A hámszöveti sérülés biológiájával foglalkozik posztdoktori ösztöndíjasként az Egyesült Államok egyik vezető onkológiai kutatóintézetében dr. Enyedi Balázs, az Élettani Intézet Junior Prima Díjjal kitüntetett tanársegédje. Mint mondja, a szöveti szintű jelátviteli folyamatokat, a sejtek közötti kommunikációs mechanizmusokat szeretné alaposabban megérteni. Főként molekuláris biológiai és fluoreszcens mikroszkópos technikákat alkalmaz kísérletei során, mivel ez utóbbiak már egyetemi hallgató korában elvarázsolták.
„Belső döntésként választottam ezt a pályát miközben láttam magam előtt a sok pozitív példát” – nyilatkozta dr. Enyedi Balázs azzal kapcsolatban, hogy családjában generációkon átívelő hagyomány az orvoslás. Már egyetemista korában egyértelművé vált számára, hogy az orvostudományon belül a kutatás felé orientálódik. Másodévben kezdte el a tudományos diákköri munkát, először az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetben dr. Buday László mellett. Itt ismerkedett meg a fluoreszcens mikroszkópos technikával, mely azóta is szinte minden kutatását végigkíséri. Összetett szöveti rendszerek vizsgálatára is nagyon hatékony ez a módszer, mely lehetővé teszi, hogy egyedi sejtek szintjén vizsgálhassuk a biológiai folyamatokat. Ily módon egy új, mélyebb kontextusban érthetjük meg a komplex működések részleteit – magyarázza, miért tartja különösen vonzónak ezt a területet.
A TDK-munkát, majd később a PhD-tanulmányokat az Élettani Intézetben, dr. Geiszt Miklós laboratóriumában folytatta tovább, ahol a reaktív oxigénszármazékok sejten belüli szerepével foglalkozott. „Nehézséget okozott, hogyan mérjük a reaktív oxigénszármazékok (például a hidrogén-peroxid) mennyiségét a sejtek, sejtalkotók szintjén” – meséli a fiatal kutató, vázolva, hogy egy saját fluoreszcens detektálási technikát is kifejlesztett a hidrogén-peroxid mérésére. Ez az egyedi megoldás nemcsak a detektálás problémáját oldotta meg, tulajdonképpen ez a munka nyitotta meg számára az utat a mostani, Egyesült Államok-beli laborba, ahol 2011 óta dolgozik posztdoktori ösztöndíjasként.
A New York-i Memorial Sloan Kettering Cancer Center több mint 100 laborjával a rákkutatás zászlóshajója az Egyesült Államokban. „A mi kutatócsoportunk a sebzés/sebgyógyulás biológiájával foglalkozik, arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen jelek keletkeznek a nyálkahártyák sérülése során, milyen szignálok felelősek azért, hogy immunrendszerünk szinte azonnal reagál a sebzésre” – mutatja be munkahelyét. Sokáig tartotta magát az a vélekedés, hogy alapvetően a sérült sejtekből passzív módon felszabaduló molekulák aktiválják a védekező mechanizmusokat és a seb záródását. Laborjában mutatták ki korábban, hogy sérülés következtében a hámsejtek hidrogén-peroxidot termelnek, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy a fehérvérsejtek felismerjék a sérülés helyét. Dr. Enyedi Balázs posztdoktori kutatásának köszönhetően derült fény arra, hogy más típusú, talán fontosabb faktorok is hozzájárulnak a sérülést követő védekező mechanizmusok aktiválódásához. Világossá vált, hogy az általa vizsgált nyálkahártyák felszínét borító hipozmotikus folyadék bejutása a szövetek közötti térbe további fontos tényezője a gyulladásos folyamat és a sebzáródás beindításának. Ez volt amerikai munkájának eddigi legfontosabb, szemléletváltást is hozó eredménye, amit elsőszerzős cikkben közölt a nagy presztízsű Nature Cell Biology folyóiratban.
Dr. Enyedi Balázs szeretné lezárni azokat a vizsgálatokat, melyek közvetlen kérdésként adódnak a fenti eredményekből. Ehhez előreláthatóan további 1-1,5 évre lesz szüksége, majd ezt követően haza szeretne térni, és a megszerzett tudással felvértezve saját labort alapítani.
Dr. Enyedi Balázs az amerikai intézetben zebrahalakon végzi kutatásai jelentős részét. E viszonylag könnyen kezelhető és vizsgálható modellszervezetben az emberi gének mintegy hetven százaléka megtalálható, ezért az elmúlt öt-tíz évben alkalmazása egyre népszerűbbé vált a kutatók körében. A halakban kifejezett fluoreszcens fehérjék mikroszkópos technikákkal jól követhetők. Segítségükkel láthatóvá tehető és számítógépes/matematikai kiértékelést követően megérthető, hogy miként szerveződik és működik egy összetett szöveti rendszer – mutat rá dr. Enyedi Balázs. További érdekesség, hogy a zebrahalat, mint modellt egy magyar származású kutató, Streisinger György kezdte el népszerűsíteni a hetvenes-nyolcvanas években. Dr. Enyedi Balázs tervei között szerepel, hogy hazatérése után a Semmelweis Egyetemen is bevezesse ezt a kísérleti megközelítést.
Habár Amerika és Magyarország között a kutatási feltételekben is van különbség, a mentalitásbeli eltérés legalább ennyire fontos. „Az Államokban mintha hallgatólagosan elvárnák, hogy kérdezz, kérdőjelezd meg a dolgokat, alapfeltevéseket. Továbbá, kevéssé számítanak a hierarchikus viszonyok, a tudományos kérdésfelvetésben pedig nagyobb léptékben, bátrabban mernek gondolkozni. Nem könnyű ezt a hozzáállást átvenni, de feltétlenül érdemes rá törekedni idehaza is” – összegzi eddigi külföldi tapasztalatait dr. Enyedi Balázs.
A Semmelweis Egyetem másik idei Junior Prima Díjas kutatójával, dr. Bödör Csabával korábban megjelent interjú ide kattintva olvasható.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
