A 2013 decemberében Miskolcon a Divízió II/A csoportban világbajnoki aranyérmet szerző U–20-as és a 2014 áprilisában Divízió I/B csoportban szintén világbajnokságot nyert U–18-as férfi jégkorong válogatott felkészítésében is részt vett dr. Tóth László, a SE Testnevelési és Sporttudományi Kar egyetemi docense. Mint elmondta: 2013. szeptember elején kérte fel a Magyar Jégkorong Szövetség az U–20-as férfi jégkorong válogatott sportpszichológiai felkészítésére. „A korábbi világbajnokságokon mindig egy hajszálon múlott a siker és most úgy döntött a szövetségi kapitány, hogy a mentális felkészítéshez sportpszichológusi segítséget vesznek igénybe. Nagy volt a tét, hiszen hazai pályán, Miskolcon kellett kivívni a feljutást a Divízió II/A csoportból. Az U–20 sikere után már nem volt kérdés a sportpszichológiai munka folytatása az U–18-as válogatott mellett” – fogalmazott.
Dr. Tóth László tíz éve kutatja a jégkorongozók pszichés tulajdonságait és hat éve foglalkozik egyéni felkészítésükkel. Szerinte a felkészítést mindig alapos tájékozódás előzi meg: a sportág ismerete, a motoros és pszichés készségek fejlesztési sajátosságainak figyelembe vétele nagyban segítik a felkészülési terv összeállítását. „A sportpszichológus viszonylag ritkán találkozik a válogatott csapatokkal, ezért a közös munkának jól tervezettnek és hatásosnak kell lennie” – mondta dr. Tóth László. A felkészítést a válogatott mellett dolgozó edzők és a szövetségi kapitány interjújával érdemes kezdeni – számolt be a docens, hozzátéve, hogy a beszélgetések során tisztázott célok és elvárások a későbbiekben meghatározzák a kulcsterületeket, melyek a felkészítés vázát képezik. Az edzőkkel való beszélgetések során könnyebben kialakul a bizalom, a másik szakterületét és kompetenciáit ismerve pedig kölcsönösen inspiráljuk egymást – vallja dr. Tóth László, aki szerint ezt az is bizonyítja, hogy sok esetben kikérik a véleményét, illetve megfogadják a tanácsait.
Mivel az edzők ismerik igazán a játékosokat, a bizalom elnyerése, a későbbi terápiás szövetség kiépítése az edzői konzultációkkal kezdődik, majd ezen a bizalmi kapcsolaton keresztül épül ki egy hasonló, de más keretek között működő kapcsolat. A pszichológiai felkészítés így, az edző bevonásával igazi csapatmunka – magyarázta a docens. A tudományos munka ott jelenik meg a felkészítésben, amikor a bizalom kiépítése után a munkát neuropszichológiai és pszichometriai vizsgálatokkal folytatják, melynek adatait tudományos kritériumok mellett elemzik és a következő találkozáskor visszajeleznek a játékosoknak a fejlesztendő területekről. A vizsgálat a felkészülés érzékeny területe: ahhoz, hogy objektív legyen, a tesztfelvételt pszichoedukációval elő kell készíteni, még a bizalmi kapcsolat kiépítését megelőzően. „A pszichológiai vizsgálatok és az interjúk alapján egyéni felkészülési tervet dolgozok ki a pszichológiai munkát elfogadó játékosok számára. A 4-6 hónapos felkészülési időszakban lehetőség van az eredmények folyamatos monitorozására, a változás nyomon követésére. Ebben a fázisban még nem probléma, ha valaki nem áll be a sorba” – fejtette ki dr. Tóth László.
Vannak játékosok, akiknek nincs szükségük pszichológiai felkészítésre, vagy más pszichológusokkal dolgoznak. Az utolsó fázisban, a csapatkohézió kialakításakor, több oldalról közelítve, progresszív módszerekkel próbálják növelni az elköteleződést. Itt a játékos megérti: egyéni céljait csak akkor érheti el, ha a mérkőzések idejére a csapatérdeket a személyes érdekei elé tudja helyezni. Dr. Tóth László tapasztalatai szerint ez az alárendelődés nagyfokú önszabályozási készséget és fegyelmet igényel. A szakember a terápiás módszerek kiválasztásánál a gyors megoldásokra törekszik. Ilyen egyebek mellett a metakognitív terápia, ami az egyén saját kognitív folyamataival kapcsolatos hiedelmek megváltoztatására irányul, valamint a mindfulness módszer, mely a buddhista meditáció alapján a jelen állapot minél tudatosabb megélését segíti elő. A pszichés állapot szabályozását segítő gyakorlatok elsajátítását is érdemes utánpótláskorban elkezdeni, ideális esetben ezek később az edzés, illetve a felkészítés részévé válnak, ezzel is segítve a játékosok és a csapat fejlődését – fogalmazott dr. Tóth László.
Az interjú megjelent a Semmelweis Egyetem Újságban is
Urbán Beatrice
