A technikai fejlődés adta tanulást segítő oktatási forma az e-learning, aminek a használata új távlatokat nyit a pedagógiában és a tudományos oktatás terén, de nem pótolja a tanár jelenlétét, személyiségét és a diák figyelmét motiváló tekintetét. A többi közt ez is lehet summázata annak a november 29-én a Godot Kávéházban rendezett érdekfeszítő kerekasztal-beszélgetésnek, aminek szervező házigazdái a Semmelweis Egyetem Stratégiai és Működésfejlesztési Főigazgatósága és a Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ voltak.
A Kutatásszervezés és innovációmenedzsment tananyag- és tartalomfejlesztés különös tekintettel az egészség- és élettudományok területére a Semmelweis Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen című TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0023 azonosítójú projekt záró rendezvényén az egyetemek képviselői a téma szinte minden aspektusát feltáró előadást tartottak, amiket a hallgatóság érdeklődő kérdéseire adott válaszok követték.
Mint elhangzott, az elektronikus tananyag készítése a hagyományos felkészülésnél jóval munka- és időigényesebb, de megéri, mert a hallgatóknak ma már nem elég csupán a hagyományos tudásanyagot elektronikusan elérhetővé tenni, hanem az új forma kívánalmai szerint kialakított tananyagot igényelnek.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a közeljövő oktatásának általánosan elfogadott módja a személyes részvételű és elektronikus tananyagot együttesen használó oktatási forma, a blended learning lesz. Ez jóval több, mint a hallgatók számára mobilisan és talán olcsóbban, mindenkinek a saját tanulási tempójukban hozzáférhető puszta tananyag, több, mert kiegészíti és felértékeli a személyes kontaktust, az információ átadásról a képességek elsajátítására helyezi a hangsúlyt.
Dr. Fésüs Ágnes, a Pályázati és Innovációs Központ vezető projektkoordinátora elmondta: a konzorcium a pályázat 18 hónapja alatt egy Moodle keretrendszerű, regisztrációval szabadon elérhető tíz modulból álló e-learning tananyagot dolgozott ki a résztvevő egyetemek oktatási tematikájához igazodva. Az anyagok a Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió honlapjának e-learning felületén érhetők el. Elkészült továbbá 12 órányi videó előadás, amely a Gothenburgi Egyetem (GIBBS) tananyagának adaptációjára épül.
(tk)
A 10 modul témája
Kutatásszervezés és innovációmenedzsment az egészség- és élettudományok területén
Szerkesztő: dr. Pörzse Gábor, Lektor: Szitáné dr. Kazai Ágnes
1. Az innovációmenedzsment elméleti alapjai dr. Várkonyi László
2. Szemléletváltás az innováció kutatásában – a zárt innovációtól
a nyílt innováció felé dr. Hronszky Imre
3. Nemzeti innovációs rendszer (NIR) dr. Békés Gábor
4. Az innováció nemzetközi kitekintésben dr. Pörzse Gábor
5. Az ötlettől a megvalósításig: az innovációs folyamat és szakaszai
5.1. A kutatás
5.1.1. A kutatás alapintézményei, kutatóegyetemek – dr. Szél Ágoston
5.1.2. Alapkutatás – dr. Mátyus Péter
5.1.3. Korai fázisú kollaboratív kutatások a gyógyszeriparban – dr. Pázmány Tamás
5.1.4. Klinikai kutatások – dr. Vas Ádám
5.2. A kutatáshasznosítás alapjai – dr. Buzás Norbert
6. Az innováció finanszírozása
6.1. Az innovációs folyamat finanszírozása – dr. Buzás Norbert
6.2. A kutatás-fejlesztést támogató fontosabb hazai és
külföldi közfinanszírozású programok – Szitáné dr. Kazai Ágnes
7. Pályázati alapismeretek – dr. Fésüs Ágnes
8. A szellemi tulajdon védelme – Szitáné dr. Kazai Ágnes
9. Bioetika, a biotechnológiai kutatások által felvetett etikai kérdések – dr. Szebik Imre
10. Kutatásszervezés és innovációmenedzsment a felsőoktatásban
10.1. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyakorlata – Antoni Györgyi
10.2. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gyakorlata – dr. Hanák Péter
