Innovation in Medicine címmel, hagyományteremtő szándékkal háromnapos konferenciát rendezett a Semmelweis Egyetem (SE). Mint azt dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes hangsúlyozta: a cél, hogy a mostani konferencia egy, az orvostudomány legmodernebb és legdinamikusabban fejlődő területeire fókuszáló rendezvénysorozattá nője ki magát. Olyan rohamos a fejlődés az egészségügyben a diagnosztika, a terápia, az egészségügyi információs technológia és a bionika területén egyaránt, hogy minden évben tudunk valamilyen új dolgot mutatni – fogalmazott.
A konferencia részeként rendezték meg a Nemzeti Agykutatási Program eddigi eredményeiről beszámoló szimpóziumot. Ezt követően a második napon a szakmai programokon volt a hangsúly, míg a harmadik napon, a Klinikalandon a nagyközönség nyerhetett bepillantást a legújabb orvosi felfedezésekbe, az orvoslás és az egészségügy jövőjébe.
A második nap megnyitóján dr. Molnár Mária Judit kiemelte, a konferencia nemcsak aktualitása, hanem nemzetközisége miatt is egyedülálló. A tudomány és a technológia fejlődése rendkívüli módon felgyorsult, és ez világszerte nagyban befolyásolja az orvostudományok tanítását, a kutatást, valamint a tudomány gyakorlatát is. Ami ma még fikciónak tűnik, az a jövőben valóság lesz – hangsúlyozta dr. Molnár Mária Judit, példaként említve az emberi génállomány módosítását, illetve az emberi szervek 3D nyomtatását.
Kitért arra: az orvosbiológia és az egészségügy fejlődése ma azt kívánja meg, hogy az oktatással, kutatással foglalkozó intézmények ipari partnereikkel összefogva törekedjenek az fejlesztésekre, az egyetemi kutatók kutatási eredményeit, innovatív ötleteit az egészségipar vállalati szereplői segítsék a hasznosításban. A partnerek egymásra találását az ilyen rendezvények is nagyban segítik – vélekedett.
Dr. Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora a SE és a PPKE most épülő közös Bionikai Innovációs Központjának fontosságát hangsúlyozta az interdiszciplináris kutatások területén.
A második nap délelőtti szekciójában a személyre, illetve betegcsoportra szabott orvoslás volt a középpontban. Ennek lényege, hogy a nagy diagnosztikus kategóriákon belül elsősorban genetikai tulajdonságaink segítségével alcsoportok alakíthatók ki, és az optimális kezelési módot ezeknek az alcsoportoknak a jellegzetességei alapján választják meg. Ez a megközelítés ma leginkább az onkológiában érhető tetten, éppen ezért két ilyen témájú előadás is helyet kapott.
Dr. Kéri György, az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet kutatóprofesszora a rák és a krónikus gyulladásos betegségek kutatásában tapasztalható áttörésről beszélt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a tumorok kialakításában nagyon sok gén játszik szerepet, de vannak úgynevezett „driver gének”, amelyek elváltozásai leginkább előidézik a tumoros betegségek kialakítását.
Dr. Kiss András, a II. Sz. Patológiai Intézet docense különféle onkológiai daganatokról és azok személyre szabott terápiás lehetőségeiről beszélt. Dr. Németh György, a Magyar Személyre Szabott Társaság elnöke a személyre szabott medicina új kihívásait mutatta be az alapkutatástól kezdve a klinikai alkalmazáson át a közegészségügyi jelentőségig. Dr. Dhavendra Kumar, a Cardiff University klinikai genetikus professzora a célzott molekuláris terápiáról tartott átfogó előadást, melyben a kardiovaszkuláris, kardiológiai megbetegedésekre, valamint a hirtelen szívhalálra hajlamosító tényezőkre is kitért, rávilágítva az életmód mellett a genetika szerepére.
Ezt követően a Semmelweis Egyetem Innovációs Központjának Technológia Transzfer Irodája mutatott be két, példaképnek számító fiatal kutatót, akik hasznosítani tudták ötleteiket. Egyikük egy spin off cég formájában meg tudta valósítani álmait, másikuk egy nagyon sikeres kis-közép vállalkozást tudott elindítani az őssejt kutatás területén. Mindkét cég nagyon eredményes a nemzetközi pályázatokban is.
A délutáni szekció fókuszában az intervenciós neurológia állt, melyben öt előadás hangzott el. Az edinboroughi Peter Sandercock az akut agyi érelzáródás rögoldó kezeléséről tartott összefoglalót. Emellett az agyvérzések modern idegsebészeti ellátásáról, a mozgászavarok és a fájdalom szindrómák innovatív kezeléséről hangzottak el összefoglalók. A szekció utolsó előadásában az orvosok és a mérnökök együttműködésének köszönhető koponyán belüli vérátáramlást monitorozó módszerekről tartottak tájékoztatást.
Dr. Molnár Mária Judit a háromnapos konferencia céljával kapcsolatban kiemelte: amellett, hogy felhívja a figyelmet a legújabb kutatásokra, technológiákra, fejlesztésekre, illetve az ezek segítségével elért eredményekre, a fiatal tehetségeknek is példát kíván mutatni. Fontos, hogy a fiatal kutatók ne csak a kutatólaborok falain belül gondolkodjanak, hanem érezzék fontosnak azt is, hogy miként hasznosul az ötletük és ne idegenkedjenek a vállalkozások indításától – hangoztatta.
A rektorhelyettes úgy vélte: az elhangzott előadások mind azt erősítettek, hogy határtalan lehetőségek állnak a fiatal kutatók előtt, az egyetem feladata pedig az, hogy bölcső legyen, támogassa a tehetségeket, a kreatív ötleteket, indítsa el őket a megfelelő úton és biztosítson számukra jól képzett és segítőkész technológia transzfer menedzsereket.
Dobozi Pálma
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, Akadémiai Kiadó
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
