Az idei év első Kutatói Szalonja rendhagyó módon inkább az innovációpolitikával foglalkozott, a mostani második rendezvényen azonban már valódi kutatási projektek mutatkoznak be – köszöntette a vendégeket dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes. Mint kiemelte, egy nagyon gyorsan fejlődő terület, a hematológia áll a márciusi Kutatói Szalon középpontjában – ma már 90 különböző betegséget tudunk megkülönböztetni ezen a területen, míg hatvan éve csak a vér betegségéről beszéltek, illetve ötven éve még csupán a limfóma és a leukémia volt ismert.
Az est házigazdája dr. Fekete György (II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika) volt, akinek kérésére a két meghívott előadó a tudományos előadás mellett annak történetét is felvillantotta, miként jutottak odáig, hogy nemzetközileg elismert kutatók és oktatók legyenek.
Az első előadó, dr. Masszi Tamás (III. Sz. Belgyógyászati Klinika), az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese elmondta: szülei orvosok voltak, így már kisgyermek korában sem volt kérdéses számára, hogy ő is ezt választja hivatásául, bár majdnem csellista is lett – országos csellóversenyt nyert korábban.
Dr. Masszi Tamás számos tudomány társaság vezetőségi tagja, az európai őssejt transzplantációs társaság oktatási tagozatának vezetője, számos vonalon foglalkozik az őssejt kutatással és a hematológiával. „Utazás a heveny myeloid leukémia körül” címmel tartott előadást, amelyben a diagnosztikáról és a terápiáról is szót ejtett. Mint hangsúlyozta, ha az AML-ről beszélünk, az őssejtektől kell kiindulni, e betegségnél az őssejtek differenciálódása nem zajlik jól, viszont az osztódás nagyon intenzív. Az elmúlt harminc évben részben a betegség diagnosztikája terén „teljesen felfordult a világ”, molekuláris forradalom ment végbe. A korábbi 2 százalékos gyógyulási arány jelenleg transzplantáció nélkül akár 30 százalékos, de transzplantációval akár 50-60 százalékos is lehet.
A Kutatói Szalon második előadója dr. Matolcsy András, az I. Sz. Patológiai és Rákkutató Intézet igazgatója volt, aki elmondta, kaposvári többgenerációs értelmiségi családba született, édesapja gyógyszerész volt, de a felmenők között több orvos és gyógyszerész is volt. Mint elmesélte, meghatározó volt számára gyermekkorában a Balaton és a Balatonfenyvesen található ősi családi kúria. Tanítómestere dr. Kerényi Gábor volt, a pécsi nagy hematológiai centrum kialakítója, ő „tette erre a pályára”.
Dr. Matolcsy András „A lymphoma transzformáció és progresszió molekuláris alapjai” címmel tartott előadást. Mint elmondta, mai tudományát New York-ban, a Columbia Egyetemen alapozta meg, kezdetben ösztöndíjasként. Itt kezdett foglalkozni a limfóma transzformációval, amellyel kapcsolatban kiemelte, vannak ún. mérsékelt, alacsony malignitású betegségek, melyek hosszú lefolyásúak, de hirtelen „megbolondul” a betegség, s transzformálódik diffúz nagy B sejtes limfómává. Ez a transzformáció a leggyakoribb a krónikus limfocitás leukémiában és a follikuláris limfómában. Kutatásaikban az ezekkel kapcsolatos összefüggéseket vizsgálták, s azt, mi játszik szerepet a transzformációban. Szólt arról is, hogy egy tanítványa, munkatársa dr. Bödör Csaba kikerült Londonba, ő a follikuláris limfóma transzformációkkal teljes genom szekvenálást végzett, folytatva a megkezdett munkát. DP
Fotók: AtteKovács
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
