A Kórélettani Intézet a Semmelweis Egyetem sereghajtójából az egyik legtöbbet publikálóvá vált az elmúlt években, miközben munkatársai több állami és egyetemi elismerést kaptak, mint az elmúlt negyed évszázadban összesen – értékelte az elmúlt időszakot dr. Rosivall László. Az intézet vezetéséről leköszönő igazgató szerint a magas szintű kutatómunka, valamint a kiterjedt hazai és nemzetközi együttműködés nélkülözhetetlen feltételei az eredményes oktatásnak, a tehetségek kibontakozásának, illetve a jó ötletek megvalósításának.
„Az egyetem olyan, mint egy vár, amelynek ereje a bástyákon, vagyis az intézeteken múlik” – vallja dr. Rosivall László, akinek meggyőződése, hogy a Kórélettani Intézet „kiemelten erős bástya”. Mint mondja, éppen harminc éve vezeti az intézet Nephrológiai Kutató Laboratóriumát, mely ma már a Semmelweis Egyetem Nemzetközi Nephrológia Kutató és Képző Központjaként működik. Európában elsőként indította el a pszichonefrológiai ambulanciát és több intézet együttműködésével e terület kiterjedt kutatásait. Mint hangsúlyozza: nagy energiákat fektet a betegek oktatásába is, előadásokat és fórumokat tart, valamint aktívan részt vesz a legmodernebb kézikönyvek lefordításában, melyeket igyekszik minél több beteghez ingyen eljuttatni.
Dr. Rosivall László vezetése alatt továbbfejlesztették az intézeti weblapon elérhető oktatási anyagok tartalmát és felhasználhatóságát. A magyar és angol nyelvű előadások ábrái így már előzetesen felkerülnek a hálózatra, hogy a hallgatók előre felkészülve jobban hasznosíthassák a hallottakat. A mintabeteg program keretén belül pedig egy-egy típusos klinikai eset kerül „kórélettani boncolásra” – fejti ki a leköszönő igazgató, hozzátéve, hogy ennek segítségével a betegség kifejlődésének és következményeinek laboratóriumi, hematológiai és EKG-n látható jellegzetességei, illetve változásai is nyomon követhetők.
dr. Rosivall László az intézet vezetése mellett is folytatta kutatói, PhD-oktató, illetve program- és témavezetői tevékenységét. Emellett közel húsz, többségében nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, kettőnek társszerkesztője is, ezeket a tisztségeket továbbra is ellátja.
Mint fogalmaz, büszke arra, hogy a Magyar Vese-Alapítvány, valamint az elsőként akkreditált nephrologai PhD-program segítségével a hazai és a regionális nephrologia újjáélesztésben jelentős szerepet vállalt. „Az évtizedekig tartó mélyrepülés után ma Budapest, illetve Magyarország ismét nemzetközileg elismert vezető nephrológiai központ, és ez részben az intézet kiterjedt hazai és nemzetközi együttműködéseinek is köszönhető” – teszi hozzá, hangsúlyozva, hogy az általa indított angol nyelvű egyhetes posztgraduális továbbképzés, a Budapest Nephrology School immár 21. éve működik sikeresen.
Dr. Rosivall László mindig is fontosnak tartotta a vesebetegek megfelelő tájékoztatását, valamint a megelőzést. Ezt a célt szolgálta a kezdeményezésére a Vese Alapítványok Nemzetközi Szövetsége által kiadott Budapest Deklaráció, illetve a Vese Világnapja is. Igazgatói ideje alatt ellátta számos nemzetközi társaság, így a Nephrologiai és a Kórélettani Társaság vezetőségi és pénztárosi feladatait is. 2012-ben a Lengyel Nephrologai Társaság tiszteletbeli tagjává választotta, a magyar állam Széchenyi-díjjal tüntette ki, 2014-ben pedig az iráni elnöktől Khwarizmi díjat vehetett át.
A leköszönő igazgató kiemelte újító kezdeményezését, a cigány orvosképzési programot, melynek eredményeként ma 14 halmozottan hátrányos helyzetű cigány fiatal tanul a Semmelweis Egyetemen. A programhoz José Manuel Barroso írásban gratulált, Ferenc pápa pedig áldását küldte – számolt be dr. Rosivall László.
Szintén az intézet élén elöltött időszakában indította el az orvosi jelbeszéd oktatását a siketek esélyegyenlőségének, illetve az orvostanhallgatók kommunikációs készségének javítására. A kurzust, amely 2012-ben Európai Nyelvi díjat is nyert, eddig több mint ötszáz hallgató végezte el sikeresen.
A leköszönő igazgató figyelt fel a Semmelweis serlegbeszédek mára már feledésbe merült intézményére is: az 1906-ban készített serlegnek mára csak a rajza maradt fenn. Mint arról beszámol, Semmelweis Ignác halálának 150. évfordulója alkalmából kezdte elkészíttetni ennek másolatát az egyetem rektorainak támogatásával. Mint mondja, az egyetemhez méltó műalkotás adományozásával az intézmény iránti elkötelezettségét és háláját szeretné kifejezni, egyúttal reméli, hogy a zászló és a jogar mellett a Semmelweis-kehely is az egyetem jelképévé válhat.
Dr. Rosivall László jövőbeli tervei közé tartozik az is, hogy a Nagyvárad téri Elméleti Tömb legyen „Budapest Eiffel-tornya”. Szerinte ez a főváros legkifizetődőbb beruházása lenne, hiszen mindenki kíváncsi arra, milyen kilátás nyílik a város legmagasabb épületéből. „Amíg Budapestnek nincs kilátója, addig igazi kilátása sincsen” – fogalmaz.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
