Megvannak az első eredményei annak a munkahelyi stressz felmérésnek, amit a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportja indított 2013. május 1-jén. Az online kérdőívet (www.munkahelyistresszkerdoiv.hu) több mint 13 000, 18-70 év közötti magyar munkavállaló töltötte ki önkéntesen.
„Megkezdtük az adatok több szintű feldolgozását, meghatároztuk a kitöltők egyelőre nem súlyozott országos és iparági átlagértékeit” – mondta el dr. Stauder Adrienne kutatásvezető a 2014 május 14-én megrendezett „Pszichoszociális Kockázatértékelés” szakmai rendezvényen.
A felmérés eddigi eredményeiből kiderült , hogy a COPSOQ II kérdőív nullától százig terjedő skálái alapján a magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó (63), mint a mennyiségi elvárás (47) okoz magas stresszterhelést. „Jelentős stressz tényező még az alacsony kontroll (37) és az igazságosság és a tisztelet alacsony mértéke (41). Komoly probléma továbbá a szekálás, melyről a résztvevők mintegy 40%-a számolt be” – hangsúlyozta Nistor Katalin pszichológus, PhD-hallgató. Azok a munkavállalók, akik rendszeresen ki vannak téve szekálásnak, jóval magasabb stressz szintről, gyakoribb munka-család konfliktusról és alacsonyabb elégedettségről számoltak be. A szexuális zaklatás a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatában fordult elő legnagyobb arányban, minden 5. kitöltő valamilyen rendszerességgel elszenvedi. Az erőszakkal való fenyegetésről az egészségügy, szociális ellátás (24), a személyszállítás (21) és a védelem (21) területén dolgozók számoltak be a leggyakrabban.
A felmérésből az is kiderült, az országos átlagnál (43) jóval nagyobb mértékben veszélyezteti a munkakörrel járó érzelmi megterhelés az oktatás (67), valamint az egészségügyi és szociális ellátás (69) területén dolgozókat. Amiből pedig erőt meríthetnek a dolgozók, az a munkakör egyértelműsége (71), a munka értelmessége (68), és a jó munkahelyi közösség (70).
Foglalkozási ágazatok tekintetében a munkahelyi stressz terhelés a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatban volt a legjelentősebb, ezt követi a kereskedelem, gépjárműjavítás, ingatlan ügyek ágazat, és a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat.
A nemi különbségek tekintetében kiderült, hogy a magyar nők összességében nagyobb stresszről számoltak be, mint a férfiak, a kiégés, az alvászavarok, a munka és a család közötti konfliktus is nagyobb problémát jelentett a nők számára és a munkahelyükkel is elégedetlenebbek, mint a férfiak. A nők gyakrabban számolnak be szekálásról, szexuális zaklatásról és fizikai erőszakról, az erőszakkal való fenyegetés pedig a férfiak körében volt gyakoribb.
A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy a magasabb iskolai végzettség, valamint a szakképzettség is egyfajta védőfaktor lehet a stresszel szemben. Beosztásunk szintén jelentősen befolyásolhatja munkahelyi stressz szintünket.
Nemzetközi összehasonlításban Magyarország elég rosszul szerepel, pl. a munka értelmességében (67), a vezetés minőségében (49) és a munkahelyi elégedettségben (53) Magyarország érte el a legalacsonyabb pontszámot.
A munkahelyi stresszről, munkavállalói és munkáltatói stresszkezelési lehetőségekről és a pszichoszociális kockázatértékelésről bővebb információk olvashatók a Munkahelyi Stressz Információs Oldalon a www.munkahelyistresszinfo.hu címen.
Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi Stressz Kutatócsoport (dr. Stauder Adrienne, Zakor Tünde, Nistor Katalin)
