Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. szeptember 16.
387752 Összes oltás

RS23477_KA-20141009-IMG_8115-Innovations-in-Medicine-konferencia-scrAz Innovations in Medicine Konferencia nyitórendezvényén, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) Szimpóziumon a Semmelweis Egyetem agykutató munkacsoportjai számolhattak be eredményeikről a Semmelweis Szalonban.

„Az egyetem kilépett az elefántcsonttoronyból, nyitott a világ felé. Ez ma rendkívül fontos, hiszen innováció csak akkor valósulhat meg, ha a partnereink látják, milyen kutatásaink vannak, mi pedig ismerjük az ő igényeiket” – fogalmazott köszöntőjében dr. Molnár Mária Judit. A tudományos rektorhelyettes szerint a NAP szép példa az akadémiai partnerek együttműködésére, hiszen a konzorcium keretében hazai agykutató műhelyek dolgoznak együtt. A program hetedik hónapja tart, így a szimpózium már az első tudományos eredmények bemutatására is lehetőséget ad – mutatott rá.

RS23483_KA-20141009-IMG_8075-Innovations-in-Medicine-konferencia-scrDr. Szél Ágoston rektor a NAP elindítását mérföldkőnek nevezte. Felidézte: ennek keretében 12 milliárd forint áll a hazai agykutatók, ebből pedig 875 millió forint a Semmelweis Egyetem kutatóinak rendelkezésére. „Ez egy olyan befektetés, ami biztosan meg fog térülni, hiszen kutatóink minden bizonnyal beváltják a hozzájuk fűzött reményeket” – vélekedett. Hozzátette: az eredményes munkához a pénz mellett elengedhetetlen a lelkesedés is, amivel a szimpóziumon bemutatkozó kutatók szintén rendelkeznek. „A kutatásoknak köszönhetően olyan eredmények fognak születni, amik valamennyiünk számára hasznosak lesznek” – jelentette ki.

RS23478_KA-20141009-IMG_8111-Innovations-in-Medicine-konferencia-scrAz agy betegségei civilizációnk legsúlyosabb társadalmi és gazdasági terhét jelentik, Magyarországon ezért korábban egyetlen tudományterület sem kapott ekkora támogatást – mondta a NAP Konzorcium elnöke, dr. Freund Tamás. Az akadémikus szerint az agykutatásnak hazánkban, többek között Szentágothai Jánosnak köszönhetően nagy hagyományai vannak, a kiemelt támogatással pedig újra a világ élvonalába kerülhetünk. Hangsúlyozta: a diszciplína fejlődésére széleskörű társadalmi igény van, hiszen az emberiség legnagyobb intellektuális kihívása az agy megismerése.

RS23472_KA-20141009-IMG_8131-Innovations-in-Medicine-konferencia-scrDr. Ádám Veronika, az Orvosi Biokémiai Intézet egyetemi tanára és dr. Ambrus Attila adjunktus „Reaktív oxigén származékok keletkezése metabolikus reakciókban: kutatás az enzimszerkezetben” című előadásukban számoltak be eredményeikről. Kutatócsoportjuk az oxidatív stressz mechanizmusának megértéséhez szeretne hozzájárulni, középpontban a metabolizmus kulcsenzimével, az alfa-ketoglutarát dehidrogenázzal. Az eredmények alapján ugyanis úgy tűnik, hogy ez az oxidatív stressz generálásában is meghatározó szerepet játszik.

RS23467_KA-20141009-IMG_8162-Innovations-in-Medicine-konferencia-scrDr. Molnár Mária Judit, a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézet igazgatója a cognitiv defektusok molekuláris alapjairól beszélt neurodegeneratív és neurodevelopmentalis betegségekben. Prezentációjában érintette a cogniciót, a kongitiv diszfunkciót és ezek vizsgálatát, az alfa-ketoglutarát dehidrogenáz enzim szerepét, az autizmus genetikai hátterét, illetve szólt az új generációs szekvenálási eredményekről és a legújabb képalkotó technológiákról is.

RS23464_KA-20141009-IMG_8186-Innovations-in-Medicine-konferencia-scr„Új antidepresszív gyógyszercélpontok keresése genomikai módszerekkel” című prezentációjában dr. Bagdy György, a Gyógyszerhatástani Intézet igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi előrejelzése szerint 2030-ra az unipoláris depresszió lesz az emberiséget leginkább terhelő betegség a közepesen és magasan fejlett országokban, mára azonban kiderült: ez jóval hamarabb be fog következni.

RS23463_KA-20141009-IMG_8200-Innovations-in-Medicine-konferencia-scrDr. Czobor Pál, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense a nagyfelbontású bioelektromos képalkotó technológiáról, mint a pszichiátriai kutatás új lehetőségéről szólt. A munkacsoport egy Magyarországon egyedülálló, nagy denzitású 256 csatornás bioelektromos jeleken alapuló EEG tomográfiás mérőrendszert akar kifejleszteni. Céljuk, hogy ezzel biomarkereket lehessen azonosítani a különféle pszichiátriai megbetegedésekben.

RS23460_KA-20141009-IMG_8215-Innovations-in-Medicine-konferencia-scrDr. Réthelyi János, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense a skizofrénia őssejt-alapú modellezéssel foglalkozik. Ismertette korábbi amerikai kutatásának témáját, illetve a NAP program keretében nemrég elkezdett kutatás módszertanát. Mint mondta, pszichiáterként azért foglalkozik ezzel a témával, mert a skizofrénia kezelése egy megoldatlan probléma.

RS23459_KA-20141009-IMG_8232-Innovations-in-Medicine-konferencia-scrDr. Juhász Gabriella, a Gyógyszerhatástani Intézet docenese “Funkcionális képalkotó vizsgálatok migrénben” elnevezéssel tartott előadást és mutatta be a NAP program finanszírozásával működő kutatócsoportjuk tevékenységét. Céljuk, hogy olyan agyi képalkotó biomarkereket azonosítsanak, melyek segítenek a migrén patomechanizmusának megértésében, genetikai rizikófaktorok megismerésében, illetve új gyógyszerfejlesztési stratégiák kidolgozásában.

RS23458_KA-20141009-IMG_8237-Innovations-in-Medicine-konferencia-scrDr. Arányi Zsuzsanna, a Neurológiai Klinika docense a perifériás idegek ultrahangos vizsgálatáról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy ez egy viszonylag új módszer, így az ezzel kapcsolatos tudás rendkívül dinamikusan fejlődik. Elmondta: kutatásuk a klinika betegellátásán keresztül zajlik, így az új ismereteket szinte azonnal a betegek javára tudják fordítani. Részletesen ismertette a vizsgálat metodikáját, folyamatát, illetve azt, hogy milyen esetekben segíthet az ultrahangos vizsgálat a diagnózisban.

RS23457_KA-20141009-IMG_8245-Innovations-in-Medicine-konferencia-scrDr. Alpár Alán, az Anatómia Intézet docensének előadása a secretagogin kalciumkötő fehérje agyi előfordulásáról és funkcióiról, illetve az ezzel kapcsolatos első eredményekről szólt. A kutató ismertette a fehérje történetét, előfordulását, valamint a vizsgálati területeket. Fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a NAP program “hozta haza” külföldről, mert így alapíthatta meg a Kísérletes neuroanatómiai és fejlődésbiológiai csoportot, mely az említett kutatásokat végzi.

Dr. Molnár Mária Judit zárszavában úgy vélekedett, az elhangzott előadások ékes bizonyítékai annak, hogy a Semmelweis Egyetemen az idegrendszeri kutatások eddig is a fókuszban voltak, és a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával a kutatócsoportok újabb eredményeket érhetnek el. 

A KTIA_NAP_13-1-2013-0001-es számú projekt KTIA támogatással valósul meg.

Mozer Mária
Tóth-Szabó Szilvia

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem 

logosor
 
 
 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.