Először haladta meg az influenzajárvány csúcsa a COVID19-járvány csúcsát

Az influenza és a COVID19 járványügyi helyzete Magyarországon,
2024 augusztus és 2025 február között

A SARS-CoV-2 megjelenése óta (2020 február) ez volt az első légúti szezon, amikor az influenza okozta járványhullám megbetegedési csúcsértékei Magyarországon meghaladták a COVID19-járványhullámét. Sajnos, mindkettő jelentős többlethalálozást is okozott. A COVID19 2024 végén 5 héten keresztül okozott 6-8%-os többlethalálozást az idősek körében. Az influenza okozta többlethalálozásról 2025 március elején még csak előzetes adatokkal rendelkezünk, de az már látható, hogy 2024 utolsó hetében és január első két hetében 8-8%-os többlethalálozás azonosítható szintén az idősek (65+) körében. A halálozási többlet az adatok feldolgozottságának előrehaladásával vélhetően el fogja érni a COVID19 járvány idején azonosított szintet, de elképzelhető, hogy meg is haladja azt. A 2024/25. légúti szezonban zajló influenzajárvány súlyosabb volt, mint a megelőző években. Mindebből azonban nem következik az, hogy a COVID19 „megszelídült” volna, vagy hogy az influenza a következő szezonban is nagyobb járványt fog előidézni, mint a SARS-CoV-2. Figyelemre méltó tény még, hogy a légúti szezonban több héten át jelentkező többlethalálozás a nyári hőhullám okozta, szintén több héten keresztül mutatkozó szignifikáns többlethalálozást követően alakult ki.

Előzmények

A COVID19-világjárvány kapcsán széles körben felismerték a járványfelügyeleti (surveillance) rendszerek fejlesztésének szükségességét. A cél integrált, széleskörű együttműködéseken alapuló, módszertanilag megalapozott, multidiszciplináris megközelítésű surveillance-ok létrehozása, beleértve a megbetegedéseket okozó vírusvariánsok monitorozását is. Ezeknek a rendszereknek a feladata az adatok elemzése, az eredmények megosztása és közérthető kommunikációja. Fontos szempont a betegellátásban dolgozók adatszolgáltatási terheinek a mérséklése, főleg járványok idején, ezért a kisebb, de részletes és jó minőségű adatokat szolgáltató jelentési hálózatok fejlesztése kapott az elmúlt időszakban prioritást. Fontos elvárás ezekkel a rendszerekkel szemben az egységesség, a jól dokumentált folyamat és az eredmények ellenőrizhetőségének biztosítása, amelyek révén ezek a hálózatok tudományos kutatások végzésére is alkalmassá válhatnak.

A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja (SE ESK), az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt (RRF-2.3.1-21-2022-00006) keretében új típusú, innovatív surveillance-rendszerek felállítását és működtetését végzi 2022 óta, egy nemzetközi kutatási hálózat részeként (1). Ennek eredményeként működik ma Magyarországon is egy új típusú légúti megfigyelő rendszer, amelyben jelenleg 110 háziorvos gyűjt egységes módszertant követve részletes adatokat az akut légúti megbetegedésekről, melyet az EU ARI (Acut Respiratory Infection – akut légúti megbetegedés) esetdefiníció határoz meg.

A Magyarországon működő, légúti megbetegedések monitorozására alkalmas új típusú és hagyományos surveillance-rendszerek összehasonlításáról ide kattintva olvashat.

Mi jellemezte az akut légúti megbetegedések (ARI) előfordulását a 2024/25. évi légúti szezonban?

A SE ESK adatai alapján az ARI gyakorisága (fekete vonal) 2024. 33. hete után (2024. augusztus 20. körül) kezdett növekedi, a 39-42. hét között érte el a maximumát, majd – a 43-44. heti munkaszüneti napok (október 23. és november 1.) miatt visszaszoruló orvoshoz-fordulás okozta megtörést követően – az 51. hétig csökkent. Ezt követően ismét növekedésnek indult, amely egész januárban folytatódott. 2025 január végére az ARI-gyakoriság meghaladta a 2024 szeptember végén és október elején tapasztalt ARI-járványhullám csúcsát.

Az SE ESK adatait (fekete vonal) összevetve a hagyományos surveillance heti légúti adataival (szürke vonal) az látszik, hogy a két görbe hasonló trendet mutat. Néhány különbség is látható: egyrészt a hagyományos háziorvosi figyelőszolgálat csak a 40. héten indult el, ezért az első ARI-járványhullám nagy részét nem tudta detektálni. Másrészt a heti ARI-gyakoriság értékei sokkal magasabbak a hagyományos figyelőszolgálatában (amely aggregált adatokat szolgáltat), mint az ESK hálózatában (amely részletes adatokat gyűjt) (1. ábra). Ennek számos oka lehet, pl. hogy a hagyományos sentinel rendszer orvosai másként, szélesebben értelmezik az esetdefiníciót, de mivel itt csak aggregált, összevont adatok gyűjtése történik, ezért nem lehet utólag ellenőrizni, hogy a bevont esetek valóban megfelelnek-e az esetdefiníciónak. A SE ESK orvosai ezzel szemben valószínűleg aluljelentik az előforduló ARI-eseteket, mert lehet, hogy nem mindig van kapacitásuk az esetekről a megadott részletességű adatokat begyűjteni. Mivel azonban a trend nagyon hasonló a két, egymástól függetlenül működő és más módszertant használó surveillance-rendszerben, ezért a járványügyi folyamatokról nagy biztonsággal valós képet lehet alkotni a két görbe segítségével.

1. ábra: A heti ARI-gyakoriság (%ooo) mozgóátlaga az ESK és az NNGyK őrszem-háziorvosai által gyűjtött adatok alapján, hetente, 2024. 27. héttől 2025. 7. hétig, Magyarország
(Adatok forrása: SE ESK valamint NNGyK jelentések, adatok feldolgozása: SE ESK)

COVID19-járványhullám

Az SE ESK háziorvosi megfigyelési adatai alapján a COVID19-járvány 2024. II. félévében augusztus elején (31. hét) indult el (a SARS-CoV-2 pozitivitási aránya ≥ 10%), augusztus utolsó hete és szeptember vége között (35-39. hét) volt a legintenzívebb, és november végén (48. hét) zárult le (SARS-CoV-2-pozitivitási arány < 10%). [Az SE ESK a háziorvosi kutatásának részletesebb SARS-CoV-2 eredményeit a 2025. februári háziorvosi körlevélben publikálta (3) ]

A SARS-CoV-2-pozitivitás (piros vonal) gyors felfutást követően a 36. héten (szeptember 2-8 között) érte el a maximumát 56%-os értékkel, majd lassú, elhúzódó csökkenésbe kezdett. A SARS-CoV-2-pozitivitási arány változását (ami tehát a leghamarabb mutatja a trendváltozást) kis késéssel követte az ARI-gyakoriság változása (2. ábra fekete vonal). Az ARI járványhullám hátterében tehát egészen az 51. hétig a SARS-CoV-2 okozta fertőzések voltak a meghatározók.

Az NNGyK hagyományos figyelőszolgálata csak a 40. héttől indult, és a 42. héttől már az ebből számított SARS-CoV-2-pozitivitási arányok is mutatták a lassan csillapodó járványt (2. ábra rózsaszín vonal), de az adatgyűjtés késői indulása miatt a COVID19-járványhullámmal kapcsolatos járványügyi eseményeknek már csak a végét tudták észlelni.

2. ábra: Az ARI-gyakoriság (%ooo) és SARS-CoV-2 pozitivitási arány mozgóátlaga az ESK és az NNGyK őrszem-háziorvosai által gyűjtött adatok alapján, hetente, 2024. 27-2025. 7. hét, Magyarország
(Adatok forrása: SE ESK valamint NNGyK jelentések, adatok feldolgozása: SE ESK)

A 2024 őszi COVID19-járványhullám domináns variánsa

Magyarországon a 2024 őszi COVID19-járványhullám során még a KP.3 vírusváltozat volt a domináns, bár a világ számos országában ez idő alatt már az XEC alvariáns vált meghatározóvá. Az adatok azt mutatják, hogy az év vége közeledtével az XEC variáns részaránya is növekedni kezdett Magyarországon, de még nem váltotta le a KP.3 variánst. 2025-ben várhatóan Magyarországon is átveszi az XEC a domináns szerepet, és ezzel vélhetőleg egy újabb járványhullámot is képes lesz elindítani. Bővebben erről ide kattintva olvashat.

Többlethalálozás a 2024 őszi COVID19-járványhullám idején

Az idősek körében a 38-40. héten (2024. szeptember 18 – október 06.) 8%-os, a 43. héten (október 21-27.) 6%-os, és a 46. héten (november 11-17.) pedig 8%-os, szignifikáns többlethalálozás volt azonosítható. Bővebben erről ide kattintva olvashat.

Influenza-járványhullám

3. ábra: Az ARI-gyakoriság (%ooo), az influenza-pozitivitási arány mozgóátlaga az ESK és az NNGyK őrszem-háziorvosai által gyűjtött adatok alapján, hetente, 2024. 27. hét és 2025. 7. hét között
(Adatok forrása: SE ESK valamint NNGyK jelentések, adatok feldolgozása: SE ESK)

Az akut légúti megbetegedések miatt háziorvoshoz forduló betegek száma az 51. héttől újra emelkedni kezdett. A 48-49. héttől az ESK és az NNGyK influenza-pozitivitási adatsora egyaránt növekedésnek indult, jelezve a szezonális influenzajárvány kezdetét (≥ 10%). A járványügyi helyzet változását és a 2025 januárjában és februárjában nagy számban jelentkező heveny légúti megbetegedések legnagyobb részét tehát ekkor már nem a SARS-CoV-2, hanem az influenzavírus terjedése okozta. Az ESK adatai alapján a 3. hetet követően, az NNGyK adatai alapján az 5-6. héten, azaz január végén, február elején a járvány elérte a csúcspontját, de még február közepén is magasabb maradt a légúti megbetegedések gyakorisága (80%ooo), mint az őszi COVID19-járványhullám csúcsán (68%ooo) (3. ábra).

Influenza esetén mindig számítani kell az első járványcsúcs után ismételt emelkedésre. Ez azért lehetséges, mert például a vírus terjedése az egyik korcsoportban vagy földrajzi területen éppen visszaszorul, míg a másikban erősen terjedni kezd, illetve gyakran előfordul az is, hogy az egyi vírustörzs (pl. influenza A) visszaszorul, míg egy másik (pl. influenza B) átveszik az uralmat. Valójában sok influenzaszezon kezdődik az A típusú influenza okozta sok megbetegedéssel, amelyet a késő télen vagy kora tavasszal egy kisebb, enyhébb, B típusú influenza okozta megbetegedési hullám követ.

Az ERVISS adatai alapján Magyarországon a 6. héten még a tesztek 58%-a volt influenza pozitív, a 8. héten már csak 43%, ami arra utal, hogy az akut légúti megbetegedések járványhullámának magas szintjéhez a 6. naptári hét után már nagy valószínűséggel a csökkenő influenza mellett egyéb légúti kórokozók terjedése is jelentősen hozzájárult.

Többlethalálozás az influenza-járványhullám idején

A halálozási adatok 2025 február végi feldolgozottsági szintje mellett megállapítható, hogy 2024 utolsó hetétől 2025 január első feléig az idősek körében szignifikáns halálozási többlet volt detektálható, szemben az előző év hasonló időszakával, amikor többlethalálozás nem jelentkezett. A 4. ábrán látható, hogy 2024. év 52. hetében és a 2025. 1-2. hetében összességében 8%-os halálozási többlet azonosítható az idősek körében. A január második felében esetlegesen előforduló többlethalálozásról a halálozási adatok magasabb feldolgozottsági szintjét követően lehet majd értékelést adni. Feltételezhető, hogy a 2024/25. légúti szezonban az influenza miatt jelentkező halálozási többlet el fogja érni legalább a megelőző COVID19-járványhoz köthető többlethalálozás szintjét, vagy akár meg is fogja haladni azt.

4. ábra: A heti időskori (65-x éves) relatív halálozás a 2024. 31. héttől a 2025. 04. hétig (2025. jan. 20- 26.), a 2014-2019 évek azonos időszakának heti halálozásához viszonyítva (korra, nemre standardizálva), Magyarországon (2025. február 23-i feldolgozottság alapján)
(Adatok forrása: KSH, adatok feldolgozása: SE ESK)

Milyen légúti tünetek jellemezték a 2024-25. évi légúti szezonban az ESK hálózatában résztvevő háziorvosokhoz forduló betegeket?

Régóta foglalkoztatja az embereket az a kérdés, hogy pusztán klinikai tünetek alapján el lehet-e különíteni az influenzát és a COVID-19-et. A válasz erre az, hogy ez a két betegség kizárólag a tünetek alapján nagy biztonsággal nem különböztethető meg egymástól, csak laboratóriumi vizsgálattal. Vannak azonban különbségek a két betegség között az előforduló tünetek gyakoriságát tekintve, amik valószínűsíthetik az egyik vagy a másik betegséget.

A SE ESK kutatásában alkalmazott módszer lehetővé teszi az egyéni tünetek feltérképezését az orvoshoz fordulók körében. Eszerint meghatározhatóak a SARS-CoV-2-, valamint az influenzavírussal fertőzöttek jellemző tünetei, és feltérképezhetők a különbségek. (1. táblázat)

1.táblázat: SARS-CoV-2- és influenza-pozitív betegek ARI-tünetei (VEBIS háziorvosi kutatás, Magyarország 2024. szeptember – 2025. január)
(Adatok forrása és feldolgozása: SE ESK)

Az eredmények alapján mindkét betegség esetén hasonló klinikai tünetekkel fordulnak háziorvoshoz a páciensek. A nátha és rossz közérzet például mindkét betegségben gyakori tünet. A köhögés influenza-fertőzötteknél gyakoribb (93%), mint SARS-CoV-2-fertőzötteknél (83%). A SARS-CoV-2-fertőzéssel orvoshoz fordulók leggyakoribb tünetei között van a náthán (90%) kívül a torokfájás (87%) és a köhögés is (83%), de ritkább a láz (65%). Ezzel szemben a laboratóriumi vizsgálattal megerősítetten influenzában szenvedőknél a rossz közérzet (92%) mellett a láz (91%) a leggyakoribb tünet. Az egyik legfontosabb különbség, hogy a láz előfordulása az influenzás betegeknél igen magas (91%), azonban a SARS-CoV-2-fertőzötteknél ez a tünet ritkábban fordul elő (65%), a másik jellegzetesség, hogy az izomfájdalom influenza esetén 82%-ban, míg SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél csupán 63%-ban fordul elő.

Összefoglalás, megbeszélés és ajánlások

A COVID19-világjárvány tapasztalataira építve a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja új típusú, innovatív surveillance-rendszert működtet a légúti fertőző betegségek kutatására. Az eredmények azt mutatják, hogy az akut légúti megbetegedések járványos terjedése a 2024/25. évi légúti szezonban is a COVID19-cel indult el, méghozzá nagyon korán, 2024 augusztus elején. A COVID19-járványhullám szeptemberben volt a legintenzívebb, majd november végére túljutottunk rajta. Az akut légúti megbetegedések számának évvégi újabb emelkedése már az influenzajárvány kezdetét jelezte, ami a tavalyinál 2-3 héttel korábban robbant be. 2025 első heteiben az influenza-megbetegedések előfordulása meredeken emelkedett, a járványhullám január legvégén, február elején elérte a csúcsát, és még február második felében is magas volt az aktivitás, de már csökkenő tesztpozitivitási arány mellett.

Ez volt az első légúti szezon a SARS-CoV-2 megjelenése óta, amikor az influenza okozta járványhullám megbetegedési csúcsértékei meghaladták a COVID19-járványhullámét Magyarországon. Mindkettő jelentős többlethalálozást is okozott. A COVID19-járvány 2024 végén 5 héten keresztül okozott 6-8 %-os többlethalálozást az idősek körében. Az influenza okozta többlethalálozásról 2025 március elején még csak előzetes adatokkal rendelkezünk, de az már látható, hogy 2024 52. hetében és január első két hetében 8-8%-os többlethalálozás volt azonosítható az idősek körében. Ez a halálozási többlet az adatok feldolgozottságának előrehaladásával valószínűleg el fogja érni a COVID19 járvány idején azonosított szintet, de elképzelhető, hogy meg is haladja azt. A 2024/25. évi influenzajárványt tehát szignifikáns többlethalálozás kísérte az idősek körében, ami azért is jelentős esemény, mert a 2022/23-, és a 2023/24-es légúti szezon influenzajárványai sem idéztek elő többlethalálozást Magyarországon. Figyelemre méltó az is, hogy a légúti szezonban több héten át jelentkező többlethalálozás a nyári hőhullám okozta, a 32-36. hét között mutatkozó szignifikáns többlethalálozást követően alakult ki.

A 2024/25. légúti szezonban zajló influenzajárvány valóban súlyosabb volt a megelőző néhány év influenzajárványainál. Mindebből azonban nem következik az, hogy a COVID19 „megszelídült” volna, vagy hogy az influenzavírus várhatóan a jövő szezonban is nagyobb járványt fog előidézni, mint a SARS-CoV-2. A szezonális influenzajárványokra vonatkozó általános megfigyelés, hogy 5-7 évente egy-egy nagyobb járvány fordul elő, ahogy ez most Magyarországon és világszerte is megfigyelhető volt.

Az influenzajárványok és a COVID19-járványok súlyossága évről évre változik, mivel a vírusok is folyamatosan változnak, ennek eredményeként újabb SARS-CoV-2- és influenza-vírusváltozatok jelennek meg és okoznak megbetegedéseket. Egy-egy szezonban a megbetegedések, a kórházi kezelések és a halálozások száma nagymértékben függ attól, hogy:

• mennyire tér el az új vírusváltozat az előző években cirkuláltaktól;
• milyen az emberek általános immunitása az előző fertőzések és védőoltások hatására;
• mennyire okoz súlyos megbetegedést a domináns vírustörzs (például az influenza A típusú törzsek okozta megbetegedések általában súlyosabbak, mint a B típusúak által okozottak);
• mennyire illeszkedik a szezonális oltóanyag az adott év vírustörzseihez;
• mekkora az átoltottság aránya és milyen korosztályokat érint;
• az adott közösségben hoznak-e intézkedéseket a légúti fertőzések ellen, és az egyéni védekezés lehetőségeit mennyire használják ki járványos időszakban.

A valóságban tehát az adott szezon járványhullámainak nagysága nagyon sok tényezőtől függ, de leginkább a kórokozók változékonyságától és a közösségek védekezésétől.

Mi lehetett az oka a szokásosnál nagyobb influenzajárványnak 2025 első heteiben? Egyik ok lehetne a védekezés hiánya, beleértve az alacsony influenza elleni átoltottságot. Az influenza elleni védőoltásban részesülők aránya Magyarországon nagyon alacsony, és a COVID19-világjárvány kezdete óta még csökkent is, de nem olyan sokat. Magyarországon a pandémiás intézkedések kivezetése óta az elmúlt két légúti szezonban a védekezés gyenge maradt, lényeges változás ezen a téren nem történt, ezért ez önmagában nem magyarázza az idei nagy járványt az előző két szezonhoz képest.

Másik ok lehetne, hogy az emberek a 2024/25-ös légúti szezonban kevésbé voltak védettek az influenza ellen a COVID19-világjárványhoz kapcsolódó többéves társadalmi távolságtartás következtében. Ezen intézkedések hatására ugyanis a COVID19-világjárvány első két évében (2020-2022 között) az influenza szinte teljesen eltűnt. A 2022/23-as és a 2023/24-es légúti szezonban a közösségi távolságtartás és maszkhasználat szinte teljesen visszaszorult Magyarországon, az influenza pedig visszatért a korábbi járványmintázathoz, de nem okozott szokatlan intenzitású járványokat, annak ellenére sem, hogy elméletileg az emberek fogékonyabbak voltak rá. Nem valószínű, hogy az immunadósság éppen a 2024/25-ös szezonban mutatkozott volna meg, ezért a szokásosnál nagyobb járványhullámot önmagában ez sem magyarázza.

A legvalószínűbb magyarázat, hogy az influenzavírusok körében bekövetkező mutációk révén gyorsabb és könnyebb terjedési képességre tettek szert ezek a vírusok, emiatt többen kapták el a fertőzést ebben a szezonban.

Nem tudhatjuk tehát előre, hogy a következő szezonban az influenza- vagy a COVID19-járvány lesz-e a nagyobb, de az megállapítható, hogy összességében a légúti járványok a COVID19 megjelenése óta a korábbinál két-háromszor nagyobb terhet rónak a társadalomra (attól függően, hogy az adott évben a szezonális influenzajárvány mellett hány COVID19-hullám alakul ki), emiatt a jövőben mind az influenza-, mind pedig a COVID19-járványok megelőzésére a korábbinál nagyobb erőfeszítést érdemes fordítani. Hangsúlyozni kell, hogy mindannyian sokat tehetünk a légúti fertőzések és járványok megelőzéséért. Soha nem késő mérlegelni a védőoltásokat és megbeszélni a háziorvossal azok időzítését, hiszen az influenzaszezon jellemzően hosszúra nyúlik, a SARS-CoV-2 pedig egy éven belül többször is visszatérhet és járványokat okozhat. Járványok idején a zsúfolt közösségi terekben a maszk használata, illetve a megfelelő légtechnika vagy rendszeres szellőztetés segít megelőzni a légúti vírusok terjedését. Az influenza súlyos lefolyása ellen védelmet nyújtanak az antivirális szerek, amennyiben azokat a tünetek kezdete után 48 órán belül elkezdik szedni.

Fontos megjegyezni, hogy a COVID19-járványhullám a 2024/25-ös légúti szezonban jóval (mintegy 6 héttel) a 40. hét előtt elkezdődött, ugyanúgy, ahogy az a 2023/24-es légúti szezonban is történt.  Ennek a járványügyi információnak meghatározó szerepe van a légúti szezonra történő felkészülésben, a védőoltási programok időzítésében és a légúti figyelőszolgálat elindításában.

Az ESK új típusú surveillance-rendszerében a 2024-25. évi szezonális influenzajárvány mellett a 2024. évi őszi COVID19-járványhullámot is sikerült detektálni, mivel az adatgyűjtés már az egész évre kiterjedt. Ez összhangban van az Egészségügyi Világszervezet által 2024 decemberében publikált új ajánlással (4) arról, hogyan javasolja átszervezni a tagállamok légúti kórokozókra vonatkozó integrált adatgyűjtését. Az ajánlás egyik fő újdonsága, hogy a megfigyelést az egész évre javasolják kiterjeszteni, nem csak az év 40. hetétől a következő év 20. hetéig (az északi féltekén), mivel a 2020. évi COVID19-világjárvány azt mutatta, hogy a változékony SARS-CoV-2-vírus újabb mutációi a hideg időszaktól függetlenül, akár nyáron is elindíthatnak újabb járványhullámokat. Az is megfigyelhető volt a COVID19-világjárvány során, hogy a távolságtartó intézkedések miatt korábban visszaszorított RSvírus tőle szokatlan időszakban, 2021 nyarán robbant be és indította el az adott éves hullámát (5).  

Emellett a zoonotikus (állatról emberre terjedő) influenzavírusok cirkulációjának egész évi követése is fontos, mert az ezekből esetlegesen kialakuló újabb pandémiás potenciálú vírusváltozatok is az év bármely szakában járványos terjedésnek indulhatnak, mint ahogy az a 2009 késő tavaszán megkezdődött, és nyáron kibontakozott A/H1N1 influenzapandémiában is megfigyelhető volt.

Ezeknek a járványügyi eseményeknek az előrejelzéséhez és detektálásához szükséges a légúti vírusok megfigyelését az egész évre kiterjeszteni, melyet az EU/EEA 24 tagállamának járványügyi felügyeleti szervei közül 2024-ben már 16 megvalósított, de a magyar járványügyi felügyelet még nincs ezek között (6).

Szakirodalom:

1. ECDC. Vaccine Effectiveness, Burden and Impact Studies (VEBIS) [Internet]. 2023 [idézi 2025. február 28.]. Elérhető: https://www.ecdc.europa.eu/en/infectious-disease-topics/related-public-health-topics/immunisation-and-vaccines/vaccine-0
2. EURÓPAI BIZOTTSÁG. A BIZOTTSÁG (EU) 2018/945 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2018. június 22.) a járványügyi felügyeleti rendszer hatálya alá vonandó fertőző betegségekről és kapcsolódó különös egészségi problémákról, valamint a vonatkozó esetdefiníciókról [Internet]. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L170. Elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018D0945
3. Epidemiológiai és Surveillance Központ. Háziorvosi Hírlevél. „A légúti vírusok elleni védőoltások eredményességének meghatározása Magyarországon a 2021-2024. években” elnevezésű epidemiológiai vizsgálatban résztvevő háziorvosok részére [Internet]. Semmelweis Egyetem; 2025 [idézi 2025. március 3.]. Elérhető: https://semmelweis.hu/esk/files/2025/02/Haziorvosi-Hirlevel_2025.-februar.pdf
4. World Health Organization. Implementing the integrated sentinel surveillance of influenza and other respiratory viruses of epidemic and pandemic potential by the Global Influenza Surveillance and Response System: standards and operational guidance [Internet]. Geneva; Jogok: CC BY-NC-SA 3.0 IGO 2024. Elérhető: https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/379678/9789240101432-eng.pdf?sequence=1  
5. World Health Organization. Global trends in infectious respiratory diseases [Internet]. WHO Member State Briefing; 2024 dec 19; USA. Elérhető: https://apps.who.int/gb/mspi/pdf_files/2024/12/Item1_19-12.pdf
6. Test positivity by country. The European Respiratory Virus Surveillance Summary (ERVISS) [Internet]. 2023 [idézi 2025. március 4.]. Elérhető: https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/european-respiratory-virus-surveillance-summary-erviss

A jelentést készítette az  

RRF-2.3.1-21-2022-00006