A Farmakognóziai Intézet új igazgatója fiatal kora ellenére ragaszkodik az intézet százéves hagyományaihoz, ám konkrét tervei között számos újítás is szerepel. Dr. Béni Szabolcs azt mondja, a kinevezés csak erősíti eddigi prioritásait: az oktatás és kutatás egységének megteremtését, illetve azok minél magasabb szintre emelését.
„Igazgatói kinevezésem előtt néhány nappal ünnepelte a Farmakognóziai Intézet százéves jubileumát, tehát egy nagy múltú, számos értékkel bíró intézmény vezetői feladatait vehettem át. Jó néhány olyan tradicionális kutatólaborunk, műszerünk és vizsgálómódszerünk van, amiket mindenképp meg kell őrizni. Unikális egyebek mellett a növényi biotechnológia laborunk is” – hangsúlyozza dr. Béni Szabolcs. Egyúttal arról is tájékoztat, mi szorul változtatásra: intézetünk korfája homokóraszerű, sajnos hiányzik a derékhad. Ennek megoldásához elsősorban idő kell, de szükségünk van arra is, hogy megteremtsük az idősebb korosztály kapcsolatrendszere, oktatási tapasztalata és tudományos munkája, illetve a fiatalok dinamikája közti egyensúlyt – fogalmaz. Dr. Béni Szabolcs szerint sok gyógyszerészhallgató érdeklődik a tárgy iránt, vállalja a diákkörös munkát, ám a diploma megszerzése után már kevesebben választják itt a doktoranduszképzést. „Célunk tehát, hogy az intézetet vonzóvá tegyük, hiszen azokra a fiatalokra építhetjük a jövőt, akik nálunk sajátítják el a tudományos oktató- és kutatómunkát” – mondja.
Az új igazgató első teendői legfőképpen szervezési feladatok, hivatalba lépése óta ugyanis átalakítási munkálatok zajlanak az intézetben. Terve, hogy vezetői feladatai mellett folytatja oktatási és tudományos tevékenységét, de a Farmakognóziai Intézet oktatói munkájába is bekapcsolódik. A korábbi években az elsős gyógyszerészek ELTE-n folyó magyar, angol és német nyelvű kémia oktatásában vett részt laborvezetőként és előadóként, ezt ezentúl is vállalja. „Az elsőéves általános kémia a gyógyszerészi tanulmányok egészére kiható kulcsfontosságú tárgy: itt dől el, hogy ki rendelkezik elegendő alapismerettel, és kinek nem megfelelő a felkészültsége” – mutat rá.
Dr. Béni Szabolcs kutatói tevékenységét egyelőre két helyszínen látja majd el, hiszen aktuális pályázatát még a Gyógyszerészi Kémiai Intézetben nyújtotta be, így PhD-hallgatóival továbbra is ott végzi az anyatej oligoszacharidok analitikai jellemzését, de a diákkörös hallgatók munkáját már a Farmakognóziai Intézetben irányítja. „A farmakognózia a fűben, fában orvosság ősi elv alapján lehetővé teszi a természetes eredetű, így általában kevesebb mellékhatást kiváltó hatóanyagok megtalálását, majd esetleges félszintetikus átalakítását, vagyis az egyik legkecsegtetőbb originális gyógyszerkutatást. Emellett kicsiben a patikai gyógyszerész-beteg kapcsolatokban a népgyógyászati eredetű, kevés kockázattal járó gyógynövények személyre szabott alkalmazását is elősegíti” – emeli ki.
Dr. Béni Szabolcs igazgatói kinevezését rendkívül fiatalon vehette át. Úgy véli, a sikerhez a szerencse nélkülözhetetlen ugyanúgy, ahogy a kutatásban is nagy szerepet játszik. „Sokat számít, hogy már harmadéves hallgatóként bekapcsolódhattam a tudományos munkába, dr. Noszál Bélának, egykori témavezetőmnek köszönhetően pedig évekig az Egyesült Államok egyik legkiválóbb bioanalitikai laboratóriumában kutathattam. Ez nem csak tapasztalati és tudománymetriai mutatók terén jelentett nagy előrelépést, a világlátásomon is változtatott, sőt ahhoz is hozzásegített, 
hogy hazatérve önálló kutatócsoportot alakíthattam” – idézi fel a kezdeteket, hozzátéve, hogy az eredményességhez elengedhetetlen a gyógyszerészi precizitás és az alapos munka, amit szintén oktatóinak köszönhetően sajátított el. A banalitásban nem hiszek, a tudományos munka és a kapcsolatok építése nélkül ugyanis a szerencsés véletlenek sem jönnek csak úgy szembe – vallja dr. Béni Szabolcs.
Mozer Mária
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
