Egy tanítványok és pályatársak írásait tartalmazó tanulmánykötet, a Pro Nonagesimo könyvbemutatójával köszöntötték születésnapja alkalmából a 90 éves dr. Schultheisz Emil professzort a Semmelweis Szalonban. Dr. Szél Ágoston rektor az ünnepelt köszöntése során kiemelte: egy egyetem életében a legértékesebb a tanárainak munkássága, az ő érdemeik, valamint a tanárok tanítványai, követői. A legszebb folyamat a mesterek és tanítványok egymást követő sora, amikor a tanítványokból új mesterek válnak. Közülük is kiemelkedik dr. Schultheisz Emil professzor, aki a mesterek mesterévé vált, és polihisztorként mutatott példát orvosi, kórházigazgatói, orvostörténészi, miniszteri és tanári munkájával egyaránt.
A rektor felidézte a professzor emeritus azon gondolatát, hogy az orvoslás egyben művészet is, és hogy a beteggel a technikai fejlődés és a tudomány nagyléptékű előrehaladása mellett, illetve az orvosi szakma minden nehézsége ellenére is emberként kell tudni foglalkozni, embernek kell tudni maradni.
Dr. Sótonyi Péter professzor a Magyar Orvostörténelmi Társaság köszöntőlevelét olvasta fel. A levél felidézte dr. Schultheisz Emil professzor orvostörténeti munkásságát, kiemelve kutatásait a későközépkor, a humanizmus, valamint a felvilágosodás korának orvostudomány-történetéről, a magyar és latin nyelvű orvosi irodalom köréből, valamint a nagyszombati egyetem tankönyv-szakirodalmáról. Megemlítette, hogy hazai és nemzetközi szinten is nagy elismerés övezte tanulmányait, amelyek nemzetközi tudományos folyóiratokban jelentek meg. Nagy tekintélyű nemzetközi orvostörténeti társaságok, folyóiratok szerkesztőbizottságai és egyetemek választották tagjukká. Hangsúlyozta a tudós professzor hitelességre, tárgyilagosságra való törekvését, és hogy ars poétikája „a történelem tanít, a múlt kötelez”.
Dr. Kapronczay Károly, a Magyar Orvostörténelmi Társaság főtitkára egy új orvos nemzedék szellemi motorjának nevezte az ünnepeltet, aki a hatvanas évek végétől átalakította az orvostörténet kutatásának szellemét, szervezetét, és minisztersége alatt erre kiépült egy megfelelő infrastruktúra is. Több személyes élményét felidézte, és úgy vélte, hogy Schultheisz Emil professzorra nem csak hogy érdemes volt odafigyelni, hanem nem lehetett nem odafigyelni.
Dr. Cseh Károly, a Népegészségtani Intézet igazgatója ismertette, hogy Schultheisz Emil professzor 1985-tól 2003-ig vezette az intézet jogelődjét, és hatására sok munkatársa mélyedt el az orvostörténetben. Bemutatta a Kaleidoscope on-line művelődési, tudományos és orvostörténeti folyóiratot, és ígérte, hogy folytatni fogják a professzor által megkezdett munkát.
Dr. Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója elmondta, hogy bölcsészként került a múzeumhoz, amelyben megragadta őt az ott folyó kutatómunka interdiszciplináris jellege, valamint az uralkodó aktív és egyben gondolkodó szemlélet.
Dr. Vizi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnökének köszöntését távollétében dr. Kapronczay Károly olvasta fel. Az egykori elnök méltatta az ünnepelt latinos műveltségét, szabad gondolkozását, és úgy fogalmazott, hogy boldog és igaz embert ismert meg benne.
Dr. Schultheisz Emil professzor mindenkinek megköszönte a laudációkat, és külön megköszönte a kórházi, intézeti, múzeumi, minisztériumi, egyetemi munkatársainak az életen át szóló segítséget. Véleménye szerint az ő szakmai tudásuk, munkájuk segítette a magyar egészségügyet. Egy zenekari hasonlattal a közös munka érdemeiről beszélt.
A professzor köszönetet mondott az emlékünnepségre kiadott tanulmánykötet szerzőinek, a szerkesztőknek, valamint a kiadónak. A Pro Nonagesimo kötetben a professzor 23 tanítványa és pályatársa tiszteleg saját művével a kiváló tudós előtt.
S. Z.
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
