – tette hozzá.
A Semmelweis és más egyetemek végzős és PhD-hallgatói, illetve oktatói számára is nyitott kétnapos esemény lehetőséget nyújtott a Semmelweis Egyetem mind a hét Doktori Iskolájának hallgatói számára, hogy bemutassák legújabb kutatási és klinikai vizsgálataik eredményeit. Az Elméleti, Klinikai és Molekuláris orvostudományok, a Gyógyszer- és Patológiai tudományok, valamint a Mentális egészségtudományok, illetve a Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola résztvevő hallgatói emellett szakmai kapcsolataikat is erősíthették.
Az idei díjazottak listája erre a linkre kattintva megtekinthető.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
