Az 1950-ben végzett évfolyamból is érkezett résztvevő az Elméleti Orvostudományi Központban megrendezett Alumni találkozóra, amelyen húsz évfolyam több mint négyszáz öregdiákja gyűlt össze. Az egykori hallgatók intézetlátogatások keretében a közelmúlt fejlesztéseit tekinthették meg, majd előadásokon, évfolyamtalálkozókon, kulturális programokon és gálavacsorán vehettek részt.
Dr. Tímár József általános és oktatási rektorhelyettes köszöntőjében kiemelte a kapcsolati háló jelentőségét, aminek elmondása szerint valamennyi itt végzettet össze kell tartania. „Semmelweises marad egy életen át, aki a Semmelweis Egyetemen nevelkedik” – fogalmazott.
A találkozó keretében egykori hallgatók számoltak be diplomájuk átvétele óta eltelt éveikről. „Klinikai Farmakológiai tapasztalatok a klinikum és a gyógyszeripar határmezsgyéjén” című előadásában dr. Kerpel-Fronius Sándor, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet egyetemi tanára ötven éves szakmai tapasztalatairól számolt be, majd a gyógyszervizsgálatok múltjába és jelenébe, illetve a szakirányú továbbképzés történetébe engedett betekintést.
Dr. Csekey Éva, az Országos Gyógyszerészeti Intézet korábbi főigazgató-helyettese felidézte, hogyan lett az államigazgatásban fiatal kezdőből öregdiák. Mint mondta, miután végzett a Semmelweis Egyetemen, rögtön az Országos Gyógyszerészeti Intézetben helyezkedett el, ahol később 14 éven keresztül volt igazgatóhelyettes.
Dr. Rurik Imre, a Debreceni Egyetem Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszékének vezetője egy korábbi felmérésének eredményeit elemezte. A vizsgálatban a Semmelweis Egyetemen 1979-ben végzett évfolyam 150 öregdiákja vett részt, a válaszokból pedig kiderül egyebek mellett, hogy hányan kényszerültek szakmaváltásra, mit tartanak az egészségügy legnagyobb problémájának, de még az is, hogyan változott a testtömeg indexük vagy az alvásigényük.
Dr. Ligeti Erzsébet, az Élettani Intézet egyetemi tanára „40 év a Semmelweis Egyetemen” című előadásában rámutatott: 1974-ben végzett évfolyamából számos elismert szakember, rektor és miniszter is kikerült. Felidézte az idegen nyelvű képzés harminc évvel ezelőtti indulását, szólt a kilencvenes évek óta működő Doktori Iskoláról, a Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Programról, illetve az Alumni Iroda tevékenységéről is.
A gálavacsorát dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes nyitotta meg. Az Alumni találkozó az emlékezés és a töltekezés színhelye, ahol mindannyian közös gyökerekkel rendelkezünk – fogalmazott. A rektorhelyettes emlékeztetett, hogy néhány nappal korábban első helyen végzett a Semmelweis Egyetem a HVG felsőoktatási rangsorában, ez pedig, mint mondta, büszkeséggel töltheti el valamennyi egykori hallgatót is. „Már azzal is támogatják az alma matert, hogy alumni tagok, tisztességgel, kiválóan végzik munkájukat és az egyetem nagykövetei” – fejtette ki dr. Molnár Mária Judit.
Az EOK aulájában berendezett kiállítás keretében öregdiákok festményei, iparművészeti alkotásai, grafikái és fotói láthatók. A tárlatot Horosz Áron, az Alumni Iroda vezetője nyitotta meg.
Mozer Mária
Fotó: Szigetváry Zsolt
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
