Fontos kihasználni az új technikai lehetőségeket, ám a motivált hallgatót és a motivált oktatót semmi sem pótolja – vallja dr. Csillag András, aki tíz év után köszönt le az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatói posztjáról. Az eredmények között említi többek között a 21. századi atmoszférát megteremtő boncterem átadását, míg a kihívást jelentő feladatok közé sorolja a tapasztalt oktatók megtartását, s ezzel párhuzamosan a fiatalok bevonzását.
„Az, hogy orvosi pályára megyek már nagyon régen eldőlt, bár vonzott a nyelvészet és a klasszika-filológia is, de úgy döntöttem a múlt helyett a jövővel foglalkozom inkább” – emlékszik vissza a kezdetekre dr. Csillag András, akinek édesapja is orvos volt; gyakorló belgyógyászként dolgozott. Kevés nála jobb orvost ismertem – mondja róla dr. Csillag András, aki számára példaértékű volt édesapja tevékenysége: kiemelkedő diagnoszta volt, a szakmaszeretet pedig meglátszott az emberekhez való viszonyában. Mégsem pontosan az ő pályáját követte, mivel mindig is kutató szeretett volna lenni, s ezt az egyetemi évek is megerősítették.
Diákkörösként a nemzetközi színvonalúnak számító akkori Klinikák Kísérleti Kutató Laboratóriumában kezdett dolgozni Fonyó Attila professzor mellett, ám mikor végzett, ott nem volt lehetőség az elhelyezkedésre, ellenben az Anatómiai Intézetbe biokémia iránt érdeklődő fiatal munkatársat kerestek. Azt, hogy a biokémia közel állt hozzá, jól szimbolizálja, hogy élete első, még medikus korában írt, nemzetközi folyóiratnak elküldött cikkét Sir Hans Krebs fogadta el, akinek neve megkerülhetetlen ezen a szakterületen.
„Mindig is tiszteletreméltó tárgynak gondoltam az anatómiát, bár mint oktatandó tárgy, addig nem szerepelt nálam kiemelt helyen. Ám az akkori igazgató, Szentágothai János olyan kiemelkedő személyiség volt, hogy nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy az ő intézetébe kerülhetek” – idézi fel. A kezdeti „küzdelmek” után olyan mértékben beilleszkedett, hogy több mint negyven éve itt dolgozik, három éves angliai, és rövidebb USA-beli ill. németországi tanulmányutakat leszámítva.
2004-ben nevezték ki az intézet igazgatójává, dr. Réthelyi Miklóstól vette át a tanszéket. Dr. Csillag András az mondja, az intézet élén eltöltött évtized során az egyik legnagyobb kihívást az idős és nagyon tapasztalt oktatók megtartása, valamint a fiatalok bevonzása jelentette. A korábbi tendenciákkal ellentétben ma már ebben a szakmában is több a nő, számukra a családbarát munkakörülményekkel, esetleges félállással próbálta vonzóvá tenni az intézetet.
A szakemberhiány enyhítése érdekében emellett ráerősített arra a már korábban elindult kezdeményezésre is, mely szerint az orvosok mellett biológusok és zoológusok is dolgozhatnak és oktathatnak is az intézetben.
Az eredmények között említi a tetőtérben létrehozott, TV képernyőkkel felszerelt új bonctermet, mely 21. századi atmoszférát teremtett, és lehetővé tette a „Képalkotó eljárások anatómiai alapjai” tantárgy elindítását is, mely – ahogy a leköszönt igazgató fogalmaz – mindig is szívügye volt. Mindeközben törekedett az intézet állagának, korhű állapotának megőrzésére. Ez utóbbi olyannyira sikerült, hogy Einstein-korabeli történelmi filmet is forgattak itt.
A hallgatók az anatómia tantárgyat két évig tanulják magas óraszámban. Hetente 1400 hallgató fordul meg az intézetben, talán az anatómusoknak van a legszorosabb kapcsolatuk a hallgatókkal – mondja dr. Csillag András, hozzátéve, hogy éppen ezért komoly kihívás az itt dolgozók számára az oktatás és a kutatás, a tudományos előmenetel összeegyeztetése.
Az anatómia területén nemzetközi szinten aktuális kérdés a mesterséges modellekkel és a virtuális technológiával való oktatás. Ezzel kapcsolatban dr. Csillag András azt vallja, haladni kell a technológiai fejlődéssel, de az eredeti preparátumokon folytatott munka nem elhagyható. Ami pedig mindennél fontosabb, az a motivált hallgató és a motivált oktató. „Oktatóként mindig az volt a célom, hogy azért figyeljenek a hallgatók, mert lekötöm az érdeklődésüket, ne pedig azért mert félnek tőlem” – hangsúlyozza.
Kutatómunkájában dr. Csillag András hosszú idő óta az agy kéreg alatti struktúráját, a törzsdúcokat vizsgálja, különös tekintettel a döntéshozatali mechanizmussal összefüggő területekre, és – ahogy fogalmaz – nagy szeretettel foglalkozik mostanában az aszpartáttal mint neurotranszmitterrel és potenciális szignál- illetve modulátor aminosavval, melyben nagyon komoly fantáziát lát.
Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetet megbízott igazgatóként július 1-je óta dr. Gerber Gábor vezeti.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
