Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában, és egyben szimbolikusan jelölte az óév és újév közötti átlépést. A népi kalendárium szerint az év első hónapját Boldogasszony havának nevezték. A magyar nyelvújítók a 18. században januárt „zúzoros”-ra próbálták keresztelni.
A Boldogasszony feltehetően ősi asszonyistenség neve. Gellért püspök tanácsára a térítők Szűz Máriára alkalmazták. Így a magyar archaikus népi imádságok, ráolvasások, ünnepnevek kedveltebb változata Mária helyett az ünnepélyesebb Boldogasszony lett.
Petrás Mária művésznő előszeretettel nyúl a régi magyar, illetve keresztény kultúrából származó témákhoz. Kiváltságos helyet képvisel művészetében Szűz Mária, azaz Boldogasszony, többnyire a kisded Jézussal.
A moldvai csángó származású Petrás Mária művésznő mára a kultúrában közismert személy, aki kitartóan harcol a csángó kultúra megismertetéséért, elismeréséért és fennmaradásáért. De számos alkotását ismerheti a Semmelweis Egyetem polgára is, hiszen kerámiai jelen vannak a II. Sz. Belgyógyászati Klinika és az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika épületeiben is.
Az előbbiben a 3 x 1,85 m nagyságú Pietá-t 2008-ban avatták. Sajátos, dekoratív háttér előtt a fájdalmas Mária ölében tartva siratja halott fiát.
Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika folyosóján némileg vidámabb hangvételű a Magyarország Nagyasszonya című alkotás, melynek leleplezésére 2001-ben került sor Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök jelenlétében. A művésznőnél jól ismert dekoratív háttér előtt a magyar koronát viselő, boldogságtól sugárzó Mária ölében tartja a kisded Jézust.
Petrás Mária a brassói Képzőművészeti Népfőiskola grafika szakán végezte tanulmányait Klement Béla grafikus irányításával, majd a kecskeméti Magyar Iparművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat. A 90-es évektől elsősorban figurális kerámiával, üvegplasztikával foglalkozik, de grafikákat és táblaképeket is készít. Munkásságára nagy hatással volt a népművészet, elsősorban a kereszténységhez szorosan kötődő csángó kultúra. Petrás Mária, aki iparművész és népdalénekes is, a Magyar Iparművészeti Egyetemen Csekovszky Árpád növendékeként alakította ki egyéni stílusát, mely szerint a népművészeti hagyományokat a modern plasztika kifejezési eszközeivel ötvözi. Vallási, bibliai témájú műveinek szereplőit falutársairól, családtagjairól mintázza. Arcvonásaik, öltözetük a moldvai csángó világot idézik meg. Petrás Mária követi ebben a középkori és reneszánsz mesterek gyakorlatát, ami alakjainak élethez közeli bájt, a hétköznapok valóságának hitelét kölcsönzi.
2005-ben a Magyar Örökség-díjjal tűntették ki odaadó, értékálló munkásságáért.
K. I.
