Nemzeti ünnepünk 164. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a résztvevőket dr. Szél Ágoston általános rektorhelyettes köszöntötte a Nagyvárad téri Elméleti Tömb dísztermében. Beszédében felhívta a figyelmet a nemzeti ünnepünk tavaszköszöntő mivoltára is, mely nem csupán a nemzet, de a természet ébredésének ünnepe is. Ünnep egyben azért is, mert számos egyetemi dolgozó részesül különböző kitüntetésben, rektori, dékáni és főigazgatói dicséretben.
A rektorhelyettes beszélt a felsőoktatás törvényi változásairól, és a hallgatói keretszámok csökkenéséről is. Utóbbival kapcsolatban úgy vélekedett: a Semmelweis Egyetem szerencsés helyzetben van, mivel több lett az ösztöndíjas hely.
A megemlékezés ünnepi beszédét dr. Ferdinandy Péter, a SE Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója tartotta. Úgy vélte, a politikai korrektség nevében már-már nem merjük kimondani március 15-e üzeneteit a mindennapjainkban, mely nem csupán minden évben az évforduló napján kell eszünkbe jusson, hanem a hétköznapok részévé kell váljon. De miért is vált kultikus ünneppé ez a nap, a maga sajátos szimbólumaival, a kokárdával, Landerer nyomdagépével az életünkben? Mert március 15-e most is üzent nekünk, a hetedik generációnak – vélekedett Ferdinandy Péter. A világégések, rendszerváltások, gazdasági fellendülések és válságok, politikai csatározások nem koptatták meg az üzeneteit: a hazaszeretetet, az összefogás erejét, hogy higgyünk magunkban, és legyünk büszkék magyarságunkra.
Magyarország 1848-ban nem passzív követője, hanem aktív alkotója lett az európai haladásnak: összefogott Magyarország népe, felekezetre, nemzetiségre való tekintet nélkül, és nem rettent meg a helyzettől, bátran merte alakítani saját sorsát, és ezzel az európai fejlődést – hangsúlyozta Ferdinandy Péter. Végül pedig azt kívánta, hogy március 15-e üzenete adjon egy biztos küldetéstudatot minden egyetemi polgárnak, hogy áldozatok árán a kitartó és bizakodó munkának köszönhetően a következő generációk egy erős nemzet tagjai legyenek. Beszédét Széchenyi István szavaival zárta: A tudomány és emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. Nem a termékeny talaj, lapály, hegyek, ásványok, éghajlat, stb. teszik a közerőt, hanem az ész, amely azokat józanon használni tudja.
Az ünnepség keretében átadták a Pro Universitate-díjat, a Kiváló Dolgozó elismeréseket, a Rektori-, a Dékáni-, illetve a Főigazgatói Dicséreteket, a Jó tanuló – Jó sportroló díjakat, a dr. Mozsonyi Sándor Alapítvány díjait, a Mihálkovics-díjat, valamint az Apáthy István Alapítvány díját.
A rendezvényen számos egyetemi dolgozó, hallgató és hozzátartozó jelent meg a Nagyvárad téri Elméleti Tömb dísztermében. Az ünnepségen jelen volt dr. Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, dr. Sántha Péterné, a Józsefvárosi Önkormányzat alpolgármestere, dr. Dénes Margit képviselő, dr. Kapronczay Károly, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár címzetes főigazgatója, Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója, dr. Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, dr. Zalai Károly, a Gyógyszerész Kamara főtitkára, valamint dr. Sótonyi Péter rector emeritus.
A díjazottak listája ezen a linken érhető el.
K. I.
