A Semmelweis Egyetemről nemcsak sportolók, hanem szakemberek is részt vettek a londoni olimpián, akik a munkájukkal közvetlenül is hozzájárultak a magyar csapat sikereihez.
Dr. Lénárt Ágota, a Pszichológia Tanszék vezetője fogta össze a sportpszichológusok csapatát, akik az olimpiai csapatot segítették a felkészülés és a versenyek ideje alatt. A tanszékvezető a 2000-ben, Sydney-ben megrendezett olimpiai játékok óta látja el ezt a feladatot a magyar olimpiai csapat mellett és megalapítója a TF-en működő sportpszichológus felsőfokú szakirányú továbbképzési programnak, amely Magyarországon az egyetlen ilyen képzés.
Kovácshegyi Ferenc, a TF Úszás s Vízi Sportok Tanszék mestertanára Gyurta Dániel erőnléti edzőjeként dolgozik már hosszú évek óta. A sportoló 200 méteres mellúszásban világcsúccsal szerzett aranyérmet.
Dr. Komka Zsolt, a TF Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék Terheléses Labor vezetője a kajak-kenu válogatott keretorvosa.
Dr. Csende Zsolt egyetemi docens – a Biomechanika, Kineziológia és Informatika Tanszék vezetője – szakmai tanácsai és edzéselemzése is hozzájárult ahhoz, hogy Szilágyi Áron kardvívó, Kovács Katalin és Kozák Danuta kajakozók arany, Marosi Ádám öttusázó pedig bronzérmet szerzett.
Mocsai Lajos egyetemi docens a kézilabda válogatott szövetségi kapitánya a magyar csapat 4. helyezésével a férfi szakágban kiemelkedő eredményt ért el. (A mesteredző korábban a női válogatottat irányította, akik ezüstérmesek lettek a sydney-i olimpián.)
Kalmár Zsuzsanna, a TF Torna, RG, Tánc és Aerobik Tanszék egyetemi docense a női torna versenyein versenybíróként működött közre. Az olimpián csak első- és másodosztályú nemzetközi minősítéssel rendelkező bírók pontozhatnak. Egy bírót négyévente minősíthetnek feljebb, ha a nemzetközi bírói tanfolyamon nagyon jó eredménnyel vizsgázik. Ma Magyarországon Kalmár Zsuzsa az egyetlen olyan, női tornász pontozóbíró, aki megkapta a másodosztályú minősítést, így olyan szűk körű klubba került be, amelynek a világon mindössze negyvennégy tagja van.
Dr. Gyimes Zsoltnak, az Atlétikai Tanszék egyetemi docensének versenyzője Kazi Tamás az atlétikai versenyben 800 méteren, dr. Vágó Bélának, az Atlétikai Tanszék egyetemi docensének versenyzője Szabó Attila pedig a tízpróbában képviselte Magyarországot.
A sportolói sikerek mögött álló szakemberek közül az edzők szerepe meghatározó jelentőségű. Hazánkban 1960-ban a világon az elsők között alapították meg felsőfokon különálló szakként az edzőképzést. Korábban a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolán, majd Testnevelési Főiskolán végzett testnevelő tanárok továbbképzésével oldották meg az edzők felsőfokú képzését. Szakedzőként jelenleg is csak a Semmelweis Egyetem TF Karán lehet diplomázni.Mivel az úgynevezett Képesítési rendelet a magyar sportban a válogatott sportolók felkészítését végző edzők foglalkoztatását felsőfokú edzői diplomához köti, kijelenthető, hogy a jogszabályi előírások betartása esetén TF-es munka áll a háttérben. A rendszerváltásig a középfokú edzőképzés rendszere is egy szakmai irányítás alatt állt, és országszerte TF kihelyezett központok működtek. Hivatalos kimutatás hiányában számokkal nem rendelkezik a sportágazat és a TF, de a fentiekből következik, hogy közvetve és közvetlenül is sokat tett a Semmelweis Egyetem, a TF mindenkori szakembergárdája a 486 magyar olimpiai érmes sikeréért.
A Magyar Olimpiai Bizottság 2002-ben intézményesítette a sportolókat támogató rendszert, melynek segítségével az olimpikonok és a Héraklész tehetséggondozó program sportolói a versenyzéssel párhuzamosan készülhetnek szakmai pályafutásukra. A MOB Olimpiai Életút Program irodájának a TF ad otthont, vezetője a jogelőd Magyar Testnevelési Egyetem korábbi rektora, Istvánfi Csaba emeritus professzor.
Kozsla Tibor
T-Sz.Sz.
