Paradigmaváltás történt az elmúlt évtizedekben a tudományos információk terén, hiszen míg korábban mindent a könyvekből tudhattunk meg, mára a legújabb felfedezésekről akár néhány órán belül a világ bármely pontján tudomást szerezhetünk – mutatott rá az Informatio Scientifica – Informatio Medicata megnyitóján dr. Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora. A rendezvényt 11. alkalommal rendezte meg a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma és a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége. A háromnapos konferencián dr. Vasas Lívia, a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtárának korábbi igazgatója, a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket. 

RS22930_KA-20140925-IMG_0544-informatio-medicata-konferencia-scrA könyv ma egyre kevésbé információforrás, sokkal inkább a szórakozás eszköze – mondta dr. Szél Ágoston, hozzátéve, hogy a tudományos információk változékonysága nem is mindig teszi lehetővé, hogy egy könyv megjelenését meg lehessen várni. A rektor úgy fogalmazott, a könyv iránti tiszteletét Leonardo da Vinci szavaival lehetne leginkább kifejezni: „csak eszednek és lelkednek olvasás útján nyert kincse jelenti az igazi gazdagságot, mert ez nem vész el és nem hagy el soha.”

Dr. Csermely Péter, az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet egyetemi tanára nyitó előadásában a hálózatok dinamikáját mutatta be, valamint azt a kérdést járta körül, hogy a hálózatok miként alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Munkacsoportjával egyebek mellett arra volt kíváncsi, mit tesznek a hálózatok egy felmerülő válság esetén. Példaként említette, hogy az élesztő sejt fehérje-fehérje kölcsönhatási hálózatait vizsgálva kimutatták: amikor az élesztő sejt stresszt él át, a fehérjék egymással jobban összetartó csoportokat, fehérjekomplexeket fejlesztenek ki. Mint kifejtette, sok olyan fehérje van, ami stresszhelyzetben a különböző csoportok között új hidakat is kialakít, ez pedig olyan tanulság, amit mi emberek is megszívlelhetnénk. „Amikor ugyanis bajba kerülünk, nem begubózni kell, hanem kitágítani a látókörünket és kapcsolatokat keresni azokkal az emberekkel, akikkel addig soha nem érintkeztünk. Tőlük jöhet ugyanis új információ, érdekes megoldás a felmerült problémára” – hangsúlyozta a kutató.

RS22934_KA-20140925-IMG_0564-informatio-medicata-konferencia-scrDr. Csermely Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a széles körű kapcsolatrendszer kiépítéséhez a pozitív önértékelés elengedhetetlen, hiszen hidakat csak pozitív üzenetek terjesztésével lehet képezni. „Jó hír viszont, hogy ez egy önerősítő folyamat, hiszen ha pozitív üzeneteket terjesztünk, felénk is azok érkeznek, ennek köszönhetően pedig nő a pozitív önértékelésünk” – mondta. Az előadásból kiderült: a hálózatépítés egyik legfontosabb stratégiája az újdonságkeresés, a nyitottság, ez ugyanis a döntések meghozatalában is segít. Dr. Csermely Péter a hálózatépítés másik stratégiájáról, a biztonságkeresésről is szólt, aminek során egy szűk, zárt kört építünk fel a meglévő kapcsolatainkból. A megváltozott helyzethez való alkalmazkodás titka a két stratégia együttes használata – összegzett az előadó.

RS22943_KA-20140926-IMG_2101-informatio-medicata-kongresszus-scrA konferencia második napját dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte, hogy az információs technológia egyre nagyobb szerepet játszik a felsőoktatásban és az orvoslásban. „Ez egy rendkívül aktuális téma, hiszen lépést kell tartani a világgal, láttatni kell a kutatóink publikációit, cél pedig, hogy eredményeik minél több helyre eljussanak” – fogalmazott a rektorhelyettes. Hozzátette: az információs technológia az egyetemek számára rendkívül fontos, stratégiai jelentőségű eszköz, amely az intézmények tudományos tevékenységének nemzetközi megítélését is pozitívan befolyásolja. Dr. Molnár Mária Judit eredményként értékelte, hogy a hazai nagy egyetemek ugyanazt az – egyre több kutató adatait tartalmazó – adatbázist használják.

Mint arra Szluka Péter, a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár főigazgatója a Informatio Scientifica – Informatio Medicata háromnapos rendezvény programfüzetében rámutatott, idén az Open Access-Open Science volt a fő témakör, melyet a kiadók, a szolgáltatók, a könyvtárosok és a felhasználók szemszögéből mutattak be a Balassi Intézetben. A szakmai előadásokon és a workshopokon több mint négyszázan vettek részt, akik a kiállításokon személyesen is találkozhattak a hazai és külföldi kiadók, illetve tartalomszolgáltatók képviselőivel. A konferencia célja, hogy lehetőséget biztosítson a felsőoktatásban dolgozó egyetemi könyvtárosoknak, kutatómunkát végzőknek a könyvtári, kutatói kérdések megvitatására, különböző innovációk megismerésére és a szakmai tapasztalatcserére. 

Mozer Mária

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.