Sikerült a Guinness-rekord-kísérlet: több mint ezren ettek egyszerre almát az Elméleti Orvostudományi Központ előtti téren, ezzel megdöntve az eddig fennálló rekordot. Dr. Szél Ágoston rektor a rekorddöntés előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az alma az egészség jelképe, a Semmelweis Egyetemnek pedig kiemelt küldetése a prevenció és az egészséges életmód fontosságának hangsúlyozása.
Az „Ezer alma, ezer ember, egy Guinness rekord” elnevezésű eseményt az Országos Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központja szervezte, a Semmelweis Egyetem és Nemzeti Közszolgálati Egyetem részvételével. A rekordkísérlet megdöntéséhez szükséges almamennyiséget a Földművelésügyi Minisztérium vásárolta magyar termelőktől.
Az EOK előtti téren zömében a két egyetem hallgatói gyűltek össze több mint ezren, így sikerült megdönteni a korábbi, 840 ember részvételével létrejött Guinness-rekordot.
A rekordállítás előtti sajtótájékoztatón dr. Török Krisztina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója hangsúlyozta: az almának sok jótékony hatása van a szervezetre az idegrendszertől az izomrendszeren át a koleszterinszint csökkentésig.
Dr. Szél Ágoston rektor egyebek mellett arról szólt, hogy az alma az egészség jelképe, az ókorban pedig a gyümölcsök királynőjének tartották. A Semmelweis Egyetem kiemelt küldetése a prevenció és az egészséges életmód fontosságának hangsúlyozása, ezt az üzenetet adjuk át hallgatóinknak is – emelte ki a rektor.
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet közleményében azt írja: az „Alma. Minden nap!” kampánnyal és a december 5-i Guinness-rekorddal a gyümölcs- és zöldségfogyasztást kívánja népszerűsíteni. A kampány középpontjában az almafogyasztás áll, mert az alma olcsó, ízletes hazai gyümölcs, amelynek számos jótékony hatása van az egészségre.
Magyarországon a gyümölcs- és zöldségfogyasztás népszerűsítése különösen fontos, ugyanis hazánkban a napi bevitel nem éri el az ajánlott mennyiség felét sem. Pedig az elegendő napi fogyasztás segíthet megelőzni olyan súlyos betegségeket, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos elváltozások vagy a kettes típusú diabétesz.
Világszerte körülbelül 1,7 millió ember halálában játszik szerepet az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás – állítja a WHO 2004-es jelentése. Sőt, az emésztőrendszeri megbetegedések körülbelül 14 százaléka, az ischaemiás szívbetegségek miatt bekövetkező halálesetek 11 százaléka és a stroke 9 százaléka is szoros összefüggésbe hozható az elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztással. Pedig az ideális napi fél kg zöldség- és gyümölcsbevitel elérhető, ha minden étkezésben – legalább háromszor egy nap – van zöldség vagy gyümölcs.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
